Ezúttal az egyik alkotmánybíró apasági szabadsága miatt halaszthatnak a különnyugdíjak ügyében

Tíznapos szabadságot vett ki az alkotmánybíróság egyik bírája, ezért a testület szerdán várhatóan ismét elhalasztja a döntéshozatalt a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról – értesült az Agerpres.

Hivatalos források szerint Gheorghe Stan alkotmánybíró február 9-től kezdődően 10 napig apasági szabadságon lesz. Az alkotmánybíróság szervezeti és működési szabályzata értelmében ha a beadvány megvitatásában részt vett alkotmánybírák valamelyike hiányzik, a döntéshozatalt egy későbbi időpontra kell halasztani.

A bírák és ügyészek nyugdíjazását érintő alkotmánybírósági tárgyalás előtti napon egy olyan bírósági ítélet is esedékes volt, amelyik szintén befolyásolhatta volna a testület határozatképességét. Az államfő által kinevezett alkotmánybíró, Dacian Dragoș összeférhetetlenségi ügyében a bukaresti fellebbviteli bíróság elutasította a kinevezésének felfüggesztését, így legalább az ügy végleges lezárásáig funkcióban maradhat, írta a G4Media. Dragoș és egy másik alkotmánybíró, Mihai Busuioc kinevezésének felfüggesztését a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tagja, Silvia Uscov ügyvéd kérte, arra hivatkozva, hogy szerinte egyikük sem rendelkezik az alkotmány által előírt legalább 18 éves jogi szakmai tapasztalattal. Mihai Busuioc ügyének következő tárgyalását március 20-ra halasztották.

Az alkotmánybíróság korábban már többször is halasztott a különnyugdíjak ügyében. Legutóbb január 16-án napolták el a döntéshozatalt, arra hivatkozva, hogy időre van szükségük bizonyos dokumentumok, köztük a legfelsőbb bíróság által egy nappal korábban benyújtott szakértői elemzés tanulmányozására.

Azt megelőzően két alkalommal határozatképtelenség miatt halasztottak, mivel a Szociáldemokrata Párt (PSD) által a testületbe delegált Cristian Deliorga, Gheorghe Stan, Bogdan Licu és Mihai Busuioc alkotmánybírók nem jelentek meg az üléseken.

A Bolojan-kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetért. E szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) negatívan véleményezte a tervezetet. Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét, a kormányfő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugdíj ne haladja meg az utolsó nettó fizetés 70 százalékát.

A kormány tagjai már többször nyilatkozták, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény elfogadásának elhúzódása uniós források elvesztését okozhatja. A tervezet körüli huzavona történetét ebben a cikkünkben foglaltunk össze. Pénteken Ilie Bolojan kormányfő hivatalos tájékoztató levelet is küldött erről az alkotmánybíróságnak, amelyben arra emlékeztetett, hogy a helyreállítási források folyósításának feltétele a vállalt mérföldkövek teljesítése, többek között a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítása. Mivel ez a célkitűzés nem teljesült, az Európai Bizottság jelenleg közel 230 millió eurót tart vissza.