A pénzügyminisztérium nemet mondott az adócsökkentésre, az RMDSZ polgármesterei civil eszközöket is bevetnének

Az elmúlt hetekben Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is utcára vonultak az emberek az adóemelések miatt, ezek után pedig több önkormányzat is abban bízott, hogy legalább tompítani lehet a feszültséget: visszavenni a helyi adók kulcsaiból, visszahozni a fogyatékkal élők és mozgássérültek kedvezményeit, vagy valamilyen átmeneti könnyítést találni, amíg a központi szabályozás nem rendeződik. A Hargita Megyei Prefektusi Hivatal és több Hargita megyei város ezért közösen fordult a pénzügyminisztériumhoz: egyetlen, nagyon praktikus kérdést tettek fel, hogy van-e jogi mozgástér a 2025-ben, a 2026-os évre elfogadott adóhatározatok módosítására.

A választ Székelyudvarhelyen kaptuk meg: Szakács-Paál István polgármester Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy elöljáróihoz hasonlóan sajtótájékoztatón jelentette be: a minisztérium a válaszában „egyértelműen kifejtette”, hogy nincs joga egyetlen önkormányzatnak sem év közben módosítani azt az adóhatározatot, amelyet 2025-ben a 2026-os adóévre fogadtak el. A polgármester értelmezése szerint a tárca az adóévi „bizonyosság” elvére hivatkozik: a helyi adók és illetékek az egész adóévre vonatkoznak, ezért az év közbeni „visszaigazítás” az egész évet érintené, vagyis visszamenőleges hatású beavatkozásnak minősülne.

Szakács-Paál a saját városuk kommunikációját különválasztotta más településekétől. Azt mondta, Székelyudvarhely „konzervatív” módon próbált beszélni az adókról: nem ígértek előre olyan csökkentést, amelyről később kiderülhet, hogy jogilag vállalhatatlan. Sepsiszentgyörgyön például február 3-án akarták volna elfogadni az adócsökkentésről szóló határozatot, de a pénzügyminisztériumi válasz miatt a kérdést levették napirendről. Mint Szakács-Paál fogalmazott: Udvarhelyen inkább azt vállalták, hogy megvizsgálnak minden lehetőséget, hol lehet enyhíteni, tompítani az adóemelések okozta terheket.

A polgármester ugyanakkor azt is jelezte: nem tekintik lezártnak az ügyet. Székelyudvarhely – több székelyföldi városhoz hasonlóan – aláírásgyűjtésbe kezd, és „átveszi” a civil petíciót is, hogy azt az Ilie Bolojan vezette kormány elé vigye.

A cél kettős: egyrészt törvényes lehetőséget kérnek a fogyatékkal élők és mozgássérültek kedvezményeinek visszaállítására, másrészt arra is, hogy az önkormányzatok már az idén csökkenthessenek adókat, ne csak 2027-től.

Közben Udvarhelyen egy helyi „kármentő” megoldáson is dolgoznak. Szakács-Paál szerint készül egy jogászokkal finomított tervezet – a prefektúrával és más városok (Csíkszereda, Gyergyószentmiklós) jogi csapataival egyeztetve –, amely legfeljebb ezer lejes támogatással kompenzálná a mozgássérültek és fogyatékkal élők megnövekedett terheit. A polgármester külön hangsúlyozta: ez nem adócsökkentés, hanem utólagos segítség: az érintett befizeti az adót, majd jogosultság igazolása után támogatásként kaphat vissza pénzt.

A kormányfőnek címzett udvarhelyi petíció is egy mondatba sűríti a közhangulat lényegét: azt kérik, hogy a 2026-os költségvetés elfogadása előtt legyen törvényes lehetőség a kedvezmények visszaállítására, és arra is, hogy az önkormányzatok még idén csökkenthessék a terheket.

A sajtótájékoztatón nemcsak a jogi zsákutcáról volt szó, hanem arról is, hogyan lett a helyi adóemelésből bizalmi kérdés. Arra a felvetésre, hogy a tüntetéseken miért hangzott el kritika „a magyar képviselet” ellen is, Szakács-Paál azt válaszolta: szerinte nem a képviselet ellen, hanem az érdekképviselet minősége ellen szólt a düh, és ebből minden politikai szereplőnek tanulnia kell. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy Székelyföld nem áll túl jól gazdasági és munkahelyek szempontból sem.

Azt is mondta érdeklődésünkre, Udvarhelyen nem látott pártpolitikai „hátszelet” a tüntetések mögött, de kollégák jelzései alapján továbbra is valósnak tartja azt a narratívát, hogy Csíkszeredában az AUR-nak, Sepsiszentgyörgyön pedig a Tisza Pártnak köze lehetett a felháborodáshoz, tüntetésekhez. Arra nem válaszolt, hogy az AUR és a Tisza emlegetése felelős döntés-e a polgármesterek részéről, nem mérgesíti inkább tovább az adók miatt indult, de azokon túlnövő székelyföldi tüntetéshullámot, ami évtizedek óta példátlan.

Csíkszeredában egyébként a minisztériumi válaszra külön petícióval reagált a városháza, miután rendkívüli ülést hívtak össze a levél „tudomásul vétele” miatt. A petíció indítását azzal az üzenettel ütötték fel, hogy ha a jog nem enged csökkentést, akkor Bukarestben kell jogot kérni hozzá. A csíkszeredai közlés azt is rögzítette, hogy a minisztérium értelmezése szerint kötelezően alkalmazniuk kell a központi jogszabályokat, és nem térhetnek el sem a megemelt adóalapoktól, sem a helyi kulcsok „visszatekerésével”, sem a fogyatékkal élők korábbi kedvezményeinek helyi visszaállításával.

