Határon túli szavazók: az erdélyiek kevesebb, mint 20 százaléka vett részt az eddigi magyarországi választásokon

2022. április 01. – 09:07

frissítve

Határon túli szavazók: az erdélyiek kevesebb, mint 20 százaléka vett részt az eddigi magyarországi választásokon
Fotó: Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

Azok az erdélyiek, akik a magyarországi választásokkor látszanak, és túlnyomó többségben Fidesz szimpatizánsok, tulajdonképp csak egy kisebbséget jelentenek a romániai magyar közösség egészét nézve. Ebben a cikkben összefoglalunk mindent, amit a határon túli szavazatokról és azok hatásáról tudni érdemes.

A magyarországi országgyűlési választások egyik központi – és sok indulatot kiváltó témája – a határon túli magyarok szavazatai. Ezt a kérdést járjuk most körül, hogy pontosabb képet kapjunk arról, milyen mértékben képesek a határon túli levélszavazatok befolyásolni a választás kimenetelét. Továbbá azt, hogy tulajdonképpen milyen politikai opciókkal bírnak a romániai magyarok.

Igaz-e az az állítás, hogy a romániai magyarok túlnyomó többsége, 90% fölötti arányban, elkötelezett Fidesz-szavazó?

Az, hogy Mikola István, volt KDNP-s egészségügyi miniszter vágyálma 12 évnyi, kétharmados Fidesz-kormányzás alatt sem teljesült, világos. Ő az állampolgárság megadása után vizionált 5 millió határon túli (a politikus elképzelései szerint természetesen a Fidesz-KDNP-re leadott) szavazatot, ezek mennyisége viszont egyelőre a kanyarban sincs. Az érvényes határon túli voksok száma 2018-ban sem ment fel negyedmillió fölé.

Erdélyből érkezik a legtöbb szavazat

A határon túli levélszavazatok zöme, közel 70%-a Erdélyből érkezett a korábbi magyarországi országgyűlési választások alkalmával is. Érdemes tudni, hogy messze a legnagyobb létszámú határon túli magyar közösség Romániában él, és a román hatóságok – a szlováktól és az ukrántól eltérően – semmilyen módon nem akadályozzák a magyar állampolgárság megszerzését és a szavazáson való részvételt.

Az adatgyűjtés nem egyszerű, mivel a magyar választási hatóság nem közöl pontos számokat arról, hogy a határon túli levélszavazatok mely országból futottak be.

Romániában 2011-ben volt utoljára népszámlálás, ennek adatai nyomán a magyar kormány által üzemeltetett erdélyi statisztikai szolgálat, az Erdélystat arra a következtetésre jutott, hogy az országban 1 308 340 magyar anyanyelvű polgár él. Közülük 1 083 000 a szavazó korúak létszáma.

Azt, hogy a Romániában élő magyarok közül pontosan hányan rendelkeznek magyar állampolgársággal (mely a magyarországi választásokon való szavazás előfeltétele), nem tudni pontosan. Februárban a Népszava arról cikkezett, hogy hiába kérdezett rá a konkrét adatokra, nem kapott választ sem a Belügyminisztériumtól, sem a Miniszterelnökségtől. 2021 szeptemberében az MTI arról írt – Sándor Krisztinát, a honosításban segédkező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökét idézve – hogy a romániai magyarok közül addig több mint 550 ezren szerezték meg a magyar állampolgárságot. Ez a legfrissebb hozzáférhető adat, azonban nem is pontos, és már másfél éves. A KSH korábbi tanulmánya szerint a határon túl élő (összes) új állampolgár száma 2015 végén 647 ezer volt.

Az erdélyiek kb. 14%-a szavazott érvényesen 2018-ban

Barna Gergő szociológusnak, az Erdélystat vezető munkatársának egy korábbi nyilatkozata szerint 2018-ban a levélszavazatok 69%-a érkezhetett Romániából, és ezek 84%-a volt érvényes. Tehát 185 000-re tehető a Romániából leadott levélszavazatok száma, melyekből kb. 155 000 volt érvényes szavazat. Ha ezt a romániai magyar közösség létszámához viszonyítjuk, kiderül, hogy 17% vett részt a választáson és 14%-a adott le érvényes voksot. A Nemzeti Választási Iroda szerint 2018-ban a határon túli szavazatok 96,2%-át kapta a Fidesz-KDNP. Valószínűleg az erdélyiek is nagyságrendileg ilyen arányban voksoltak a kormánypártokra, de az abszolút számokról nincs konkrét adat.

2014: kevesebb szavazattal egy mandátum, 2018: több szavazattal egy sem

A határon túliak 2014-ben voksolhattak első alkalommal a magyarországi országgyűlési választásokon. Nyolc évvel ezelőtt a Fidesz-KDNP-re leadott 122 683 érvényes határon túli szavazat egy mandátumot hozott pluszban a pártszövetségnek.

