Transtelex Dialóg: Elszámol-e az RMDSZ a Fidesz-korszakkal vagy csak irányt vált?

A magyarországi választások eredménye nemcsak Budapesten írja át a politikai erőviszonyokat, hanem az erdélyi magyar közösség és politikai képviselete számára is nagyon sok kényelmetlen kérdést vet fel: mi történik akkor, ha az az irány, amelyhez az elmúlt években igazodtak, amit visszhangoztak, amit minden elé és fölé helyeztek, egyik napról a másikra megváltozik? Mi lesz azzal a közösséggel, amelynek világképét, politikai gondolkodását, médiafogyasztását és identitását az RMDSZ teljes beleegyezésével az Orbán Viktor által vezetett Fidesz formálta másfél évtizeden keresztül?

Április 28-án, este 7 órától a kolozsvári Planetáriumban három olyan meghívottal beszélgetünk, akik különböző pozíciókból, de mély tapasztalattal látják ezt a folyamatot:

• Markó Béla – az RMDSZ egykori elnöke, aki egy olyan korszakot képvisel, amikor a szervezet még tudatosan törekedett a budapesti politikától való távolságtartásra, és következetesen az „egyenlő távolság–egyenlő közelség” elvét képviselte. Az ő nézőpontjából az is kulcskérdés, mikor és hogyan csúszott át ez a stratégia egyoldalú elköteleződésbe.
• Smaranda Enache – emberjogi aktivista, aki évtizedek óta követi a román–magyar viszony alakulását, és jól informált nézőpontból lát rá arra, hogyan változott meg az erdélyi magyar közösség megítélése, és milyen következményei vannak annak, hogy az RMDSZ nemcsak kommunikációs, hanem politikai, intézményi és erőforrás-szinten is szorosan a Fideszhez kötötte magát.
• Kiss Tamás – szociológus, aki kutatásaiban részletesen elemezte az erdélyi magyar társadalom politikai attitűdjeit, a magyar–magyar viszony átalakulását, a kettős állampolgárság és a szavazati jog támogatottságát, valamint az erdélyi támogatási rendszer működését és átláthatósági problémáit.

A beszélgetés során nemcsak azt vizsgáljuk, hogyan hatott a magyarországi politikai fordulat az erdélyi magyarokra, hanem azt is, hogy milyen következményei lehetnek az RMDSZ eddigi stratégiájának. Szó lesz arról, mennyire mély a Fideszhez való politikai és mentális kötődés a közösségen belül, mit jelenthet ennek részleges vagy teljes feloldása, és hogy egy esetleges irányváltás után van-e még lehetőség egy önállóbb, hitelesebb politikai pozíció újraépítésére.

Egy több éven át következetesen épített politikai és kommunikációs rendszer omlott össze, és hogy ebből mi az ami túléli a rendszerváltást, még nem világos. Az RMDSZ ebben a rendszerben aktív résztvevőként nemcsak követte, hanem helyi szinten fel is erősítette a Fidesz által meghatározott politikai narratívákat.

Ennek a hatása már évek óta világosan megmutatkozott, az erdélyi magyar társadalom jelentős része olyan politikai nyelvben és gondolkodásmódban szocializálódott, amelyben a világ leegyszerűsített törésvonalak mentén értelmeződik, és amelyben a magyarországi kormánypolitika az egyetlen legitim irányként jelent meg. Ebben a közegben az RMDSZ is ehhez igazította saját kommunikációját: átvette a hangsúlyokat, az ellenségképeket, és egyre kevésbé próbált különbséget tenni saját és a Fidesz politikai pozíciója között. Ezt Székely István, az RMDSZ társadalomszervezését felelős ügyvezető alelnöke, azzal magyarázta a Transtelexnek, hogy a választók akaratát követte a szövetség. A politikus elismerte, hogy Orbán-kultusz volt, eltorzult a politikai rendszer, lojalitási verseny alakult ki. Amikor azonban a felelősségről kérdeztük, azt mondta, szerinte csak kicsit korrigálni kell az RMDSZ működésén.

A lemondását követelő kritikus hangokat kizárva, Kelemen Hunor már tárgyalt is a győztes Magyar Péterrel, azonban a leendő miniszterelnök is világossá tette számára, hogy irányváltás szükséges. Az RMDSZ vezetője késznek mutatkozott arra, hogy ne avatkozzon be az anyaországi politikába, támogassa a levélszavazás körüli visszaélések kivizsgálását, és elfogadja az erdélyi támogatások átláthatóságának szigorítását.

Ez a fordulat viszont nem légüres térben történik. Egy olyan közösségben kell végrehajtani, amelynek egy részét éppen az elmúlt évek politikája – részben az RMDSZ közreműködésével – hangolta rá az ellenkező irányra. Innen nézve nemcsak az a kérdés, hogy mennyire követi a szavazótábor ezt az irányváltást, hanem az is, hogy mennyire képes egyáltalán irányt váltani egy olyan szervezet, amelyről saját politikusai állították: a saját szavazóinak a foglya.

• Mekkora mozgástere maradt egy olyan politikai képviseletnek, amely éveken át erősítette ugyanazokat a narratívákat, amelyekből most vissza kellene lépnie?
• Hogyan akar hitelesen új pozíciót felvenni, ha közben azokkal a reflexekkel és elvárásokkal szembesül, amelyeket maga is épített fel?
• És mit jelent mindez egy olyan helyzetben, amikor az erdélyi Fidesz-szavazók egy része még a vereség traumáját sem dolgozta fel?

Az új viszonyok között az RMDSZ-nek nemcsak hangnemet kell váltania, hanem szembesülnie kell azokkal a kérdésekkel is, amelyeket eddig következetesen kerülni tudott: a támogatások átláthatóságával, az elszámoltathatósággal, a források felhasználásának visszamenőleges ellenőrzésével. Egy olyan rendszert készül átvilágítani a Magyar Péter vezette kormány, amelynek működtetése éppen az RMDSZ hathatós közreműködésével és sokszor irányításával történt.

Irányváltás lesz, ez borítékolható, az viszont még nem világos, hogy mennyire lesz ez kényszerű alkalmazkodás, és mennyire számíthatunk valódi korrekcióra. Van-e a szervezetben ehhez megfelelő humánerőforrás, van-e új vezetési koncepció, és képes-e nyitni egy sokkal inkluzívabb, a jelenleginél szélesebb társadalmi bázis felé. Vagy marad minden a régi logika mentén, csak más politikai környezethez igazítva. Mindehhez el és le is kell számolni mindazzal, amit az elmúlt években politikailag felépített: a függőségi viszonyokkal, az átvett narratívákkal, és nem utolsósorban azzal a támogatási rendszerrel, amelynek működése most először kerülhet valódi nyilvános és intézményi kontroll alá.

A Transtelex Dialóg beszélgetése ebből a konkrét helyzetből indul ki, de nem áll meg az aktuálpolitikai reakciók szintjén. Azt próbáljuk megérteni, hogyan alakult át az erdélyi magyar politikai gondolkodás az elmúlt évtizedben, milyen szerepe volt ebben az RMDSZ-nek, és hogy egy ilyen mértékben átpolitizált és részben kívülről formált közegben egyáltalán mit jelent ma a „korrekció”.

A beszélgetést Vig Emese, a Transtelex vezető szerkesztője moderálja.

Az eseményhez Facebookon itt lehet csatlakozni.