A Fidesz erdélyi kapcsolattartója, Zsigmond Barna Pál sem ül be a parlamentbe

Hétfőn megalakult a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója, és az is eldőlt, kik ülnek be az új, 199 fős Országgyűlés ellenzéki padsoraiba. A Fidesz–KDNP a 2026. április 12-i választáson 52 mandátumot szerzett, ebből 44 képviselője a Fidesz, 8 a KDNP frakcióját erősíti. A Fidesz képviselőcsoportját Gulyás Gergely vezeti, a KDNP frakcióvezetője Rétvári Bence lett. Gulyás a frakció megalakulásakor „jelentős változtatásról és megújulásról” beszélt, és azt is bejelentette, hogy a Fidesznek kilenc frakcióvezető-helyettese lesz, köztük Kocsis Máté.

A frakcióülés után közzétett névsor szerint több kormányzati szereplő is átveszi parlamenti mandátumát, köztük Szijjártó Péter, Lázár János és Kocsis Máté. Ugyanakkor több, korábban meghatározó politikus nem ül be az Országgyűlésbe. Nem veszi át mandátumát többek között Rogán Antal, Kubatov Gábor, Semjén Zsolt, Németh Szilárd és Selmeczi Gabriella sem. A rendszerváltás utáni első parlament egykori tagjai közül Németh Zsolt marad képviselő.

A listás helyek egy részét sem töltik be: a 42 listás képviselő közül 25-en nem veszik át a mandátumukat. Orbán Balázs júliustól az Európai Parlamentben folytatja, helyére Szekeres Pál kerül az Országgyűlésbe.

Az erdélyi vonatkozások szempontjából fontos változás, hogy Zsigmond Barna Pál sem veszi át mandátumát. Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy hosszú mérlegelés után úgy döntött, visszatér eredeti hivatásához, és a jövőben jogászként folytatja pályafutását.

Zsigmond Barna Pál, akinek kiemelt feladata volt az erdélyi kampány és mozgósítás, amúgy listás helyről jutott be, a 42. helyet foglalta el a Fidesz listáján. Ő volt az, akit az erdélyi magyarok mozgósításával és az erdélyi szavazatmaximálással bíztak meg, ennek eredményeként alapította meg 2025 augusztusában a Külhoni Magyarok Digitális Polgári Körét, ami sokak szerint egy nagyszabású adatbázis-építési akció volt, amelynek célja a határon túli választók közvetlen és ellenőrizhetetlen elérése volt. Ugyancsak hozzá köthető a néhány hónappal korábban működésbe lépett Transzilván nevet viselő médiacsatorna, amit Portik Vilmos, volt marosvásárhelyi alpolgármester működtet, és amely kizárólag a kormányzati narratívát közvetítette az erdélyi magyarok felé, megkerülve a hagyományos erdélyi sajtót.

Zsigmond távozása a Fidesz és az RMDSZ közötti kapcsolattartás szempontjából is változást eredményezhet, illetve az általa támogatott médiastruktúrák – köztük a Transzilván – jövője is kérdésessé válhat.

Orbán Viktor a Fidesz elnökségi ülése után jelentette be, hogy nem ül be az Országgyűlésbe. Indoklása szerint a következő időszakban nem a parlamenti munkára, hanem „a nemzeti oldal újjászervezésére” akar koncentrálni. Orbán után egy sor fideszes politikus bejelentette, hogy nem veszi át mandátumát. A listáról több ismert fideszes és KDNP-s politikus sem veszi át a mandátumát. Kimarad az Országgyűlésből többek között Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kövér László, az Országgyűlés korábbi elnöke, valamint Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. Nem ül be a parlamentbe Kubatov Gábor, Németh Szilárd és Selmeczi Gabriella sem, ahogy Kósa Lajos és Bánki Erik is jelezte, hogy nem folytatja parlamenti munkáját. A listáról kimarad továbbá Menczer Tamás és Soltész Miklós is, de Németh Szilárd, Gál Kinga és Lezsák Sándor is.

A visszalépések összhangban vannak azzal az iránnyal, amelyről Orbán Viktor már a választás után beszélt. Egy interjúban úgy fogalmazott: azok, akik a Fidesz-listáról bejutottak volna a parlamentbe, „nem azok az emberek, akikre ott szükség lesz”. Szerinte ellenzékben más típusú politikusokra van szükség, mint kormányon: „másfajta emberek, másfajta képességek, másfajta képviselők” kellenek.

Gulyás Gergely később ezt azzal egészítette ki, hogy egy olyan frakciót akarnak kialakítani, amely egyszerre jelképezi a Fidesz megújulását, és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező szereplőkből áll.