Háromszéki újságíró AI-videóban kaszabolta le a Tisza logós poloskát a székely zászló előtt

Bodor János, a Háromszék napilap orbaiszéki tudósítója négy napig hagyta fenn Facebook-oldalán azt a mesterséges intelligenciával készített videót, amelyben egy székelyruhás férfi karddal lemészárol egy, a Tisza Párt logójával megjelölt poloskát Európa térképén állva. A jelenet hátterében a székelyföldi táj és egy székely zászló is feltűnik. A felirat így szólt: „Amikor a Poloska Székelyföldre téved… ilyen fogadtatásban lesz része.” Több tucat hozzászólásban kérték számon rajta a bejegyzést, ő azonban nem reagált – egészen addig, amíg a Transtelex meg nem kereste kérdéseivel. Röviddel ezután a videó eltűnt, majd cikkünk megjelenése után szóltak olvasóink, hogy ismét elérhetővé vált.

Mi volt a videóban?

A felvételen egy AI által generált, jellegzetesen székelyes viseletbe öltöztetett férfi jelenik meg, kezében karddal. Szemben vele egy rovar, amelyen a Tisza Párt logója látható, miközben a háttérben székely zászló tűnik fel. A jelenet üzenete nem különösebben rejtett: a székely férfi a poloskát megöli.

A poloska szó politikai töltetéhez sem kell hosszú magyarázat. Orbán Viktor, a Fidesz–KDNP leköszönő miniszterelnöke tavaly március 15-i beszédében a Fidesszel szembeni kritikus hangokat – ellenzéki politikusokat, bírókat, újságírókat, civil szervezeteket – poloskáknak nevezte, és „tavaszi nagytakarításról” beszélt, azaz a Fideszt kritizálókat kiirtandó félként jellemezte. A kijelentése nagy felháborodást keltett, sokan gyűlöletkeltő, dehumanizáló beszédként értelmezték. Kormányközeli körök később megpróbálták leszűkíteni a kijelentés értelmét, azt sugallva, hogy Orbán valójában kizárólag Magyar Péterre utalt, ezt követően el is kezdett terjedni a közösségi hálón különböző változatokban a Poloska Peti megnevezés. Bodor János bejegyzése ebbe a retorikai hagyományba illeszkedik bele: a poloskát a Tisza Párt logójával látta el, és egy fiktív fizikai megsemmisítés jelenetét társította hozzá, amennyiben a tiszás poloskák megjelennének Székelyföldön is.

Az újságíró ezzel ugyanabba a beszédmódba csúszott bele, amelyet korábban Veres Zsolt megafonos aktivistától is láthattunk. Veres Magyar Péter erdélyi látogatásának lehetőségére reagálva burkoltan fenyegető videót tett közzé, amelyben azt üzente: ha Székelyföldre jön, hozzon magával tekenyőt is. A Transtelex megkeresése után Veres nem törölte a videót, hanem azzal próbálta magyarázni, hogy ő csupán Magyar Péter lábát mosta volna meg a tekenyőben, vagyis állítása szerint nem arra a székelyföldi mondásra utalt, amely valójában a kibelezés fenyegető képével él.

A jogi értelemben vett magyarázhatóság azonban nem feltétlenül jelent társadalmi vagy erkölcsi elfogadhatóságot. A közönség pontosan érti az ilyen utalásokat és emlékszik is rájuk.

Bodor nem válaszolt, a Háromszék főszerkesztője hárít

A Transtelex nyolc kérdést küldött Bodor Jánosnak. Rákérdeztünk a bejegyzés szándékára, arra, hogy tudatosan használta-e a már erősen terhelt és vitatott „poloska” szót, összeegyeztethetőnek tartja-e újságírói szerepével egy politikai tábort erőszakos jelenetben ábrázoló tartalom közzétételét, illetve arra is, hogy utólag vállalja-e mindezt. Bodor János sem telefonon, sem közösségi oldalán nem reagált megkeresésünkre, úgyhogy nem kaptunk választ kérdéseinkre.

