Szerdán írhatják alá a ditrói kórház bérleti szerződését, a plébános beszólt a tiltakozóknak

Gyergyóditróban azért zárták be az idősek és krónikus betegek ellátását végző kórházi részleget, mert a tulajdonos Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a fenntartó Gyergyószentmiklósi Municipiumi Kórház nem tudott megegyezni az épület bérleti feltételeiről. Az egyházi fél havi mintegy ötezer lejes bérleti díjat és az épület felújítását várta volna el, amit a kórház – állami intézményként – nem tudott vállalni, így szerződés híján a működési engedélyt felfüggesztették, a betegeket elszállították, a részleg pedig bezárt. Hosszan elhúzódó tiltakozások, tárgyalások és feszültségek után jutottak megállapodásra a felek, és most már a szerződésmintát is kézhez kapták, amiben a december végi egyeztetések után sikerült rögzíteni azokat a kulcspontokat, amelyek a megállapodás alapját képezhetik. A kórház vezetése ugyanakkor csak szerdára ígért hivatalos álláspontot – arra a napra, amikor a felek elvileg akár alá is írhatják a dokumentumot.

Baróti László-Sándor ditrói plébános a Transtelexnek megerősítette, hogy a szerződésben a 165/2013-as visszaszolgáltatási törvény által előírt 5000 lejes minimális bérleti díj szerepel. Ezt az összeget a plébánia teljes egészében igényli, ugyanakkor a plébános hangsúlyozta: a teljes bér összege visszaforgatásra kerül az épület fenntartásába, felújításába és működési költségeibe. „Nem nyereséget akarunk – mondta –, hanem azt, hogy az épület legyen lebiztosítva, legyen fenntartva és megőrizve az állaga. A törvény pedig előírja, hogy a bért tíz évig a kórházépületre kell visszafordítani.”

Mint előző cikkünkben írtuk, a visszaszolgáltatás után a ditrói plébánia elég sokféle feltételt támasztott a visszakapott ingatlanja kapcsán. Előbb 6000, majd 5000 lejes havi bérleti díj kifizetését kérte a kórháztól, és azt is elvárta, hogy a kórház vállalja az önkormányzat és az adományozók által megőrzött épület felújítását és folyamatos karbantartását tíz éven át. A kórház vezetése akkor azt jelezte, hogy ezeknek az elvárásoknak nem tud eleget tenni, mivel állami intézményként nem fektethet be olyan ingatlanba, amely nem az ő tulajdona.

A plébános szerint az egyházi fél kezdettől fogva támogatta a kórház működését, a decemberi konfliktus kialakulását pedig elsősorban a helyi politikai szereplők „színpadi fellépésével” magyarázza. Élesen bírálta a ditrói polgármester, Puskás Elemér szerepét, szerinte a településvezető „kihasználta a feszült helyzetet”, választási propagandát épített a kórház bezárásának ügyére, és ezzel „cirkuszt” keltett egy olyan helyzetben, amelyet szerinte csendben, jogkövető módon meg lehetett volna oldani.

A plébános még egy bizarr párhuzamot is felidézett: a korábbi, Srí Lanka-i vendégmunkások elleni tiltakozásokat – szerinte a mostani helyzetben is hasonló mechanizmusok működtek.

A telefonos interjú során Baróti László-Sándor többször is hangsúlyozta, hogy a 165-ös restitúciós törvény szerinte mozdíthatatlan keret, amelyből sem a plébánia, sem a kórház, sem a prefektúra, sem a helyi önkormányzat nem léphet ki. „Itt a törvényt vagy betartjuk, vagy nem tartjuk be. Ha nem tartjuk be, akkor a törvénytelenség lesz az Úr” – fogalmazott. Úgy látja, a kórház és a plébánia közti vita nem valódi vita volt, hanem jogi formalitás.

