A tiszás poloska után újabb AI videóval állt elő a Háromszék tudósítója: hernyóként ábrázolta a Transtelex újságíróját

Tovább gyűrűzik a Háromszék orbaiszéki tudósítójának tiszás poloska gyilkolós AI-videója körüli ügy: a MÚRE etikai testülete állásfoglalásban minősítette „újságíróhoz méltatlannak” a bejegyzést, és írásbeli figyelmeztetést javasolt Bodor János ellen. Az újságíró eközben egy újabb AI-felvételt is közzétett, amelyben már a Transtelex újságíróját ábrázolja hernyóként egy erőszakos jelenetben. Bodor a kritikákra reagálva azt állítja, hogy a tartalmát félreértelmezték, szerinte az eredeti videóban nem a Tisza Párt logóját viselő poloskát „ölte meg”, hanem egy indiai ragasztómárka jelét, és az egészet szatírának nevezi.

Bodor János április 16-án tette közzé azt a mesterséges intelligenciával készített videót, amelyben egy székelyruhás férfi karddal lemészárol egy, a Tisza Párt logójával megjelölt poloskát Európa térképén, székely zászló előtt. A felirat: „Amikor a Poloska Székelyföldre téved… ilyen fogadtatásban lesz része.” Több száz hozzászólásban kérték számon a bejegyzést, Bodor azonban nem vette figyelembe az aggályaikat és csak akkor vette le a videó láthatóságát, amikor a Transtelex kérdésekkel kereste meg a jelenségről beszámoló cikkéhez.

A MÚRE etikai testülete, a Becsületbíróság cikkünk megjelenése után állásfoglalást adott ki az ügyben. Ebben megállapítja, hogy Bodor János tudósító Facebook-bejegyzése „etikátlan, újságíróhoz méltatlan”, és több, a MÚRE Etikai kódexében, illetve az Online Média Appendixben szereplő kitétel alapján is kimeríti a sajtóetikai vétséget. A szervezet etikai kódexének 2. paragrafusa szerint az újságíró nem kelthet gyűlöletet, a 8. paragrafus szerint pedig nem népszerűsíthet erőszakot. Az Online Média Appendix vonatkozó paragrafusai kimondják, hogy az újságíró közszereplőként munkaidőn kívül sem tehet közzé uszító, kirekesztő, emberi méltósággal összeegyeztethetetlen tartalmakat semmilyen felületen. A Becsületbíróság teljes mértékben elhatárolódik a megnyilvánulástól, javasolta az érintett kolléga írásbeli figyelmeztetésben való részesítését, valamint az uszító tartalom azonnali törlését.

A MÚRE állásfoglalásában hangsúlyozza: a bejegyzés a közzététel után mindössze egy hét alatt közel 800 kommentet, 94 megosztást és 56 ezer megtekintést gyűjtött, tehát már szélesebb közönséghez eljutott az újságírói egyesület állásfoglalása és a Transtelex cikke előtt is.

Bodor János végül szintén reagált, de nem a Transtelexnek, hanem egy újabb Facebook-bejegyzésben. A szövegben „balliberális progresszív lakájmédiának” nevezte a Transtelexet, és tagadta, hogy a videónak bármiféle uszító tartalma lett volna. Védekezésének sarokköve az volt, hogy: „A videóban szereplő jelkép nem politikai szimbólum, hanem egy indiai Luster Bond ragasztó logója. Ebből »politikai ellenfél megölését« kiolvasni nem értelmezés, hanem önkényes ráolvasás.”

Bodor tehát arra hivatkozik, hogy egy hasonló megjelenésű logó jele került rá a poloskára, és mindenki félreértette őt és a szándékát, amely érvelés több mint sántít két héttel a magyarországi választások után, amikor az indiai ragasztót maximum Orbán Viktor hozhatta volna haza indiai útjáról a gonosz szellemekkel együtt.

Ugyanakkor Bodor azt is állítja, hogy a bejegyzés szatíra volt. „A szatíra természete, hogy nem mindenki érti, és nem mindenki szereti. Ez azonban nem a tartalom hibája” – írja. Hozzáteszi: az újságírói etika számonkérése „eleve hibás megközelítés”, mivel a tartalom nem szakmai tevékenység keretében készült, hanem személyes felületen jelent meg szabadidőben. A hozzászólásokat viszont előre lekorlátozta a bejegyzésnél.

A reagálással együtt Bodor János közzétett egy újabb AI-videót is – ezúttal már nem csak a poloskával (amiről lekerült a Tisza logó). Az új felvételen ugyanaz a székelyruhás férfi jelenik meg, de ezúttal egy hernyóval néz szembe, amelynek arcaként Tőkés Hunor, a Transtelex cikkének szerzője tűnik fel – azaz jómagam.

Bodor tehát azt az újságíró kollégát, aki az eredeti bejegyzést az erőszak normalizálása és a politikai ellenfelek dehumanizálása miatt bírálta, hernyóként ábrázolja: a székely figurával szemben egyszerre célpontként és fenyegető, legyőzendő óriásrovarként mutatja meg.

Az „alkotó” a bejegyzéséhez hozzátette: „FIGYELEM! A gyengébbek kedvéért jelzem, hogy az alábbi videó is csak egy szatíra. Mindenki azt ért belőle, amit akar, ha valaki magára ismer, az csak a véletlen műve!!!”

