RMDSZ-díjat kaptak újságírók Nagyváradon, a MÚRE is asszisztált a sajtó „függetlenségéhez”

Tizedik alkalommal adták át a Bihar megyei sajtódíjakat Nagyváradon. Az elismeréseket az RMDSZ Bihar megyei szervezete alapította és adományozza. Az idei gálán Szabó Ödön parlamenti képviselő, a szervezet ügyvezető elnöke, valamint Szűcs László, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke is részt vett.

A jelenet jól összefoglalta az erdélyi magyar médiaviszonyok egyik sajátosságát: az etnikai párt jutalmazza az újságírókat, miközben a ceremóniát a helyi magyar sajtó vezetőiből álló zsűri hitelesíti. Az RMDSZ számára mindez láthatóan nem okozott különösebb dilemmát: a Bihar megyei szervezet Facebook-oldalán büszkén számoltak be a díjátadóról, mintha teljesen magától értetődő lenne, hogy politikusok osztanak szakmai elismeréseket a sajtónak. A kommentelők egy része azonban kevésbé volt elnéző. Többen is szóvá tették a párt és a helyi médiarendszer közötti kényes függőségi viszonyt, mire Szabó Ödön személyesen is beszállt a kommentszekcióban kibontakozó vitába.

Az igazság az, hogy a Nagyváradon lezajlott újságíró-kitüntetés receptje egy az egyben hozza a politikai kegyosztások jól ismert mechanizmusát: adott egy párt, amely körbenéz a vele jó viszonyban lévő médiában, majd eldönti, melyik újságírónak ideje megsimogatni a buksiját egy bronz kisplasztikával. A díszlethez kellenek a nagy nevek is: történelmi sajtófigurákról elnevezett díjak, patinás helyszín, és egy főszerkesztőkből álló grémium, amely szakmai fügefalevélként szolgál. Az Ady Endre Emlékmúzeumban tartott gálán így minden adott volt ahhoz, hogy a politikai gesztus szakmai elismerésnek tűnjön.

A díjazottak listája idén is az RMDSZ-hez és Fideszhez kötődő médiahálózatból került ki: az Iványi Ödön pályakezdő díjat Lencar Péter (Kolozsvári Rádió, Erdély TV), a Bokor András szakmai díjat pedig Ionescu Nikolett (MTVA) kapta. Bár ezek az intézmények papíron függetlenek a párttól, az erdélyi magyar nyilvánosságban az átjárás folyamatos: a közszolgálati média vezetőségében nem ritkák az egykori pártfunkcionáriusok, a kisebbségi sajtó fenntartásában pedig megkerülhetetlenek a párthoz közeli alapítványok közvetett támogatásai.

Az idilli képet azonban, amit az RMDSZ-es Facebook-poszt szövege és képsora közvetített, az internet népénak a gyomra nem vette be, és többen nyíltan rákérdeztek a sajtó függetlenségére. A „PÁRT által kitüntetett, kézből falatozó újságírók” emlegetése láthatóan érzékeny pontot talált, ugyanis Szabó Ödön ügyvezető elnök személyesen szállt be a szópárbajba.

A képviselő a védekezés sajátos alakzatát választotta: a „morbid” és „mélyen gusztustalan” jelzőkkel próbálta leszerelni a bírálót. Szabó érvelése szerint aki a párt és a sajtó összefonódását firtatja, az valójában egy halott emlékét gyalázza meg, hiszen a Bukaresti Rádió egykori nagyváradi tudósítójajának, T. Szabó Editnek járó díj posztumusz volt.

A vita itt vált igazán erdélyivé: míg a politikus szakmai függetlenségről beszélt, a hozzászólók a fejükre olvasták a fenntartói függőséget, a párt által biztosított székházakat és a helyi média szellemi becsatornázását.

A névadó választása is tartogat némi keserédes áthallást. Iványi Ödön (1854–1893) nagyváradi újságíró és író ugyanis a 19. század végén a helyi sajtó egyik meghatározó, rendkívül karakteres alakja volt. Nevét ma leginkább a szabadelvű, harcos publicisztikával és a társadalmi visszásságokat kíméletlenül ostorozó hangvételével azonosítják. Ez pedig némileg ironikussá teszi, hogy ma egy olyan díj viseli a nevét, amelyet egy politikai párt adományoz egy olyan médiakörnyezetben, ahol a szakmai és a politikai érdekek határai sokszor elmosódnak.

A történet különösen visszás annak fényében, hogy miközben a MÚRE vezetői gond nélkül parádéznak egy párt által szervezett sajtódíjátadón, a szervezet becsületbírósága közben Facebook-bejegyzések fölött mond ítéletet. A testület nemrég másodszor is etikai vétségben marasztalta el Parászka Borókát egy közösségi médiában közzétett bejegyzése miatt, hosszan idézve az újságírói etika szabályait a kulturált érintkezéstől a gyűlöletbeszéd tilalmáig. A kérdés csak az: ha a MÚRE etikai bizottsága ilyen buzgón vizsgálja az újságírók Facebook-bejegyzéseit, vajon mikor fog egyszer saját magával is foglalkozni – például azzal, hogyan lett a romániai magyar sajtó szakmai szervezetéből az RMDSZ egyik legkényelmesebb díszlete.