A nagyváradi megyés püspök szerint a párbeszéd elutasítása miatt jutott idáig a premontrei rendház ügye

Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök szerint a premontrei rendház körül kialakult helyzet nem az egységet szolgálja, hanem a megosztottságot növeli. Állásfoglalását az egyházmegye oldalán tették közzé szombaton.
„A dialógus nem zárja ki a jogi eszközök használatát, de mindenkor megelőzi ezeket. Az egység jegyében folytatott párbeszéd előmozdítása érdekében tett javaslataim és kezdeményezéseim, amelyeket szóban és írásban, esetenként a nyilvánosság előtt is megfogalmaztam, a premontrei rend elöljárósága részéről mindezidáig nem találtak elfogadásra. Ezért a kialakult fejleményeket sok esetben értetlenül voltam kénytelen követni, s azokról jobbára csupán a sajtón keresztül szerezhettem tudomást” – írta állásfoglalásában a megyés püspök. Szerinte a párbeszéd lehetőségének elutasítása vezetett oda, hogy „az immár hosszú éveken át elhúzódó viták mind a mai napig nem hoztak kedvező eredményt sem a rend, sem a helyi egyház javára.”
Az egyházi elöljáró közleményében szomorúnak és sajnálatosnak nevezte a kialakult helyzet több aspektusát, többek között azt, hogy a rendi főelöljáróság nem kereste fel személyesen Fejes Rudolf Anzelm apátot és nem állt ki hathatósan mellette, hogy az üggyel kapcsolatban sok féligazság vagy félretájékoztatás történt, ami csak növelte az indulatokat, hogy azokkal szemben, akik „józan belátásuk szerint nem kívánták vállalni az ügy melletti nyilvános kiállást”, elmarasztaló és lejárató nyilatkozatok láttak napvilágot és azt is, hogy „azt, ami a jogszerű eljárások és a párbeszédre való készség által az egyház és a közösség javára rendezhető lett volna, politikai indíttatásból etnikai konfliktus felé kívánják elmozdítani”.
Böcskei László szomorúnak és sajnálatosnak nevezte azokat a hang- és képanyagokat is, amelyek április 14-én megjelentek a médiában, amikor a végrehajtó csendőrök kíséretében elkezdték a kilakoltatást a premontrei rendháznál. „Az indulatos viselkedés, a fenyegető bekiabálások, az erőszakos magatartás és a megdöbbentően rendezetlen, elhanyagolt környezet egyaránt arról tanúskodtak, hogy a kialakult és fenntartott konfliktus gyökerénél súlyos hiányosságok húzódnak meg” – írta.
A megyés püspök emlékeztetett a helyi egyházak és a szerzetesrendek közötti kapcsolatot szabályozó egyházi törvényekre, majd bocsánatot kért mindazoktól, akiket „az egyházi személyek nem megfelelő magatartása és viselkedése megbotránkoztatott vagy megsebzett”.
Az apát ügyvédje szerint a megyés püspök a rossz oldalon áll
Fejes Rudolf Anzelm apát ügyvédje, Varga Andrea Böcskei László állásfoglalására hosszú közleménnyel reagált, amit az Istoria Ordinului Premonstratens din Oradea nevű Facebook-oldalon tettek közzé szombaton. Álláspontja szerint a megyés püspök eltereli a figyelmet arról, hogy április 14-én a végrehajtó fegyveres csendőrök kíséretében hatolt be a templomba, és ezzel megsértett egy szent helyet, beavatkozott a római katolikus kultusz rendjébe. Szerinte az egyházi elöljárónak nem semlegesnek kellett volna maradnia a csendőri-fegyveres beavatkozással szemben, hanem a kultusz védelmére kellett volna kelnie.
„Az oksági rend tehát egyszerű. Nem a hívek felháborodása hozta létre a botrányt, hanem a fegyveres behatolás váltotta ki a felháborodást. Nem a papok szavai teremtették meg az ”erőszak látszatát„, hanem a karhatalom valóságos jelenléte jelent meg a templomban. Aki ezt a sorrendet megfordítja, az nem tisztázza, hanem elfedi a történteket” – írta Varga Andrea, hozzátéve, hogy „egy megyés püspöknek ilyen helyzetben nem az az első kötelessége, hogy a reakciókat minősítse, hanem hogy a jogsértést és a szentségtörő beavatkozást nevezze meg”.