Székelyudvarhelyen a polgármester azt ígérte, 2027-re olyan határozatot terjeszt a tanács elé, amely „érezhetően nagyobb csökkenést” hoz majd – de addig marad a mostani év: egy központból megírt adóév, amit helyben próbálnak túlélhetővé szerkeszteni.

Közben az RMDSZ kedden hivatalosan is kezdeményezte a kormányfőnél, hogy az önkormányzatok a törvényben meghatározott helyi adószintek között a költségvetésük elfogadásáig csökkenthessék az adókat, és vezessék vissza a kedvezményeket, kiemelten a fogyatékkal élő személyek és a leginkább kiszolgáltatott családok számára. Ezt a kormány sürgősségi kormányrendelettel meg tudja tenni. Emellett az RMDSZ azt is kezdeményezte, hogy év közben a kisnyugdíjasok célzott támogatást kapjanak, a nehéz időszakra való tekintettel.

Sepsiszentgyörgy csökkentést ígért, majd visszalépett, most kompenzációt jelentett be

A székelyföldi adóügy külön történetszálat kapott Sepsiszentgyörgyön: itt a tüntetői nyomás után Antal Árpád korábban csökkentéseket jelentett be, a minisztériumi levél logikája azonban ezt a pályát is beszűkítette.

A városháza emiatt február 3-án levette a napirendről azt a tanácsülési pontot, amely az adókulcsok csökkentéséről szólt volna – vagyis a klasszikus értelemben vett adócsökkentést nem tudták végigvinni. A hangsúly így „kármentésre” került: arra, hogyan lehet a megugró terheket kompenzációval és alternatív konstrukciókkal enyhíteni.

Antal Árpád a szentgyörgyi sajtótájékoztatón – a közlemény alapján – visszatekintést is adott: azt mondta, 2025 decemberében a román kormány jelentősen megváltoztatta a helyi adókra vonatkozó szabályokat, és utólag derült ki, hogy amit Bukarest 70 százalékos növekedésként kommunikált, az bizonyos esetekben 170–200 százalékos emelkedést is eredményezett. A polgármester szerint az egyeztetések során öt fő problémát azonosítottak, ezek közül többre már van megoldás, a többire pedig „A és B forgatókönyv” készült – részben attól függően, hogy születik-e olyan kormányzati döntés, amely jogi mozgásteret ad.

A legélesebb konfliktus a fogyatékkal élők kedvezményeinek eltörlése körül alakult ki. Antal Árpád azt mondta, ezt „nem tartják méltányosnak”, és az RMDSZ hivatalosan is kéri a miniszterelnöktől, hogy térjenek vissza a kérdésre, és tegyék lehetővé a kedvezmények alkalmazását úgy, hogy az érintetteknek ne is kelljen befizetniük az adót. Mivel erre még nincs törvényi út, a város kompenzációs megoldást választott: a helyi tanács jóváhagyott egy legfeljebb 1000 lejes pénzügyi támogatási lehetőséget a súlyos vagy fokozott fogyatékossággal élők számára, amely a lakás, a telek és a gépjármű utáni adót is fedezheti, de csak az adó befizetése után, visszatérítésként. A kérelmeket március 1-jétől lehet benyújtani.

A természetes személyek lakás- és telekadójáról a város azt kommunikálta: a helyi szorzók tavaly is, idén is a törvény által engedett minimumon maradtak, a növekedést mégis sokan megérezték – a városháza szerint ez főként a decemberi kormányzati változtatás következménye.

A garázsok ügyében Antal Árpád azt mondta: „megértettem az emberek üzenetét”, és 2026-ot nem tartja olyan évnek, amikor a családi költségvetésből garázsfelújításra „futná”, ezért ezt a kérdést – ígérete szerint – levették napirendről. A város közlése szerint a 680 garázstulajdonos többségével már felvették a kapcsolatot, hogy 2027-től olyan megoldás szülessen, amely közösen kialakított állásponton alapul.

A jogi személyeknél a város azt emelte ki, hogy az épületadó esetében 2026-ban nem változtattak: maradt az a szorzó, amelyet 13 éve, a helyi vállalkozókkal kötött egyezség alapján alkalmaznak, és továbbra is érvényben marad a De minimis támogatási rendszer. Sőt, a város a tájékoztatása szerint megemeli a visszatérítési minimumot 33-ról 40 százalékra. A telkek adózásánál két forgatókönyvet vázoltak: ha Bukarest döntése lehetővé teszi, visszatérnek a korábbi szinthez; ha nem, akkor kiterjesztik a De minimis rendszert úgy, hogy a helyi cégek visszakaphassák a pénzüket az adózás minimális szintjéig. Ebben az esetben az adókülönbözetet csak a multinacionális cégek viselik, amire ebben az évben egy egyszeri szolidaritási adóként tekintenek.

A hibrid autók után fizetett adók esetében szintén két út van: ha lesz kormányzati döntés, a város visszacsökkentené az adót a minimumra; ha nem, akkor üzemanyag-utalványokkal kompenzálnák a különbözetet a minimumig. Az általános gépjárműadónál a városháza vállalása az, hogy legfeljebb a 2025-ös szintre próbálják „visszahozni” a terheket, és ha a következő hetekben nem lesz jogi lehetőség módosításra, akkor ahol emelkedés történt, azt a 2027-es pénzügyi évben kompenzálnák.

Antal Árpád a végén azt ígérte, az önkormányzat minden lehetséges jogi és adminisztratív lépést megtesz a decemberi kormánydöntések negatív hatásainak mérséklésére, és azt is jelezte: a 2027-es adókat még áprilisban, széles konzultáció után fogadnák el, hogy kiszámíthatóbb legyen a következő év.