A szakértők a 60. helyre sorolták a Sapientia pályázatát, aztán mégis nyert 200 millió forintot

A Telex tényfeltáró cikke szerint több milliárd forint sorsáról döntöttek úgy a HU-rizont pályázaton, hogy a minisztérium több ponton felülírta a szakértők által felállított rangsort. A legkirívóbb esetben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem projektje úgy kapott támogatást, hogy a szakmai értékelésben a mezőny végén végzett, és a normál eljárásban nem is jutott volna tovább. A döntést utólag nemzetpolitikai szempontokkal indokolták, miközben ezek a pályázati feltételek között nem szerepeltek.

A magyar kormány által indított HU-rizont kutatási program egyik 2025-ös pályázati körében súlyos ellentmondás derült ki a hivatalos döntések és a szakmai értékelés között. A több milliárd forintos támogatásokról szóló döntések egy részét ugyanis a minisztérium úgy változtatta meg, hogy az érintett szakértők erről csak utólag, a nyilvános eredményekből értesültek.

A történetet egy belülről érkező szereplő, Kolossváry Márton hozta nyilvánosságra, aki maga is részt vett a pályázatok elbírálásában. A fiatal kutató a Telexnek részletesen beszámolt arról, hogy a szakmai bizottság egy többlépcsős, hónapokig tartó folyamat végén állított fel egy rangsort a legjobb kutatási projektekből, ezt azonban a döntéshozók több ponton felülírták.

A legkirívóbb eset a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem pályázatához köthető. Ez a projekt a szakmai értékelésben a mezőny végén, a 60. helyen szerepelt, és még a második bírálati körbe sem jutott be. Ennek ellenére végül támogatást kapott.

A minisztérium később azt közölte: a döntéseknél „nemzeti szempontokat” is figyelembe vettek. Ez azonban nem szerepelt a pályázati feltételek között, így sem a jelentkezők, sem az értékelők nem számolhattak vele.

Az ügy nemcsak egy konkrét pályázat sorsáról szól, hanem arról is, hogyan működik a több milliárd forintos kutatási támogatások elosztása, mennyire érvényesülnek benne a szakmai szempontok, és milyen szerepet kapnak a politikai döntések.

Hova pályázott a Sapientia és milyen projekttel?

A vitatott pályázat a HU-rizont nevű kutatási program 2025-ös kiírásához tartozik. Ezt a programot a magyar kormány indította el 2023-ban, miután az Európai Unió – átláthatósági és összeférhetetlenségi problémákra hivatkozva – korlátozta a magyar modellváltó egyetemek hozzáférését a Horizont Európa forrásaihoz.

A HU-rizont lényegében ennek pótlására szolgál: célja, hogy magyar vezetésű kutatócsoportok nemzetközi partnerekkel együttműködve végezzenek kutatásokat. A program tehát nemcsak pénzt ad, hanem azt is próbálja biztosítani, hogy a magyar intézmények ne szoruljanak ki teljesen a nemzetközi tudományos együttműködésekből.

A pályázatok több milliárd forintos keretből futnak. A 2025-ös kiírásban összesen 133 pályázat érkezett, ezek közül végül 23 projekt kapott támogatást, összesen 8,58 milliárd forint értékben. Egy-egy pályázat legfeljebb 400 millió forintra pályázhatott.

A kiírás három fő területre koncentrált:

• egészséges élet és egészségmegőrzés,
• zöld gazdasági átmenet,
• digitális átállás.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem az egészségügyi tématerületen indult. A projekt címe „Mesterséges intelligencián alapuló eszközök az idegtudományban” (AI4NeuroScience) volt.

A pályázat különlegessége már önmagában az is, hogy a Sapientia egy határon túli intézmény. A HU-rizont eredetileg magyarországi, úgynevezett modellváltó egyetemek számára jött létre, de a 2025-ös kiírásban név szerint bevontak két külhoni intézményt is, köztük a Sapientiát.