Megbírságolták az apátot az udvar állapota miatt, 30 napot adtak neki az érintett terek kiürítésére
A végrehajtó április 14-én leltárba vette az érintett épületek tartalmát, a jegyzőkönyv értelmében az apátnak 30 napon belül kellene kiürítenie a helyiségeket, számolt be helyszíni tudósításában a Krónika. A végrehajtó távozása után az állategészségügyi hatóság képviselője is a helyszínre érkezett, és az apátot összesen ezer lejre bírságolták a templom udvarán tapasztalt rendetlenség és az ott talált állattetemek miatt, írta a Bihari Napló.
Megszólalt az RMDSZ, közben a Mi Hazánk igyekszik tematizálni az ügyet
Pénteken – hosszú hallgatás után – az RMDSZ Bihar megyei szervezete is állásfoglalást adott ki az ügyben, amelyben azt írták, hogy elfogadhatatlannak tartják, hogy „bármilyen indokkal – akár bírósági végzés alapján – hatóságok karhatalmi erő kíséretében lépjenek be templomba”. A közleményben azt is írják, hogy a helyzetre a jogi realitásokra épülő párbeszéd lehet a megoldás, miközben az önkormányzatnak komoly felelőssége van abban, hogy még a számára kedvező bírósági döntések birtokában se járjon el úgy, hogy a város közösségi békéje sérüljön, és bármely közösség üldözöttnek vagy kiszolgáltatottnak érezze magát.
Fejes Rudolf Anzelm apát többször is sérelmezte, hogy nem kap nyilvános támogatást az RMDSZ-től, ahogy arról a Transtelex korábbi cikkében beszámoltunk. Az apát ugyanakkor februárban közzétette Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő neki címzett levelét, amelyben a politikus arról tájékoztatta, hogy az ügyben megpróbált közbenjárni a nagyváradi polgármesternél, aki nyitottnak mutatkozott arra, hogy tárgyaljanak arról, hogy a templomot és a mellette levő területet a premontrei rendre írják át, és lehetőséget biztosítanak egy új rendház felépítésére. Szabó Ödön levelét Fejes Rudolf Anzelm azzal osztotta meg, hogy szóbeli ígéreteket és szándéknyilatkozatokat nem tud elfogadni.
A premontrei rend ügyét egyébként több politikai szereplő is igyekszik tematizálni, a kilakoltatás megkezdésén személyesen részt vett Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, majd Sulyok Tamás köztársasági elnök közbenjárását próbálta kérni. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke pedig arról posztolt, hogy az RMDSZ helyi képviselői is megszavazták a premontrei rend ingatlanjainak önkormányzati tulajdonba vételét.
A kilakoltatási pert azért indította Nagyvárad önkormányzata az apát ellen, mert álláspontjuk szerint olyan helyiségeket használ, amelyek az önkormányzat tulajdonában álló iskolaépület részét képezik, és amelyeket uniós forrásból terveznek felújítani. Fejes Rudolf Anzelm és a prépostság szerint azonban a rendház és az érintett ingatlanrész a premontrei rend tulajdonát képezi, és a tulajdonjogi helyzetet korábbi bírósági döntések rendezték. Szerintük az önkormányzat megszüntette a rendház helyrajzi számát, és az iskolához sorolta, ami elfogadhatatlan, ezeket a telekkönyveket az apát hamisnak nevezte, amint arról a Transtelex is beszámolt.
A kilakoltatási perben született január végi alapfokú ítélet az önkormányzatnak kedvezett, ennek alapján küldtek február végén felszólítást az apátnak. Fejes Rudolf Anzelm akkor közölte, hogy fellebbez az alapfokú ítélet ellen.
4 éves lett a Transtelex!
Négy éve dolgozunk azon, hogy amit a hatalom elhallgatna, mi megírjuk. Nem azt, amit ki lehet tenni a kirakatba, hanem azt, amit el akarnak takarni. Ez a vállalásunk az első pillanattól, ehhez tartjuk magunkat. Maradj velünk, támogass minket!
Támogatás