Nicușor Dan belépett a NATO-nagypolitikába: kezet fogott Trumppal, egyeztetett Erdogannal

Nicușor Dan román államfő első ízben vett részt NATO-csúcson, amelyet idén először rendeztek Hollandiában, Hágában. A kétnapos találkozó második napján Dan sűrű diplomáciai programot bonyolított le: sor került magas szintű kétoldalú megbeszélésekre, nyilvános állásfoglalásokra és biztonságpolitikai egyeztetésekre is.

Dan a csúcson kezet fogott Donald Trumppal, az Egyesült Államok elnökével is, és néhány udvariassági mondatot váltott vele – ezt az államelnöki hivatal által közzétett videó is megerősíti. Dan utólag úgy nyilatkozott a közösségi médiában: „Nagy megtiszteltetés volt üdvözölni Donald Trump elnököt Hágában. A stratégiai partnerségünk hatalmas fejlődési potenciállal bír. Románia továbbra is erős és megbízható szövetséges marad.”

A legnagyobb figyelmet Keir Starmer brit és Mark Carney kanadai miniszterelnökökkel folytatott megbeszélései kapták, ahol Románia a Fekete-tenger térségének megerősítésére kért célzott katonai és technológiai támogatást. Mindkét kormányfő jelezte, hogy hajlandó növelni a térségbeli jelenlétet. A román elnök ezeket „stratégiai áttörésként” jellemezte, külön kiemelve a hibrid és kiberfenyegetések elleni brit–román együttműködés kiszélesítését.

Külön figyelmet kapott a török elnökkel, Recep Tayyip Erdoğannal tartott találkozó is, amelyre szerdán délután került sor. Dan a megbeszélés után közzétett posztjában úgy fogalmazott: „nagyon produktív és tartalmas” egyeztetés zajlott, a román–török stratégiai együttműködés megerősítéséről. Kiemelte a gazdasági kapcsolatok bővítésének lehetőségeit, valamint a közös védelmi és infrastrukturális projektek fontosságát a Fekete-tenger térségében. Dan szerint ebben a geopolitikai környezetben „kulcsfontosságú, hogy közösen dolgozzunk régiónk biztonságán és stratégiai kapacitásain”.

Több más állami vezetővel is rövid, informális egyeztetést folytatott, többek között Friedrich Merz német kancellárral egy tartalmas, stratégiai súlyú beszélgetésről számolt be, amelyben a térség védelme és közös védelmi ipari fejlesztések is helyet kaptak.

Dan rövid egyeztetést folytatott továbbá Christopher Luxonnal, Új-Zéland miniszterelnökével, Gordana Siljanovska-Davkovával, Észak-Macedónia elnökével, Alexander Stubb finn államfővel, Jakov Milatović montenegrói elnökkel, Zoran Milanović horvát elnökkel, Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel és Kyriakos Mitsotakis görög kormányfővel is. Ezek az alkalmi háttérmegbeszélések lehetőséget adtak arra, hogy a román elnök röviden ismertesse az ország prioritásait, és megerősítse Bukarest szándékát a biztonságpolitikai együttműködés elmélyítésére.

A NATO-csúcs plenáris ülésén Románia hivatalosan is jelezte: támogatja a GDP-arányos 5%-os védelmi kiadási célt, beleértve a kiberbiztonsági és infrastrukturális befektetéseket is. Dan megerősítette: Bukarest stratégiai szereplőként tekint magára a NATO keleti szárnyán, különös tekintettel a Fekete-tengerre és Moldovára.

A csúcsot követő sajtótájékoztatón az elnök kiemelte: Ukrajna háborús veresége Románia és Moldova biztonságát is fenyegetné, ezt világosan el kell magyarázni a román társadalomnak – főként a védelmi költségek emelkedésének kontextusában.

Az elnök külön kitért a konstancai kikötőre, mint a Fekete-tenger stratégiai logisztikai csomópontjára, amely szerinte „kulcsszerepet játszhat Ukrajna újjáépítésében” is. A román államfő szerint a kikötő fejlesztése és katonai hasznosítása olyan közös projekt lehet a szövetségesekkel, amely egyszerre szolgálja a gazdasági és biztonsági célokat.

Nicușor Dan Hágában megerősítette: Bukarest vállalja, hogy az 5%-os védelmi célkitűzést 2035-ig eléri az ország. A jelenlegi 2,2%-os szintről ez több mint duplázást jelentene – és ha a mostani, kb. 360 milliárd eurós GDP-ből indulunk ki (IMF, 2024), akkor 10 milliárd eurós különbséget kellene valamikor kigazdálkodni.