A magyar reformátusok felülvizsgálják a tagságukat a Református Egyházak Világközösségében, amely szerintük túl progresszív

Közös levélben tiltakoznak a Kárpát-medencei református egyházkerületek a Református Egyházak Világközösségénél „annak ideológiai egyoldalúsága, az érdemi teológiai párbeszéd hiánya, a magyar reformátusokkal szembeni tiszteletlen és gúnyos hangnem miatt” és emiatt felülvizsgálják a közösségben betöltött tagságukat. A levelet mind a tíz egyházkerület aláírta, így Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a kegyelmi botrányban érintett korábbi magyarországi miniszter és a két erdélyi egyházkerület vezetője is.

A nyílt levelet Kolumbán Vilmos, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének nyilatkozatai előzték meg, aki az MTI szerint azt mondta, hogy nem tudnak azonosulni a világszervezet nagygyűlése előtt közzétett állásponttal.

„Mi identitáserősítő és a református öntudatot erősítő közleményekben vagyunk érdekeltek, illetve olyan teológiai álláspontot képviselünk, amely a hagyományos, biblikus értelemben és hitvallásos értelemben vett családmodellt, életszemléletet és a hétköznapi valósághoz való odafordulást, odafigyelést eredményezi, és ezt követi” – idézte az erdélyi egyházi vezetőt az MTI.

Kolumbán Vilmos a Generális Konvent hétvégi pécsi ülése után a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy a világszervezet munkaanyagaiban

„erőltetik a genderkérdést, úgy beszélnek, hogy Isten áldása az, hogy szexuálisan ennyire sokszínű a világ”

és „emiatt az egészen progresszív irányvonal miatt merült fel az, hogy amennyiben nem tudunk ebben a kérdésben egyeztetni, illetve egységre jutni a Református Egyházak Világközösségével, akkor megfontoljuk a kilépésünket vagy a tagságunk felfüggesztését a világközösségben.”

Kolumbán Vilmos 2024 decemberében váltotta Kató Bélát az Erdélyi Református Egyházkerület élén, 2025 februári beiktatására Magyarországról is magas rangú vendégek érkeztek, mint például Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke vagy Balog Zoltán püspök. Beszámolónkban azt írtuk, hogy egyetlen nő sem volt a felszólalók között, Kolumbán Vilmos beszéde pedig a közösségépítésre és a magyar református identitás megtartására építő, a hagyományokhoz hű, konzervatív egyházvezetést vetített előre.

A Magyar Református Egyház oldalán megjelent nyílt levélből kiderül, hogy a Református Egyházak Világközösségének októberi thaiföldi nagygyűlését előkészítő dokumentummal kapcsolatban az Európai Regionális Tanács már írásban jelezte a kritikáit, ezeket azonban nem vették figyelembe.

Az aláíró egyházkerületek azt is nehezményezik, hogy az Accrai Hitvallás 20. évfordulója alkalmából megjelentetett A birodalom megremegett. Egy hitvallás születése (The Empire Trembled. The birth of a Confession) című kiadványban „tiszteletlen és gúnyos” hangnemben fogalmaznak a magyar reformátusokról. Ez egy képregény a nyilatkozat elfogadásáról, amelyben a következő mondatok szerepelnek: „Magyarország a hagyományok köpenyében érkezett, félve attól, hogy elveszíti az ortodox protestáns híveit, de még jobban attól, hogy elveszíti a relevanciáját…”, illetve „A tradicionalista magyar elhallgatott, könnyek szöktek a szemébe: »Félünk, hogy elveszítjük az ortodoxiát. De talán összekevertük Isten rendjét a birodalom uralásával«”.

A nyílt levélben emellett kifogásolják a thaiföldi nagygyűlés ideológiai egyoldalúságát és a párbeszéd hiányát.

„Különösen is aggályosnak tartjuk a bioetikai és erkölcsi kérdések körül kialakult, a közösségünk megosztottságát figyelmen kívül hagyó konzultációt, mely teljes mértékben nélkülözte a biblikus-hitvallásos megközelítést. A közös teológiai diszkusszió helyett sokkal inkább az egyoldalú politikai aktivizmus került a megbeszélések középpontjába”

– írták.

„Úgy látjuk, hogy jelenleg ez a szervezet sem a biblikus megközelítést, sem református hitvallásainkat, sem egyházunkat nem tartja tiszteletben. Tagságunkat illetően súlyos döntést kell hoznunk, ezért ezt megelőzően kezdeményezünk teológiai és szervezeti kérdésekről párbeszédet a REV globális és regionális vezetőségével” – áll a közös levélben.

A Református Egyházak Világközösségének októberi nagygyűlését előkészítő dokumentumok itt olvashatóak. A Public Witness Report például állásfoglalást tartalmaz LMBTQ-kérdésekben vagy a reproduktív jogokat illetően is. „Minden ember Isten képmására lett teremtve, ezért szexuális irányultságuktól és nemi identitásuktól függetlenül egyenlő szeretetre, tiszteletre és méltóságra jogosultak” – áll a dokumentumban, amely elítéli az LMBTQIA+ és nemi identitásukban nem konform emberekkel szembeni diszkriminációt, erőszakot és társadalmi kirekesztést, kiemelve, hogy egyes vallási közösségek a szent szövegek értelmezését használják fel a félelem és a rossz bánásmód igazolására. Továbbá a dokumentum kimondja, hogy a reproduktív jogok alapvető jellegét és azt, hogy „a fogamzásgátláshoz, a biztonságos abortuszhoz, az oktatáshoz és a pontos információkhoz való korlátozott hozzáférés, valamint az egészségügyi források hiánya és a terhesség alatti és szülés utáni ellátás megtagadása megelőzhető halálesetekhez vezet”.

A Református Egyházak Világközössége 2010-ben alakult a Református Egyházak Világszövetsége és a Református Ökumenikus Zsinat egyesülésével és 108 ország több mint 230 egyházába tartozó, 80 millió reformátust tömörít.

A Kárpát-medencei református egyházkerületek korábban egy másik nemzetközi testülettől, az Európai Protestáns Egyházak Közösségétől is elhatárolódtak, pontosabban nem vettek részt a 2024-es nagyszebeni találkozón. A közgyűlés előtt a Romániai Református Egyház két egyházkerülete – a Királyhágómelléki és az Erdélyi Református Egyházkerület – komoly teológiai aggodalmakra hivatkozva kérte, hogy a Gender, szexualitás, házasság, család című tanulmány megvitatását vegyék le napirendről, és amikor ez nem történt meg, visszaléptek a házigazda szerepétől. Ezután az összes magyar református egyháztest visszavonta delegáltját a nagygyűlésről.