Nem tudták kifizetni a katolikus egyház által kért bérleti díjat, bezárt a ditrói kórházi részleg

Bezárt a gyergyóditrói kórház krónikus és palliatív részlege, miután az egyház tulajdonába visszakerült épület használatáért havi 5000 lejes bérleti díjat és felújítást írtak elő, amit a fenntartó nem tudott vállalni. A hónapok óta húzódó egyeztetések kudarca után a közegészségügyi hatóság visszavonta a működési engedélyt, a betegek ellátását máshol oldják meg, a közösség pedig attól tart: egy helyi szimbólum tűnhet el végleg.

Frissítés: mint azonban a Ditrói Plébánia hétfő este tíz órai Facebook-bejegyzéséből megtudhattuk, a Fülöp Enikő kórházigazgató, Baróti László-Sándor plébános és Puskás Elemér polgármester közötti „megbeszélésnek eredményeként megszületett az a közös szándék és megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy az új esztendőben, törvényes és rendezett keretek között újrainduljon a Gyergyószentmiklósi Kórház Ditrói Részlege, továbbra is a betegek és a közösség javát szolgálva”.

Ami csupán annyit tesz, mint Puskás Elemér polgármester a Transtelexnek kedden kifejtette, hogy „elvi megállapodás született” az épület használatáról. Hisz annak működését mind a két fél kórházként képzeli el. A vita tárgyát képező 5000 lejes bérről, a fenntartási és felújítási költségekről viszont csak január 6. után fognak ismét tárgyalni. A polgármester szerint a bérleti szerződés kérdésében jogászok tehetnek javaslatokat.

Nyilatkozatháború a plébánia és a volt igazgató között

A gyergyóditrói plébánia – összhangban az érsekség álláspontjával – vasárnap közleményt tett közzé, amelyben kifejti, hogy a törvény kötelezővé teszi bérleti szerződés megkötését és egy minimális bérleti díj megfizetését az egyháztól visszaszolgáltatott, közérdekű célra használt ingatlanok esetében. Eszerint a ditrói kórház épületére havi 5000 lej körüli díj lenne a jogszabályban meghatározott minimum. „Az egyház kész és készséges továbbra is az épületet a közösség szolgálatába állítani, törvényes keretek között. A kért bérleti díj nem nyereség, hanem az épület fenntartásához és megóvásához szükséges minimum” – hangsúlyozta Baróti László Sándor plébános a közleményben. Vagyis az egyház szerint nem profitot akarnak, csupán a fenntartási költségeket fedező díjat kérik, ahogyan azt a jog előírja.

Nem sokkal később dr. Puskás Károly nyugalmazott főorvos, a ditrói kórház alapító-igazgatója is megszólalt az ügyben. Nyilvánosságra hozott állásfoglalásában rámutatott, hogy a plébános által hivatkozott 2013-as restitúciós törvény csak felső határt szab a bérleti díjnak, de kötelező minimumot nem ír elő. „Vagyis a törvény azt mondja meg, mennyit nem lehet meghaladni, de nem mondja meg, hogy mennyit kell kérni. Így a kórház és az ingatlan tulajdonosa, azaz az egyház szabadon megállapodhatnak nagyon alacsony, akár szimbolikus – egy lej/év – összegben is, mert ez nem sérti a törvényt. Ezért egy méltányossági bérleti díj összhangban lenne a törvény céljával” – fogalmazott Puskás Károly nyílt levelében. A volt igazgató szerint tehát jogilag semmi akadálya nem volna egy jelképes vagy méltányos összegű bérleti díjnak; ez inkább értékválasztás kérdése az egyház részéről.

Puskás Károly ugyanakkor leszögezte, hogy a kórház nem tud eleget tenni az egyház által szabott anyagi feltételeknek – egyszerre fizetni bérleti díjat és teljes felújítást megvalósítani –, így a ditrói részleg további működtetése „csak az egyház jóindulatán áll vagy bukik”. A főorvos emlékeztetett rá, hogy az elmúlt évtizedekben számos alkalommal újították fel és bővítették a kórház épületét a helyi közösség, az önkormányzat, alapítványok, külföldi egyházi szervezetek és a gyergyószentmiklósi kórház támogatásával – mindezt az egyház anyagi hozzájárulása nélkül. Az egyháznak soha egy fillérjébe nem került az épület karbantartása, állítja Puskás, hiszen a működtetők mindig saját erőforrásokból gondoskodtak a renoválásokról és fejlesztésekről. Szerinte most erkölcsi kötelessége lenne a tulajdonos egyháznak méltányosságot gyakorolni a közösség érdekében.

