Bontani kezdték a Tamási bentlakásának leomlott szárnyát, közel kétmillió eurós magyar támogatásból épülhet újjá

A bontás megkezdéséről elsőként Szakács-Paál István székelyudvarhelyi polgármester számolt be Facebook-bejegyzésében. Azt írta: „új fejezet kezdődik a Tamási Áron Gimnázium bentlakásának történetében”, és a munkálatok kézzel, fokozott körültekintéssel zajlanak majd. A jelenlegi ütemezés szerint a bontás június 1-ig tart.

A bejegyzésben a polgármester azt is jelezte, hogy a bontás után megkezdődhet az újjáépítés, amelynek célja egy biztonságosabb és korszerűbb bentlakás kialakítása. A poszt végén a polgármester köszönetet mondott a magyar kormánynak és Soltész Miklós államtitkárnak a támogatásért.

A Transtelexnek Szakács-Paál István azt is elmondta: a bontási engedélyt a múlt hónapban írta alá, és ennek megfelelően a kivitelezők már fel is vonultak a helyszínre, és elkezdődött a kézzel történő bontás.

Szakács-Paál szerint a bontási engedély kiadását az késleltette eddig, hogy az érintett terület és az épület egy része egy folyamatban lévő per miatt le volt foglalva. „Van egy per, amely még zajlik ezzel párhuzamosan, ahol az érsekség bizonyos területei és épületei le vannak foglalva, és nyilván itt majd egy kárpótlási per is lesz. Amikor ez az épület és ez a terület felszabadult, ki tudtuk állítani a bontási engedélyt. Ha pedig megkapjuk a szükséges dokumentációt, és azok rendben lesznek, akkor természetesen az építkezési engedélyt is ki fogjuk állítani” – mondta.

A bontás ütemezéséről a kivitelezővel egyeztetett. „A kivitelező szerint júniusig egészen biztosan a bontás fog zajlani, mert lassan, alaposan és elsősorban kézzel akarnak dolgozni” – mondta.

Egyelőre nincs ütemterv az újjáépítésre

Az újjáépítés előkészítése viszont egyelőre nem tart ott, hogy konkrét menetrendről lehessen beszélni. Ha elegendő forrás áll rendelkezésre és a kivitelezőnek megfelelő kapacitása van, gyorsabban haladhat a munka, de ha a finanszírozás vagy a munkaerő akadozik, az elhúzódhat. „Optimális esetben két év biztosan kell” – mondta a polgármester, aki szerint az önkormányzathoz még nem érkezett meg az építkezési engedélyhez szükséges dokumentáció. „Arról sincs információm, hogy az érsekség rendelkezik-e ütemtervvel ezzel kapcsolatban. Erről mindenképpen őket kell megkérdezni.” A városházára látványtervek sem jutottak még el. „Valószínűsítem, hogy egy tervezőcsapat már dolgozik rajta, de mi még nem láttuk.”

Az önkormányzatnak a beruházásban nincs pénzügyi önrésze, szerepe elsősorban az engedélyezési folyamatra korlátozódik. A magyar kormány által korábban bejelentett 750 millió forintos támogatás (mintegy 1,9 millió euró) sem az önkormányzathoz érkezik, hanem az érsekséghez, ezért a felhasználás részleteiről a polgármester nem tudott tájékoztatást adni.

Az érsekség új épületet tervez

Az Agerpres hírügynökségnek Veres Stelian, a gyulafehérvári római katolikus érsekség gazdasági igazgatója nyilatkozott, aki azt mondta: az érintett épületszárnyat teljesen lebontják, és a helyére új épület kerül. A homlokzat hasonlítani fog a régihez, de a belső elrendezést átalakítják. A bentlakás többi részét felújítják és restaurálják, hogy ismét működhessen az iskola internátusaként.

A beruházást az érsekség finanszírozza, részben a magyar kormánytól kapott támogatásból, de a teljes költség egyelőre nem ismert, ezért további forrásokat is keresnek. A projekt jelenleg még tervezési fázisban van, így a beruházás végleges értékét sem határozták meg.

Az érsekség reményei szerint az újjáépítés is még idén elkezdődhet.

Mint ismeretes, a tragédia után 2024-ben sürgősségi stabilizálási munkálatokat végeztek a bentlakásnál: megerősítették a sérült épületrészeket, a domboldalt és az utat, majd lezárták a területet. A hosszabb távú tervek azonban végül a bontás és az újjáépítés irányába mozdultak el, amelyhez a magyar kormány is támogatást nyújtott.

A felelősség kérdése továbbra is nyitott

A bontásról szóló polgármesteri bejegyzés alatt közben több udvarhelyi lakos is azt vetette fel, hogy két, lassan három évvel a tragédia után továbbra sem világos, ki viseli a felelősséget a történtekért. Többen azt kérdezték, mikor nevezik meg a felelősöket, illetve mikor indul el ténylegesen a per, amelynek tisztáznia kellene a bentlakásomlás körülményeit.

A kritikus hangok részben a bejegyzés végére is reagáltak, ahol a polgármester köszönetet mondott a magyar kormánynak és Soltész Miklós államtitkárnak a támogatásért. Egy kommentelő például így fogalmazott: „Hánynom kell… Soltész Miklós saját pénzét adta? Az áldozatokról kellene beszélni… szégyen.”

A polgármester a hozzászólásokra reagálva azt írta: politikusként szomorúnak tartja, „ha valaki mindenben kampányt és politikát lát”. Szerinte természetes, hogy megköszöni azok támogatását, akik hozzájárulnak a közösségi beruházásokhoz, legyen szó az Európai Unióról, a román kormányról vagy más finanszírozóról. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: „a legfontosabb még mindig az, hogy az igazságszolgáltatás is ezzel párhuzamosan végezze a dolgát, és nevezze meg a tragédia felelőseit.”

A per még mindig az előkészítő szakaszban

A kérdés azért is maradt ennyire éles a közbeszédben, mert mint az évfordulóra írt beszámolónkban írtuk, a bentlakásomlás ügyében indult büntetőeljárás évekkel a tragédia után még mindig az előkészítő szakaszban tart. Ebben a fázisban a bíróság azt vizsgálja, hogy a vádirat és a bizonyítékok megfelelnek-e az eljárási szabályoknak, az érdemi tárgyalás pedig addig nem kezdődhet el, amíg ez le nem zárul.

Az uh.ro szerint az ügy egyik kapcsolódó eljárásában már több mint húsz alkalommal halasztották el az ítélethirdetést. Március elején már a huszonegyedik halasztásnál tartott az ügy.

A portál szerint a halasztások mögött különböző eljárási kifogások és jogi viták állnak, ezért az érdemi tárgyalás, ahol a felelősség kérdését vizsgálnák, több mint két évvel a tragédia után sem kezdődött el.