A projekt nemzetközi együttműködésben valósult volna meg: a kommunikáció szerint az egyik partner a Kaliforniai Egyetem (UCLA), míg a másik partnerként egy magyarországi intézmény, az Óbudai Egyetem szerepelt.

Fontos részlet, hogy a Sapientia pályázata nem a maximális összeget kérte: körülbelül 260 millió forintra pályázott, és végül 200 millió forint támogatást kapott. Ez kevesebb, mint amit a legtöbb nyertes projekt elnyert, de így is jelentős közpénzről van szó.

Papíron tehát minden adott volt egy szokványos kutatási pályázathoz: nemzetközi együttműködés, aktuális tudományos téma, több százmilliós támogatás. A probléma nem is itt kezdődött, hanem a pályázat értékelése során és főleg azután.

Hogyan lett a 60. helyről mégis nyertes a Sapientia pályázata?

A HU-rizont pályázatok elbírálása papíron egy többlépcsős, szigorúan szakmai folyamat. Ebben vett részt Kolossváry Márton is, aki az egészségügyi tématerület értékelő bizottságának tagjaként 70 pályázat sorsáról döntött társaival együtt. Köztük volt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem projektje is.

Kolossváry a Telexnek részletesen elmondta, hogyan zajlott a folyamat. Először minden pályázatot több szakértő pontozott, ezekből állt össze egy előzetes sorrend, majd egy hosszú, többórás bizottsági ülésen közösen döntöttek arról, mely anyagok juthatnak tovább a külső bírálatra. Ez nem egy adminisztratív lépés, hanem a rendszer egyik legfontosabb szűrője: ami itt kiesik, az a gyakorlatban el is bukik. A Sapientia pályázata itt esett ki, a bizottság nem tartotta elég erősnek ahhoz, hogy egyáltalán továbbküldjék.

Ehhez képest később derült ki, hogy fura módon mégis bekerült a második körbe. A bizottság tagjai utólag szembesültek azzal, hogy olyan pályázatok is kaptak külső bírálatot, amelyeket ők kifejezetten nem javasoltak tovább. Így került vissza a folyamatba a Sapientia projektje is – anélkül, hogy erről a szakértőket előzetesen tájékoztatták volna. A hivatal ezt azzal indokolta, hogy túl nagyok voltak a pontszámok közti eltérések, ezért „korrekcióra” volt szükség.

A külső bírálatok után a bizottság újra összeült, és felállította a végső rangsort. Ez az a pont, ahol egy pályázati folyamat eldől: a lista, amely megmutatja, mely projektek érdemesek támogatásra. A Sapientia pályázata itt is a mezőny végén maradt, Kolossváry szerint nagyjából a 60. hely körül.

És nem egyszerűen arról volt szó, hogy lecsúszott a támogatási határról, Kolossváry kifejezetten erősen fogalmazott: az anyag már az első körben olyan gyengének bizonyult, hogy nem javasolták külső bírálatra, és a végső rangsort rögzítő ülésen szóba sem került. Nem volt vita róla, mert nem tartották érdemesnek arra, hogy vitatkozzanak róla. Ehhez képest a december 19-én kihirdetett eredményeknél a Sapientia pályázata már a nyertesek között szerepelt.

Egyébknt em egyetlen esetről volt szó, a minisztérium több ponton is átírta a szakmai rangsort. Olyan pályázatok kerültek be a támogatottak közé, amelyek nem szerepeltek az élmezőnyben, miközben olyan projektek maradtak ki, amelyeket a bizottság egyhangúlag támogatott volna. A Sapientia ügye azonban azért feltűnő, mert itt egy, a szakmai szűrőn már elbukott pályázat kapott pénzt.

Amikor a bizottság tagjai magyarázatot kértek, azt a választ kapták, hogy a szerepük valójában csak javaslattétel: a végső döntést a minisztérium hozza meg. Később az is kiderült, hogy a döntéseknél „társadalom- és nemzetpolitikai szempontokat” is figyelembe vettek.