Néma, gyertyafényes tiltakozás a kórházért

Szerdán értesült a község vezetése a lesújtó hírről, hogy bezárja kapuit a ditrói kórház – erre reagálva Puskás Elemér polgármester csendes, gyertyás kiállásra hívta a lakosságot.

„Azt látjuk, hogy a ditrói Kórház körüli helyzet kissé elharapózott. A szervezők szándéka nem a demonstráció, erőfitogtatás, és semmiképp bármilyen erőszakos megnyilvánulás, hanem egy NÉMA gyertyagyújtásos kiállás. Remélve és a Jóistent kérve, hogy az elkövetkező tárgyalásokon jó döntések születnek és Ditró egyik szimbóluma megmarad funkciójában” – írta Ditró polgármestere.

A Székelyhon tudósítása szerint pedig vasárnap délután mintegy ötszáz ember gyűlt össze a plébánia előtt, majd közösen átvonultak az alig néhány száz méterre lévő kórházépülethez, kezükben égő gyertyákkal. A néma demonstráció és közös imádkozás azt jelezte, mennyire megrázta és felháborította a ditróiakat a kórház bezárása. A megmozdulás nem csak a helyiek ügyévé vált: a szomszédos Gyergyóremete polgármestere is felszólalt, hangsúlyozva, hogy a kórház sorsa az egész kistérség számára fontos.

A gyertyás felvonulás végén a polgármester beszédében úgy fogalmazott: azt szerették volna elérni, hogy a közösség megmutassa az illetékes döntéshozóknak, mennyire fontos számukra a kórház megmaradása. „Azt szeretnénk, hogy azok, akiknek erre hatáskörük van, olyan döntéseket hozzanak, amelyek biztosítják a ditrói kórház további működését” – mondta Puskás Elemér, hozzátéve, hogy ezt a szándékot a helyi önkormányzati képviselők által gyűjtött több száz aláírás is megerősíti.

A tüntetésen felszólalt Fülöp Enikő, a Gyergyószentmiklósi Municípiumi Kórház menedzsere is, aki röviden ismertette a kialakult helyzetet:

• 2025. december 19-től a ditrói kórházi egységnek nincs működési engedélye, mivel nincs érvényes szerződés az ingatlan használatáról a tulajdonjogot idén visszakapó katolikus egyházzal.
• A menedzser elmondása szerint az egyház két fő feltételt szabott a további működéshez: Bérleti díj fizetése az épület használatáért (ennek összegét ~5000 lej/hó értékben határozták meg), és az épület teljes felújítása legfeljebb tíz éven belül az egészségügyi intézmény költségén.

Ezt a két feltételt együtt a kórház képtelen teljesíteni – hangsúlyozta Fülöp Enikő –, ráadásul bérlőként nem pályázhatnának állami forrásokra az épület felújítására sem. A menedzser hozzátette, a kórház kérte az érsekséget, hogy közösen nevezzenek ki egy tárgyalótestületet a megoldás kidolgozására, amelyben mindkét fél szempontjai és törvényes kötelezettségei érvényesülnének, és több alternatív javaslatot is előterjesztettek – ám a megkeresésekre nem érkezett érdemi válasz az egyház részéről..

A gyergyóditrói kórház közel 55 éve működik a településen: 1970 márciusában nyitották meg a falusi kórházat 39 ággyal, dr. Puskás Károly vezetésével. A ditrói kórházat Ditró és Remete díszpolgára, a kórház alapítója egy sokszor megmentett „kis hajóéhoz” tudná hasonlítani.

Mint a Transtelexnek elmesélte, Puskás 1966-ban került a községbe körzeti orvosként, 1970. március 16-án pedig elindult a falusi vegyeskórház 39 ággyal, akkor még lényegében egyszemélyes orvosi felelősséggel. A következő évtizedekben az ágyszámot többször megvágták, a kórházat beolvasztották a gyergyószentmiklósi kórház rendszerébe, és volt olyan pillanat is – Puskás szerint például 1983-ban és 2003-ban –, amikor „indoklás nélkül” akarták bezárni, de a helyiek mozgósítása és a helyszíni meggyőzés végül visszafordította a döntést.

A történelmi háttér a tulajdonjognál válik kényesebbé. Puskás elmondása szerint az épületet eredetileg banknak, kaszinónak építtette egy zsidó vállalkozó család, de a háború éveiben egyházi kézbe került, majd az '50-es évekre az állam „rátette a kezét”. Gabonaraktár lett belőle, később pedig kórházként kezdett működni.

A rendszerváltás után – és különösen az utóbbi évtizedekben – a ditrói kórház felújításait és modernizálását a község, a helyi közösség, cégek és különböző támogatók vitték a hátukon: 1990-ben például egy svájci humanitárius segítséggel bővítettek, fürdőszobákat alakítottak ki a kórtermekben, infrastruktúrát (víz, csatorna) tettek rendbe, később külső felújítások és kisebb-nagyobb átalakítások is történtek.

