Tényleg az erdélyi magyarok 90 százaléka a Fideszre szavazna?

Az RMDSZ-nek a házi alapítványa, a kettős állampolgárságot ügyintéző és a levélszavazatok zsákolásában is aktív Eurotrans megrendelésére készült legújabb közvélemény-kutatás szerint az erdélyi magyarok körében továbbra is elsöprő Orbán Viktor népszerűsége: a közlés szerint 92 százalékuk kedvezően vélekedik róla, és azok közül, akik megnevezték pártszimpátiájukat, több mint 90 százalék a Fideszt támogatná. A felmérés szerint a magyar állampolgársággal rendelkező erdélyi magyarok 80 százaléka biztosan vagy valószínűleg részt venne a magyarországi országgyűlési választásokon. A bizalmi index alapján az ellenzéki politikusok épphogy elérik a román pártok népszerűségi szintjét, vagyis a teljes elutasítottság határán állnak.

Ez már a második alkalom az elmúlt fél évben, hogy az RMDSZ egy olyan közvélemény-kutatás eredményeire hivatkozik, amely szerint az erdélyi magyarok elsöprő többsége támogatja Orbán Viktort és a Fideszt. Az első ilyen felmérés még 2025 júniusában került nyilvánosságra – akkor a Magyar Nemzet közölt belőle számokat, mindenféle módszertani háttér nélkül. Az egész konstrukció azt volt hivatott alátámasztani, hogy az erdélyi magyarok egyáltalán nem vették szívükre Orbán tihanyi beszédét, és a szélsőséges államfőjelölt, George Simion támogatása a magyar miniszterelnök által, nem okozott törést a népszerűségében. A közölt adatokból viszont nem derült ki sem a mintavétel pontos ideje, sem a lekérdezés módja, sem az, hogy konkrétan mit kérdeztek a válaszadóktól. A cikk azt sulykolta, hogy a megkérdezettek 96 százaléka Orbánt látná szívesen miniszterelnökként. A felmérést készítő Barna Gergő szociológus akkor nem volt hajlandó nyilatkozni a Transtelexnek, a megrendelő Eurotrans pedig egy semmitmondó válaszlevélben kerülte ki a konkrét kérdéseket.

Ehhez képest a most bemutatott, decemberi felmérés legalább az alapszámokat tartalmazza: 1225 fő megkérdezésével készült személyes lekérdezésről van szó, amely a közlés szerint reprezentatív a felnőttkorú erdélyi magyar népességre, 95 százalékos megbízhatósági szinttel és 2,9 százalékos hibahatárral. A mintát a 2022-es népszámlálás alapján súlyozták – tehát végre van némi fogódzó ahhoz, hogy megértsük, mit látunk. Ugyanakkor a mostani felmérés kommunikációs célja láthatóan megegyezik az előzőével: azt a képet kívánja megerősíteni, hogy az erdélyi magyar közösség egységesen kiáll Orbán Viktor mellett, és elutasítja az ellenzéki alternatívákat.

A decemberi felmérés bemutatása persze nem egy szakmai sajtótájékoztatón vagy egy kutatási jelentésben történt, hanem politikai nyilatkozat formájában: az RMDSZ új stratégiai igazgatója, Antal Árpád ismertette az eredményeket a Maszolnak adott interjúban. A kutatást ezúttal is a SoDiSo Research készítette, a cél és a hozzá használt kommunikációs panelek ugyanazok, mint az első kutatás esetében. Az MTI gyorsan átvette a nyilatkozatot, és ez alapján aztán más sajtótermékek is lehozták. A fideszes/RMDSZ-es médiában az alapállítás ez lett: „Az erdélyi magyarok nem akarnak kormányváltást Magyarországon.” Ez történetesen a Krónika címe, ami azt sugallja, hogy a teljes erdélyi magyar közösség egységes politikai akaratot képvisel. A lead szerint „az erdélyi magyarok körében Orbán Viktor a legnépszerűbb magyarországi politikus, több mint 90 százalékuk bízik benne”. Csakhogy, ha valaki elolvassa a részleteket, kiderül, hogy ez az arány nem a teljes közösségre, hanem egy szűkebb csoportra, a pártpreferenciával rendelkező és biztosan szavazó állampolgárokra vonatkozik.