Ez viszont nem szerepelt a pályázati feltételek között. Vagyis a szakértők hónapokig egy adott szabályrendszer szerint dolgoztak, majd a végén egy olyan szempont alapján született döntés, amelyről senki nem tudott, és amely egyszerűen felülírta az általuk felállított sorrendet.

Amikor a nemzetpolitika felülírja a szakmaiságot

A HU-rizont programot eredetileg a magyarországi modellváltó egyetemek számára hozták létre, mégis, a 2025-ös kiírásba név szerint bekerült két határon túli intézmény is, köztük a Sapientia, ami már a pályázat indulásakor jelezte, hogy ezeknek az intézményeknek kiemelt szerepet szánnak.

A minisztérium ezt utólag „nemzetpolitikai szempontokkal” indokolta, azaz a politikai szándék, hogy a Sapientiát mindenképp a nyertesek közé sorolják, végig megvolt, csak éppen a bíráló bizottság tagjai nem tudtak róla. Hankó Balázs már a pályázat meghirdetésekor beszélt arról, hogy a Sapientia és a kárpátaljai Rákóczi-intézmény megerősítése cél. Az eredményhirdetés után pedig már kész sikertörténetként mutatta be a projektet, mintha az egy versenyben kiválasztott, kiemelkedő pályázat lett volna.

A támogatásokról döntő minisztérium vezetője, Hankó Balázs az erdélyi kampánykörútján is útba ejtette az egyetem csíkszeredai karát – hivatalosan persze nem mint Pest 6. választókerület fideszes jelöltje, hanem mint miniszter –, ahol a „Kérdezd a minisztert!” című rendezvényen vett részt. Itt előbb Tonk Márton rektor beszélt arról, hogy milyen jelentős eredmény, hogy a Sapientia az egységes magyar felsőoktatási tér részévé vált, és hogy az elmúlt években mennyire megerősödtek a kapcsolatok a magyarországi egyetemekkel és az anyaországi szakpolitikával. Majd egy hallgató megkérdezte a minisztert, hogy miért velük gyűjtette az aláírásokat a kampányban, utaztatva, szállást, ellátást és pénzt adva sapientiás erdélyi fiataloknak. Hankó szerint azért, mert „egy nemzet, egy közösség vagyunk”. A jelenetet a Transtelex írta meg.

Az alapítványi működésű Sapientia teljes finanszírozása egyébként magyarországi forrásokból valósul meg. Az Átlátszó Erdély számításai szerint az intézmény az elmúlt évtizedben több mint 160 millió euró magyar állami támogatást kapott, amivel a második legnagyobb kedvezményezett lett a határon túli támogatási rendszerben. Ez a pénz nemcsak fejlesztéseket tett lehetővé, hanem egy sajátos struktúrát is létrehozott: egy olyan, döntően budapesti forrásokból működő felsőoktatási hálózatot, amely párhuzamosan épül a román állami rendszer mellett. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem ezzel szemben román állami egyetem, erős intézményi autonómiával. Komoly magyar oktatási és kutatási struktúrája van, de politikailag soha nem feküdt annyira jól a Fidesznél. A két egyetem szembenállásáról néhány éve a Transtelex írt részletesen.

Hogyan reagált az ügyre a Sapientia

Az egyetem a Telex kérdésére azt közölte, hogy a vitatott pályázatuk nem esett ki a folyamatból. Állításuk szerint a projekt a kiegészítő dokumentumok benyújtása után továbbjutott a következő értékelési szakaszba, és erről hivatalos értesítést is kaptak.

A támogatási összeg körül is volt ellentmondás. A nyertesek listájában a Sapientia projektjénél 200 millió forint szerepelt, miközben egy később feltöltött projektbemutató anyagban már az eredetileg igényelt 260 millió forint jelent meg.

Miután az újságíró rákérdezett a különbségre, hivatalos magyarázat nem érkezett, viszont rövid időn belül átírták az adatokat, és a nyilvános felületeken egységesítették az összeget.