Puskás külön hangsúlyozza: szerinte az épület a Kárpátokon túli vidéki kórházépületekhez képest nagyon jó állapotban van, 2023-ban egy akkreditáló bizottság is jó minősítést adott erre.

Az épület állapotát Puskás Elemér polgármester is védelmébe vette, de a Transtelex érdeklődésére azt is hozzátette, hogy szerinte az egyház a felújítás és tíz éves határidő kapcsán az állapotmegőrzésre gondolt, esetleg a tetőszerkezet javítását, és a gyergyói kórháztól az épület fenntartási költségét kérte az 5000 lej mellett.

A mostani konfliktus magja azonban nem az épület állapota, hanem az, ahogyan az egyház és a kórház egymással beszél – illetve Puskás szavai szerint ahogyan nem beszél.

Elmondása szerint a kórházmenedzser június 2-án levelet küldött az érsekséghez, alternatív szerződéses megoldásokat is felvázolva, de „semmiféle válasz nem érkezett”. December elején viszont – Puskás szerint – az érsekség gazdasági aligazgatója, Veres Stelian átiratot küldött a Hargita megyei közegészségügyi igazgatóságnak (DSP), azt állítva, hogy jogilag rendezetlenül működik a részleg, mert nincs érvényes szerződés az épület használatáról. A DSP erre felfüggesztette a működési engedélyt – Puskás olvasatában nem minőségi okból, hanem „kényszerhelyzetben”, a papírok hiánya miatt.

A kommunikációs háború Puskás szerint itt sem ért véget: azt állítja, hogy amikor a helyzet már lezártnak tűnt, a püspökség képviselője felhívta a kórházmenedzsert, és azt mondta, nem kaptak semmiféle átiratot – amit ő „színtiszta hazugságnak” nevez, mert szerinte az irat iktatva volt, és újra elküldték. Ugyanez a telefonvonal Puskás szerint eljutott odáig is, hogy szombaton este, a tiltakozás előtti napon, az érsekség arra kérte a menedzsert: ne tartsák meg a tüntetést.

Mindennek az alapját Puskás Károly abban látja, hogy Veres Steliant egy az ügyet valamiért rosszhiszeműen felmérő vásárhelyi orvos, közgazdász „félretájékoztatta” az érsekséget, amikor felmérte a helyzetet a számára.

Ugyanakkor a főorvos egy különös jelenetet is felidézett: amikor 2023-ban a plébános tudomást szerzett arról, hogy a visszaszolgáltatási pert megnyerhetik, a szakemberével már a koronavírus-járvány idején fel akarta méretni a belső tereket.

„Akkor egy járványos zárlat volt a kórházban, nem tudtam beengedni őket. De adtam nekik egy pontos alaprajzot az egész kórházról, amiben minden helyiség centiméterre föl volt mérve, és megkérdeztem, hogy ezzel megelégszenek-e. Azt mondta, hogy igen” – mondta a főorvos. Hozzátette, ekkor tudakolta meg a plébánostól azt, hogy visszaszolgáltatás esetén mi a célja az épülettel. „Azt mondta a plébános úr, hogy úgy néz ki, hogy ők most visszakapják, de bérletbe fogják adni a kórháznak, és megkérdeztem, hogy mennyi bérleti díjat számol, és azt mondta, hogy csak szimbolikus összeget fognak kérni. Azonban amikor végül visszakapták az épületet, a plébánia már azt kérte, hogy havi 6000 lejt fizessenek, plusz az épület teljes felújítását oldja meg a kórház 10 év alatt” – emlékezett vissza Puskás.

Puskás szerint itt az a kérdés, hogy nyereséget akar-e az egyház ebből az épületből kihozni, vagy azt akarja, hogy a közösség javát szolgálja.

A kórházvezetés – Puskás elmondása szerint – ezzel szemben méltányosabb, karitatív jellegű megoldást javasolt (szimbolikus díj, együttműködési szerződés, a fenntartás és karbantartás vállalásával), és azt is jelezték, hogy a tetőszerkezet javítása valóban nagy falat, de megoldható lenne: alapítványt hoztak létre, támogatókat kerestek, nyílászárót cseréltek, fürdőszobát bővítettek, akadálymentesítettek. Puskás szerint a gond ott kezdődött, hogy a tárgyalásból nem lett párbeszéd: a plébános elzárkózott a méltányossági megoldásoktól, és amikor egyeztetésre hívták, „a restitúciós törvény számát” küldte vissza válaszként.