Még meg se épült, de már elvennék a líceumtól az új épületét: vita és feszültség alakult ki Baróton

Baróton ismét fellángolt a vita a készülő új iskolaépület körül: miközben a beruházást eredetileg a Baróti Szabó Dávid Középiskola számára indították el, az épületre most a Gaál Mózes Általános Iskola is igényt tart. A kérdésben végül a helyi tanácsnak kell döntenie – számolt be róla a Háromszék napilap.

A konfliktus lényege, hogy ki használja majd azt az új oktatásra szánt épületet, amelynek története több mint negyven évre nyúlik vissza, de csak mostanra sikerült felépíteni.

Az 1980-as években még a középiskolai képzés megerősítésére tervezték az épületet, azóta többször leállt és újraindult az építkezés, míg végül az önkormányzat vette át és fejezte be a beruházást.

Bár a líceum részéről mindvégig evidens volt, hogy az épület őket illeti. Most, hogy valóban elkészül, az általános iskola vezetősége is pályázna rá. A Gaál Mózes Általános Iskola azzal érvel, hogy azóta gyökeresen megváltoztak az oktatási viszonyok, hisz náluk jelenleg több mint hatszáz diák tanul, míg a középiskolában kevesebb mint négyszáz, ráadásul az általános iskola tanulóit több, egymástól távol eső épületben helyezik el. Szerintük az új épület ezt a helyzetet oldaná meg, és lehetőséget teremtene olyan fejlesztésekre is, mint az étkezde, olvasóterem vagy speciális szaktantermek kialakítása.

A középiskola vezetése ezt határozottan elutasítja. Derzsi-Ráduly Kázmér iskolaigazgató szerint az épületet eleve középiskolai igényekre tervezték: nagyobb terek, laborok, több emelet jellemzi, amelyek nem feltétlenül felelnek meg kisebb gyerekek számára. Emellett attól tartanak, hogy ha elveszítik az új épületet, az tovább gyengíti a helyi középiskolai oktatást, és még több diák választ majd más városokat.

A vita azonban nem előzmények nélküli, és nem is független a helyi politikai viszonyoktól. Baróton az elmúlt években komoly belső feszültségek alakultak ki az RMDSZ-en belül, és ezek az oktatási intézmények körül is megjelentek. A városvezetés korábban a két iskola összevonását tervezte, ami végül nem valósult meg, de az általános iskola megerősítésének szándéka megmaradt. Az intézmény élére időközben a polgármester felesége, Benedek-Huszár Erika került, ami már korábban is vitákat váltott ki. A középiskola igazgatója, Derzsi-Ráduly Kázmér pedig korábban Benedek-Huszár kihívójaként indult a választásokon, így a helyi politikai konfliktusok egyik szereplőjét érintő mostani vita, sokak számára nem pusztán szakmai kérdésként, hanem egy régebbi hatalmi és intézményi ellentét folytatásaként is értelmezhető.

A kérdésben a fejlesztési minisztérium álláspontja is fontos: a tárca szerint az önkormányzat döntheti el, melyik intézmény használja az épületet, amennyiben az oktatási célt szolgál. Ez lényegében szabad kezet ad a helyi tanácsnak.

És ezzel lehetőséget Benedek-Huszár Jánosnak polgármesternek, hogy inkább a felesége által vezetett intézmény kapja meg a közintézményt.

Kiss Imre megyei főtanfelügyelő ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a döntés túlmutat egy ingatlan sorsán: szerinte az új épület a középiskolai oktatás megerősítésének szimbóluma lehetne, és azt üzenné a diákoknak, hogy érdemes helyben maradni. Tehát a főtanfelügyelő szerint jobb lenne, ha a felek erre az üzenetre, és nem a helyi konfliktusok tovább folytatására fókuszálnának.

A vita azonban már most megosztotta a helyi közösséget. A középiskola tanárai nyílt levélben tiltakoztak az ellen, hogy az épületet más intézmény kapja meg, az általános iskola vezetése is érvel, az erdővidéki szülők pedig azért aggódhatnak, hogy közösségi érdekkel szembemenő harcnak a gyerekek isszák meg a levét.

Döntés egyelőre nincs: a polgármester szerint előbb az épület átvételéhez és közvagyonba helyezéséhez szükséges adminisztratív lépéseket kell lezárni, így a kérdés legkorábban júniusban kerülhet a helyi tanács elé.