Farcádi Botond főszerkesztő válaszolt nekünk a Háromszék napilap részéről – de csak annyit, hogy ő azokért a tartalmakért felel, amelyek a lapban jelennek meg, és minden ilyen kérdésre szívesen válaszol. Arra azonban már nem tért ki, hogy kollégája közösségi oldalán megjelent, erőszakos politikai tartalommal kapcsolatban van-e a szerkesztőségnek álláspontja, történt-e belső egyeztetés, vagy szükségesnek tartanak-e bármilyen reakciót.

Farcádi egyébként hétfőn jelentette be lemondását a Háromszék főszerkesztői posztjáról. Búcsúzó vezércikkében – amely Bodor videójának közzététele után több nappal jelent meg – a következőket írta: „Nyomaszt, hogy polarizálódó, radikalizálódó világunkban egyre kisebb az igény a kiegyensúlyozott, higgadt, mértéktartó tájékoztatásra. Aggaszt, hogy a közbeszéd napról napra durvul, az értelmes viták helyét mindinkább átveszik a kommunikációs szakértők által kitalált és levezényelt lejáratások. Én még abban a fajta újságírásban hiszek, ahol nem influenszerek mondanak fel narratívákat, hanem értelmes, művelt, írni tudó újságírók formálnak véleményt.”

Hogy ez burkolt reagálás volt-e saját kollégájának megnyilvánulására, azt Farcádi nem mondta ki. A szöveg időzítése és tartalma mindenesetre nehezen választható el attól a közegtől, amelyben Bodor videója megszületett.

A MÚRE gusztustalanak nevezte és kivizsgálást ígért

A Transtelex megkereste Szűcs Lászlót, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnökét is. Szűcs telefonon nyilatkozott, és első reakcióként azt mondta a videóról leírása alapján, hogy gusztustalannak tartja, majd hozzátette, hogy az ilyesmit „inkább orvosnak kellene megmutatni”.

Szerinte az ilyen tartalom sem a véleménynyilvánítás szabadságába, sem „a jó ízlésbe” nem fér bele, és médiatartalomnak sem tekinti. Arra a kérdésre, hogy egy ilyen esetnek mi kellene legyen a következménye szerkesztőségen belül, Szűcs egyértelműen fogalmazott: „ezek után nem lenne szabad helye legyen egy olyan lapnál, amely magát komolyan gondolja, amelyik felelős szerkesztői magatartásról beszél. Szerintem nem lenne szabad a továbbiakban munkatársként tekinteni rá.”

Az újságíró többletfelelősségéről szólva azt mondta: erőszakra buzdító vagy erőszakot sugalló, erőszakot normalizáló tartalmaknak nem lenne szabad megjelenniük a közösségi médiában, függetlenül attól, hogy újságíró teszi-e közzé, vagy sem, egy újságírónak viszont nagyobb a felelőssége, mint a civileknek. Az újságírók ugyanis közszereplőnek számítanak Romániában. Szűcs László a Transtelexnek azt is elmondta: kezdeményezni fogja, hogy a MÚRE etikai testülete járjon el az ügyben.

Bár Szűcs László nyilatkozata határozott volt, a MÚRE mércéjét érdemes azon is lemérni, amit a szervezet rendszerint nem mond. Az etikai bizottság nemrég másodszor is elmarasztalta Parászka Borókát egy közösségi médiás bejegyzése miatt, amelyben az újságíró munkahelyi bántalmazástörténetére visszatérve az ahhoz kapcsolódó perről írta meg saját meglátását. A MÚRE etikai bizottsága akkor amiatt marasztalta el a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőjét, mert szerintük Parászka a Facebook-bejegyzésben valótlanságot állított. A MÚRE etikai bizottságának ez az eljárása számtalan kérdést vetett fel, amivel akkor meg is kerestük Szűcs Lászlót, aki tisztázó állásfoglalást ígért a bizottság részéről, azonban ez mind a mai napig nem jelent meg.

Ezzel szemben a szélsőséges hangvételű, propagandisztikus tartalmak, más újságírókat vegzáló megnyilvánulások és a politikai kiszolgálást vállaló médiás szerepek rendszerint nem váltanak ki reakciót a szervezetből. Márciusban Szűcs László személyesen is részt vett azon a díjátadón Nagyváradon, amelyen az RMDSZ Bihar megyei szervezete adományozott sajtódíjakat újságíróknak – az Ady Endre Emlékmúzeumban, Szabó Ödön parlamenti képviselő társaságában. A díjazottak az RMDSZ-hez és Fideszhez kötődő médiahálózatból kerültek ki. A MÚRE részvétele akkor sem váltott ki belső vizsgálatot, sem nyilvános reflexiót.