De az Orbánra kihegyezett kommunikáció már Antal Árpád maszolos interjújában tetten érhető, ahol a politikus szociológusi múltjára hivatkozva próbálta hitelesíteni a számokat, részletesen elmagyarázva, hogy mit is kellene látnunk ebből a közvélemény-kutatásból. Részletesen kifejtette, hogy a kutatás szerint az erdélyi magyarok „nem akarnak kormányváltást”, a Fidesz a legnépszerűbb párt, Orbán Viktor pedig 92 százalékos támogatottságnak örvend. Az RMDSZ tehát nemcsak megrendelte, hanem le is kommunikálta a kutatást, ahogy egyébként tette az első, tavaszi felmérés után is.

A felmérés „eredménye” , persze, nagyon gyorsan bejárta a fideszes médiát. A Hír TV riportere már úgy érkezett Szegedre, hogy eleve erről kérdezte Magyar Pétert: „mit szól ahhoz, hogy az erdélyi magyarok többsége a Fideszre szavazna”. Amikor Magyar azt válaszolta, hogy „nem dőlünk be az ilyen kamukutatásoknak, amiket önök készítenek”, a Hír TV köszönte szépen, belecsomagolta a nagyváradi, parajdi, nagyadorjáni eseményekbe, és közzétette a hírt, majd másnap a Maszol is visszacsatolt, és megírta Magyar válaszát a Hír TV-re hivatkozva.

A propaganda-kör ügyesen bezárult: a kutatást az RMDSZ megrendelte, a házi cég elkészítette, az RMDSZ-es politikus legitimálta, a Fidesz-párti és RMDSZ-es sajtó robbantotta, a a fideszes tévében kérdésként visszacsorgott, és onnan visszahozta Erdélybe a Maszol.

Mit jelent ez a 90 akárhány százalék a valóságban?

Amikor azt halljuk, hogy „az erdélyi magyarok 90+ százaléka Orbán Viktor mellett áll”, fontos leszögezni, hogy nem a teljes közösségre vonatkozik. Már a 2022-es magyarországi választások előtt készült elemzésünkben is leírtuk, hogy az erdélyi magyar szavazók túlnyomó Fidesz-pártisága nem a teljes közösség véleményét tükrözi, csupán egy politikailag aktív kisebbségét. A romániai magyarok több mint 80 százaléka nem vesz részt a magyar választásokon, mutattunk rá korábbi cikkünkben, és azt is folyamatosan megírjuk, hogy a szavazást mindig intenzív Fidesz-közeli mozgósítás előzi meg. De lássuk a számokat még egyszer:

A 2022-es romániai népszámlálás adatai szerint a romániai magyar közösség lélekszáma kicsivel, de meghaladja az 1 millió főt. Ez tartalmazza mindazokat, akik magukat magyarnak vallották: felnőtteket és kiskorúakat egyaránt. Vagyis ez nem a szavazóbázis, hanem a magukat Romániában magyarnak valló személyek száma.

A 1 milliós összlétszámból a kiskorúak aránya jelentős lehet: demográfiai minták szerint Romániában a 18 év alattiak aránya nagyjából 20–25% körül van. Ha ezt figyelembe vesszük, a teljes magyar közösségből kb. 750–800 ezer fő felnőtt választókorú lehet, de ez még nem jelenti azt, hogy mindannyian jogosultak is szavazni Magyarországon. Csak azok vehetnek részt az országgyűlési választásokon levélszavazással, akik magyar állampolgárok és regisztráltak a választói névjegyzékben.

A 2022-es magyarországi országgyűlési választásokon összesen 456 129 határon túli magyar állampolgár szerepelt a levélszavazásra jogosultak névjegyzékében, közülük 195 555 fő Romániából regisztrált, ami tulajdonképpen a 20 százaléka az erdélyi magyaroknak.

Bár a Nemzeti Választási Iroda nem közöl országonkénti bontást az érvényes levélszavazatokról, becslések szerint összesen 150–160 ezer érvényes szavazat érkezhetett Erdélyből, és ennek volt a 90 százaléka a Fideszre leadott szavazatok száma.

Szóval a 90 százalék jól hangzik, de ha elkezdjük szeletelni, hamar kiderül, hogy csak a kettős állampolgárokra vonatkozik, abból is csak a szavazókorúakra, azok közül is csak a regisztráltakra, majd a ténylegesen szavazókra, és végül azok közül azokra, akik meg is nevezték pártpreferenciájukat – akkor a nagy egység helyett egy politikailag aktivizált kisebbség marad a végén. Egy olyan kisebbség, amelyet viszont rendszeresen úgy állítanak be, mintha az egész erdélyi magyarságot képviselné. Ez nemcsak félrevezető, de szakmailag is torzítás, politikailag pedig tudatos manipuláció.