Érdemben is megszólal és elhatárolódik a Háromszék napilap vezetése tudósítójától

Farkas Réka, a Háromszék főszerkesztő-helyettese és főszerkesztői posztjának várományosa a Transtelex megkeresésére elmondta: sem ő személyesen, sem a lap nem ért egyet Bodor János Facebookon közzétett tartalmaival, és határozottan elhatárolódnak azoktól. Mint kifejtette, elfogadhatatlannak tartja mind a mesterséges intelligenciával előállított videók ilyen célú felhasználását, mind azt a kommunikációs logikát, amely mások lejáratására épül. Meggyőződése szerint ez az út sehová sem vezet – ugyanakkor az ügy körül kialakult reakciókat részben túlzónak ítéli.

Farkas Réka elmondta, érti a MÚRE állásfoglalásának logikáját, és több pontjával azonosulni is tud. Hozzátette: főszerkesztőként a jövőben fontosnak tartaná, hogy egyértelműbb kereteket szabjanak az újságírók közösségi médiás jelenlétére vonatkozóan, hiszen véleménye szerint a szakmában dolgozók nyilvánosan hangoztatott nézetei nem választhatók el teljesen közéleti szerepvállallásuktól. Mindazonáltal úgy látja, a konkrét esetben szankció alkalmazása nem lehetséges. A lapnál mindeddig nem létezett szabályozás az újságírók közösségi médiás tevékenységére, így Bodor János nem szegett meg semmiféle írott előírást. Ebből kifolyólag az elbocsátást méltánytalannak tartaná – különösen annak fényében, hogy korábban sem figyelmeztetés, sem iránymutatás nem született hasonló esetekben. Hozzátette: ha a jövőben megszületik az egyértelmű döntés arról, mi minősül elfogadhatatlannak, akkor annak megsértése már következményekkel kell, hogy járjon.

Kitért arra is, hogy egy ilyen ügy túlzott hangsúlyozása könnyen tovább növelheti annak elérését és visszhangját – miközben a kifogásolt tartalom már a sajtóvisszhang előtt is számottevő nyilvánosságot kapott. Farkas hangsúlyozta, hogy elutasít mindenféle erőszakot és gyűlöletbeszédet, és a szerkesztőség részéről inkább arra törekednek, hogy jobb belátásra bírják munkatársukat. Úgy véli, nem hagyható figyelmen kívül az a tágabb társadalmi kontextus sem, amelyben ezek a megnyilvánulások születnek: sokakból a politikai kampányok okozta frusztráció válthat ki ilyen végletes reakciót.

Farcádi Botond, a Háromszék leköszönő főszerkesztője is megszólalt az ügyben. Telefonon azt mondta a Transtelexnek, hogy teljes mértékben egyetért és azonosul Farkas Réka álláspontjával, amelyet a lap hivatalos álláspontjának is tekint. A MÚRE állásfoglalásáról úgy fogalmazott: „a maga nemében többé-kevésbé helytálló”, ugyanakkor nem minden pontjával ért egyet, és ha szakmai vita alakul ki, a lap részéről is érvekkel fognak részt venni benne.

Farcádi szerint az ügy túlmutat az egyedi eseten, és egy tágabb problémára világít rá: az újságírói szerep és a közösségi médiás jelenlét határai még nincsenek kellően tisztázva. Úgy véli, az átalakuló nyilvánosság olyan helyzeteket hoz létre, amelyekre a szakma egy része nincs felkészülve. „Nem állt még össze a fejekben, hogy az újságíró mennyire tekinthető szuverénnek a közösségi médiában, és mennyire választható el a laptól” – mondta.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a lap – ahogyan korábban jelezték – elhatárolódik a történtektől, és abban egyetért a MÚRE-vel, hogy az újságíró hibázott, még ha a helyzet szerinte árnyaltabb is annál, mint amit egyetlen állásfoglalás lefedhet.

„Ne az én nevemben!”

– írta Csata Orsolya, csíkszeredai újságíró az eset kapcsán, fontosnak tartva, hogy elhatárolódjon Bodor János megnyilvánulásaitól. A civil aktivista Facebook-bejegyzésében azt írta: „Óriási kognitív disszonancia lehet sokak fejében itt mifelénk. Még két hét sem telt el a választások óta és máris van csótánnyal (poloskával – szerkesztői megjegyzés) kardozó AI-generálta székely legény, van könyvégetés, fenyegetett előadó, aki lemondta a fellépését.” Csata név szerint is megszólította az érintetteket: „Kérek minden székelyföldi kung fu harcost és karatést, szájhőst és bátorvitéznagylegényt, ne az én nevemben üzengessen, írogasson »tekenyőt a belednek hoztál-e« típusú bejegyzést, küldözgesse a magyarországiakat. Értem én a szomorúságukat, meg a félelmüket – főleg azokét, akik most kicsit elsodródnak a húsos fazék mellől –, de akkor is beszéljenek a saját nevükben.”

Bejegyzésében azt is leírta, amit sokak nevében fogalmazott meg: „Mármint, hiszem, hogy igenis sokan vagyunk, akik várjuk, hogy jöjjenek a barátaink. Nagyon várjuk. Beszélgessünk. Sokat, tartalmasat. Vagy csak üldögéljünk egymást mellett, netán kacagjunk nagyokat. Ez mennyire hiányzik. Az a felszabadító humor, ami felbugyog most Magyarországon.” Majd így zárta: „Szóval, összegezve, légyszi, határozottan légyszi, ne az én nevemben!”