Hogy az etikai testület most valóban eljár-e Bodor János ügyében, az kiderül. Az azonban már most látható, hogy a MÚRE eddig nem akkor szólalt meg a leggyorsabban, ha a megszólalással a független, kritikus sajtó által jelzett szabálytalanságokat vagy etikai vétségeket kellett elítélni. Bodor videója négy napig volt fent, a MÚRE ez idő alatt nem figyelt fel az újságíró etikai vétségére.

Háromszék: ahol az ellenségkép előbb született meg, mint a videó

Bodor János bejegyzése beleilleszkedik abba a botránysorozatba, amely az elmúlt hónapokban Háromszéket jellemezte – és amelynek középpontjában rendre a Tisza Párt elleni ellenségkép-építés állt. Ennek egyik korai epizódja volt Veres Zsolt kirohanása, amely szélesebb körben is visszhangot váltott ki, és sokak szerint a székelyföldi közbeszédről kialakult képet is rontotta. Az a tény ugyanis, hogy egy, a kibelezésre utaló szólás ilyen kontextusban egyáltalán megjelenhetett, majd az érintett ezt követően zavartalanul jelenhetett meg RMDSZ-es politikusok és Orbán Viktor társaságában, sokak számára azt jelezte: a politikai kommunikációban elmosódni látszanak azok a határok, amelyek korábban egyértelműek voltak.

A következő nyilvános állomás Sepsiszentgyörgy volt. Amikor január elején több százan vonultak utcára a megemelt helyi adók ellen, Antal Árpád polgármester egy lakossági fórumon a Tisza Pártot nevezte meg a sepsiszentgyörgyi elégedetlenség egyik fő felelőseként – átvéve azt az ellenséggyártó logikát, amelyet a Fidesz az elmúlt években csúcsra járatott, és amelynek szintén a Tisza Párt lett az új célpontja.

Az RMDSZ stratégiai igazgatója a prezentáció során nemcsak a párt logóját és Magyar Péter fotóját vetítette ki, hanem egy magánszemély, a Budapesten élő Molnár Júlia személyes adatait is nyilvánosságra hozta. Őt egy Tisza-szimpatizáns Facebook-csoport adminisztrátorával azonosította, politikai szándékú hangulatkeltéssel vádolva – anélkül, hogy ennek jogszerűségét tisztázta volna. Molnár Júlia határozottan visszautasította a vádakat, és elmondta: a csoport létrehozásának semmilyen pártpolitikai indíttatása nem volt.

A bicskanyitogató közhangulatnak pedig hamar folytatása is lett. Húsvéthétfőn három fiatalt vertek véresre Sepsiszentgyörgyön a Sepsi OSK edzői, miután azok az „Árad a Tisza” szlogent skandálták – közvetlenül a választások előtt. Az erőszak ellen szervezett csendes flashmobot pedig, amelyet az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget hirdetett meg, hazaárulózás és verbális agresszió fogadta a főtéren – a sepsiszentgyörgyi közösség megosztottsága nyíltan a felszínre tört.

De Balogh Levente, a Szentkirályi ásványvíz alapítója és tulajdonosa is lemondta a napokban a teljes erdélyi előadássorozatát, mert nagyon sok fenyegetést kapott Székelyföldről. Mindezt közvetlenül a magyarországi választások utáni napokban, miután a Fideszt nyilvánosan is bírálta, Kocsis Máté frakcióvezető pedig árulónak nevezte.

Ebbe a közegbe illeszkedett Bodor János videója: abba a Háromszékbe, ahol a politikai ellenségkép hónapok óta épül, ahol egy politikai szlogen kimondása fizikai következményekkel járhat, és ahol egy helyi újságíró úgy gondolta, hogy mindezt egy AI-videóval tovább erősíti. A felvételre érdemi, elítélő, elhatárolódó reakció nem érkezett sem a helyi politikum, sem más közszereplő részéről, noha több tucat hozzászóló kifogásolta a bejegyzést és annak hangnemét.