A plébános szerint a szerződés tartalmi részét a december 22-i találkozó elvi megállapodásai kapcsolódnak, ahol tisztázták: a bér 5000 lej, a fenntartás – javítások, karbantartás – tíz évig a plébániára hárul, a kórház pedig fizeti a törvényben előírt összeget. A modell alapja az a felismerés, hogy a kórház – mivel nem tulajdonosa az épületnek – nem tud nagyobb beruházásokat végezni, az egyház viszont köteles gondoskodni az ingatlan állapotáról. A plébános szerint ez a kompromisszum „teljesen a törvény szellemében” áll.

Értesüléseink szerint van egy olyan – még nem publikált – alkotmánybírósági döntés, amely a bérleti díj kötelező minimumát, a 165-ös törvény jogi alapját érinthetné, de erről a plébános azt mondta: csak akkor reagálnak rá érdemben, ha megjelenik a határozat. „Ami nincs kihirdetve, arról nem beszélünk. Ha holnap visszavonják a törvényt, a szerződés ma akkor is érvényes lesz, mert ma így kötjük meg. Holnaputánt nem tudok megjósolni.”

A plébános többször is visszatért a tüntetésekre, és kemény szavakkal illette a ditrói tiltakozókat. Szerinte a „gyertyás demonstráció” nem legitim eszköz egyházi döntések befolyásolására. „A katolikus egyházban nincs utca. És nincs nép sem, hanem hívek vannak. Jogállamban élünk: ha tőlem ma elvitatják a jogomat, akkor holnap ki következik?” – fogalmazott. A tüntetők szerinte felelőtlenül jártak el, még azt is felvetette, hogy a gyertyák miatt tűzveszély alakult ki. „Amikor gyertyát gyújtottak az ablakban éjjel-nappal, arra se gondoltak, hogy ha meggyullad az épület és leég, majd ki fogja kijavítani. Felelőtlenségből nem lehet kórházat építeni.”

A közösség azon állítását, hogy az elmúlt évtizedekben ditrói pénzekből és társadalmi munkából korszerűsítették az épületet, a plébános visszautasította. Azt mondta: az épület eredetileg az egyház tulajdona volt, 1935-ben vásárolta meg a plébánia, majd az államosítás után az állam tartotta fenn. Úgy látja, a közösségi hozzájárulás kérdése „posztkommunista értelmezési zavar”, és nem érti, miért okoz feszültséget, hogy a restitúció után a plébánia újra felelőssé vált az ingatlanért.

A plébános nyilvános bírálata nem most kezdődött. A Romkaton december 29-én közzétett írásában is hasonló hangnemben támadta a kórház vezetését és a tiltakozó híveket, miközben magát az egyházi vagyon „felelős gondnokságának” őreként állította be. Ugyanazzal a retorikával érvelt akkor is, mint most: a restitúciós törvény szerinte megkérdőjelezhetetlen, és az utcai tiltakozásnak nincs helye az egyházi döntéshozatalban.

A kórház igazgatóját is sikerült elérnünk telefonon, Fülöp Enikő igazgató azonban szerdára ígért választ az írásban is elküldött és megkapott kérdéseinkre – egyelőre nem kívánt nyilatkozni a tárgyalások részleteiről.

Azt viszont már tudni lehet, hogy a szerződéskötés ugyanakkor önmagában még nem jelenti azt, hogy a ditrói részleg automatikusan újraindulhat: a működési engedélyt a DSP-nek kell újra kiadnia, és ez további heteket is igénybe vehet. A tényleges betegellátás várhatóan csak az engedélyezési folyamat lezárása után indulhat újra.

A fejlemények alapján tehát szerdán fontos mérföldkőhöz érkezhet az ügy: a kórház és a plébánia közti szerződés rendezheti a tulajdonjogi és fenntartási kérdéseket, de a részleg újranyitása még több lépcsőn múlik. Abban mindkét fél álláspontja egybeesik, hogy az épületnek működő egészségügyi szolgáltatást kell befogadnia – de abban, hogy ez a ditrói közösség számára mit jelentett, egészen különböző történetek rajzolódnak ki.