Az új védelmi miniszter több pénzt kér a hadseregnek

Mindössze egy hete tölti be a tisztséget, de máris komoly költségvetési igénnyel állt elő Románia új védelmi minisztere, Radu Miruță, aki azt mondja, a jelenlegi biztonsági helyzetben egyszerűen nem fér bele az, hogy az ország kevesebbet költsön a hadseregre, miközben a környéken háború zajlik, és Európa-szerte mindenki fegyverkezik.

Miruță arról beszélt, hogy a kormánytól azt kérte, a 2026-os költségvetésben a védelemre szánt összeg érje el a GDP 2,7 százalékát, ami 0,4 százalékponttal lenne több, mint az idei szint, és szerinte ez nemhogy túlzás, hanem a józan ész diktálta minimum egy olyan ország esetében, amelynek a leghosszabb szárazföldi határa éppen egy háborúban álló állammal közös.

A miniszter emlékeztetett arra is, hogy 2025-ben a védelmi minisztérium eredetileg a GDP 2,2 százalékát kapta meg, ami nagyjából 42,7 milliárd lejt jelentett, majd év végén, december 24-én a kormány még további 1,6 milliárd lejt biztosított beruházásokra, így összességében a hadsereg idén a GDP 2,17 százalékát költötte el, ami az Országos Védelmi és Biztonsági Közlöny adatai szerint is igazolható.

Miruță azt is hangsúlyozta, hogy a tárca idei költségvetési végrehajtása elérte a 98,97 százalékot, ami szerinte messze a legjobb arány az összes minisztérium közül, vagyis nem arról van szó, hogy a hadsereg ne tudná hatékonyan elkölteni a rábízott pénzt.

A nagyobb költségvetési igény ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a védelmet ne érintenék a megszorítások: a miniszter elmondta, hogy 2026-ban a védelmi minisztériumnak is tíz százalékkal kell csökkentenie a bérjellegű kiadásait, ugyanúgy, mint az államigazgatás többi intézményének.

A háttérben az is ott van, hogy a júniusi hágai NATO-csúcson a szövetség vezetői megállapodtak abban, hogy 2035-ig fokozatosan a GDP 5 százalékára emelik a védelmi kiadásokat, ami hosszabb távon Romániát is komoly döntések elé állítja.

A 2026-os állami költségvetést egyelőre még nem fogadták el, és Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes korábban azt nyilatkozta, hogy a parlamenti szavazásra várhatóan csak 2026. január 30-a után kerül sor, mivel a kormánykoalícióban továbbra sincs egyetértés több fontos gazdasági intézkedésről, köztük a központi és helyi közigazgatás reformjáról sem.