Transtelex Dialóg: két este a történelemről, politikáról, választásról Stefano Bottonival és vendégeinkkel

Március 6-án és 7-én két egymásra épülő estére hívjuk az olvasókat a kolozsvári Planetárium közösségi térrel közösen szervezésben. Meghívásunkra Kolozsvárra érkezik Stefano Bottoni, akivel március 6-án, 18 órától új könyvéről, a Balsors, akit régen tép? című kötetről beszélgetünk. Aztán március 7-én, szintén 18 órától Beke Mihály András és Lukács Csaba csatlakozik hozzá egy kerekasztal-beszélgetésen, ahol már kifejezetten a magyarországi választások és az erdélyi magyar közösség politikai mozgástere kerül terítékre.

Balsors, vagy elhibázott döntések?

Stefano Bottoni új könyve, a Balsors, akit régen tép? már a címével jelzi, hogy nem hajlandó a magyar történelmet pusztán végzetszerű tragédiák soraként olvasni. A Himnusz sorát kérdéssé formálja, és azt állítja: nem a balsors, hanem visszatérő politikai mintázatok és döntések visznek minket újra és újra autoriter irányba. A történésszel már korábban beszélgettem új kötetéről, aminek fogadtatása az Orbán-monográfia sikeréhez volt hasonló.

A könyv egyik legerősebb állítása, hogy a megszokott korszakhatárok – 1918, 1945, 1989 – félrevisznek. Bottoni inkább 1905-öt, 1938-at, 1963-at és 2004-et emeli ki, mert szerinte ezeknél érthető meg igazán, hogyan váltakozik a Nyugathoz való alkalmazkodás és az attól való elfordulás, és hogyan térnek vissza az autoriter reflexek.

A könyvbemutatón többek között ezeket a kérdéseket járjuk körbe Stefano Bottonival:

• Melyek voltak a modern magyar történelem korábbi autoriter fordulatai, és mi köti össze Tisza Kálmán stabilitásrendszerét, a Horthy-korszakot, a Kádár-rendszert és a mai berendezkedést?
• Hogyan lehetséges, hogy miközben 2004-ben Magyarország az EU-csatlakozást ünnepelte, Bottoni szerint már akkor egy kevésbé demokratikus irányba fordult?
• Mi maradt el az uniós integráció után – és miért nem követte a politikai csatlakozást mélyebb társadalmi és kulturális beágyazódás?
• Mit jelent az, hogy a magyar politika „mindent vagy semmit” logikára állt át – és mikor vált a vereség egzisztenciális fenyegetéssé?
• Mennyiben saját döntéseink következménye a mai helyzet, és mennyiben történelmi mintázatok újrajátszása?

Az esemény Facebook-oldalára kattintva jelölhetik jelenléti szándékukat.

Lojalitás határok nélkül?

Másnap, március 7-én a jelenre fordítjuk a fókuszt. Bő egy hónappal a magyarországi választások előtt három különböző tapasztalatú vendéggel beszélgetünk arról, hogyan látják az erdélyi magyar közösség politikai mozgásterét, kötődéseit és intézményi függőségeit.

A kérdés annál is inkább időszerű, mert mind megosztóbbá válik: mit jelent és milyen következményekkel jár, hogy a határon túli magyarok is szavaznak, miközben az Orbán-kormány az elmúlt másfél évtizedben olyan támogatási és politikai rendszert épített ki, amely erősen befolyásolja a közösség mozgásterét.

Beke Mihály András, aki több mint húsz évet töltött a magyar diplomáciában – Bukaresttől Beregszászon át Csíkszeredáig –, ma már a „fidesz-árvák” közé sorolja magát: azok közé, akik belülről indultak, hittek a 2010-es fordulatban, majd kiábrándultak.

Bekének nemrég egy könyve is megjelent a Magyar Hangnál: a Bevezetés az újdiktatúrába azoknak szól, akik kezdik érteni, hogy korunk újfajta diktátorai már nem vérszomjas szörnyetegek, hanem elegáns, legitim hatalmú, sőt, népszerű emberek, akik már nem elpusztítani akarják az embert, hanem legyőzni. Egyre többen, egyre közelebb vannak: formálódik az „emberarcú” autokraták „internacionáléja”. A szerző választ keres arra is, mi a fene történik velünk, magyarokkal? Kárpótolhatja-e a frusztrált lelkünket csiklandozó nemzeti eszmék harsány hangoztatása a nemzet egyre nyilvánvalóbban elfuserált jelenéért és jövőjéért? Meddig támogatható az önkényuralom? Meddig elviselhető, hogy alamizsnáért cserébe hülyének nézik az embert? A fentiekről is szó lesz az eseményen.

Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója, több mint harminc éve pályán lévő erdélyi származású újságíróként végigkövette az erdélyi támogatáspolitika konkrét ügyeit: az ötcsillagos beruházásokat, a sportpénzeket, a médiatér átalakulását.

Stefano Bottoni pedig történészként azt a hosszabb ívet rajzolja meg, amelybe a mai rendszer beleilleszthető.

Arról is beszélgetünk, mennyire stabil ma az a politikai és intézményi rendszer, amely az elmúlt másfél évtizedben kiépült, és amely erősen meghatározza az erdélyi magyar közélet mozgásterét. Szóba kerül az RMDSZ mozgástere is: mennyire önálló ma az erdélyi magyar politikum, mennyire igazodik a budapesti erőtérhez, és mi történne akkor, ha Magyarországon átrendeződne a hatalmi viszony.

Beszélünk a támogatási hálózatokról, a médiatér átalakulásáról, a propaganda hatásáról, és arról, hogyan formálja mindez a közösség politikai gondolkodását. Mennyire mélyek ma a törésvonalak Erdélyben, létezik-e valódi alternatív gondolkodás a Fideszen túl, és milyen következményekkel jár, hogy a határon túli magyarok is szavaznak, miközben ez Magyarországon egyre megosztóbb kérdéssé válik.

Egyszóval arról próbálunk közösen gondolkodni, milyen állapotban van ma az erdélyi magyar politikai közösség, és milyen forgatókönyvek képzelhetők el a választások után.

Az esemény Facebook-oldalára kattintva jelezhetik részvételüket.

Mindkét est nyitott: a közönség is kérdezhet, és bekapcsolódhat a vitába. Mind a Bottoni-kötet, mind Beke Mihály András könyve kapható lesz a helyszínen.