2018-ban viszont, bár ennél jóval több szavazatot, 216 120-at kaptak a kormánypártok a határon túlról, ezek – a magyarországi választási rendszer sajátosságaiból adódóan – pluszban egyetlen mandátumot sem eredményeztek. Azaz ha a határon túliak egyáltalán nem vettek volna részt a választáson, a Fidesz-KDNP (és a többi párt is) ugyanannyi mandátumot szerzett volna az országgyűlésben, mint így.

A fenti adatok alapján elmondható, hogy ezidáig az erdélyi magyarok több mint négyötöde nem vett részt a magyarországi választásokon, tehát az olyan, főleg a Demokratikus Koalíciótól származó állítások, miszerint „a határon túliak 95%-a a Fideszt támogatja”, közel sem igazak. Ahogy a Fidesz-KDNP tálalásában is ugyanúgy nem állja meg a helyét: Semjén Zsolt például arról beszélt, hogy mindkét választáson a határon túliak szavazataival sikerült elérni a kétharmadot. Ez az állítás a 2014-es választásra esetleg ráfogható, a 2018-asra viszont bizonyosan nem.

Hogy az erdélyiek több mint 80%-a miért nem szavazott eddig a magyarországi választásokon, nem tudni pontosan, nem készültek erre vonatkozó felmérések. Vannak, akiket teljesen hidegen hagy az ún. „határon átívelő nemzetegyesítés”, és vannak olyanok is, akik egyébként politikailag aktívak, követik a történéseket, és – egyetértve azokkal, akik szerint nem kellene határon túlról befolyásolni a választások kimenetelét – tudatosan maradnak távol az urnáktól. Ők viszont nem jelennek meg a statisztikákban, ezért a felületes szemlélőknek úgy tűnhet, hogy az erdélyi magyarság egy homogén tömeg, mely egyöntetűen a Fideszt, illetve Orbán Viktort támogatja.

Csak pártlistára szavaznak a határon túliak

A határon túli szavazatok súlyát tekintve azt is érdemes figyelembe venni, hogy a külhoni voksok „feleannyit érnek”, azaz míg a magyarországi lakcímmel rendelkezők két szavazatot adnak le, egyet egyéni körzetben, egyet pedig pártlistára, a magyarországi címmel nem rendelkezők csak pártlistára szavaznak.

Elemzők szerint április 3-án az egyéni választókerületekben dőlhet el a választás, azokban a „billegőknek” nevezett körzetekben, ahol szoros verseny várható a kormánypárti és az ellenzéki képviselőjelöltek között. Ezekben néhány száz, sőt, akár néhány tucat szavazat is döntő fontosságú lehet.

Nem tudni, hogy lesz-e befolyása a választásra annak a nemrég meghozott törvénynek, amely megkönnyíti az állandó lakhely bejelentését Magyarországon. Akik ily módon lakcímet jelentenek be, jogot szereznek arra, hogy az egyéni körzetekben is szavazzanak. A korábbi választások alkalmával számos kifogás merült fel azzal kapcsolatban, hogy határon túliak, elsősorban Ukrajnában élők, állandó lakcímet jelentettek be magyarországi, határmenti településeken, így befolyásolva a választásokat. A lakcímekkel való trükközés vádja nemcsak a határon túliakkal szemben merült fel: sajtóértesülések szerint Magyarországon belül, települések között is sokan váltogattak lakcímet, amivel elsősorban a helyhatósági választások kimenetelét befolyásolták, ugyanakkor ez a módszer elvileg alkalmas lehet a billegő körzetekben is eldönteni az eredményt.

Vajon idén áprilisban hogyan szavaznak a határon túliak?

Két okból is feltételezhető, hogy többen vesznek majd részt a választásokon, mint az előző két alkalommal. Az elmúlt négy évben nőtt az állampolgársággal rendelkezők, illetve a választásra regisztráltak száma.

Az NVI szerint 2014-ben 195 338 külhoni szavazópolgár szerepelt a választói névjegyzékben, akiknek 81 százaléka (158 654 választó) küldte be levélszavazatát. 2018-ban 378 449 határon túli szerepelt a névjegyzékben, akik közül 70,6 százalék (267 233 választó) élt szavazati jogával. 2022-ben közel 456 000 a levélben szavazásra jogosultak száma (ebből kb. 300 000 erdélyi). A részvételi arányt pedig befolyásolja majd, hogy – amint előző cikkünkben kifejtettük – a Fidesz és partnerei Erdélyben valósággal szőnyegbombázzák a kampányüzenetekkel a potenciális szavazókat.

A szavazási regisztrációval kapcsolatosan érdemes szem előtt tartani, hogy a Fidesz erdélyi partnerszervezetei dolgoznak – sőt egymással versengenek – azért, hogy minél többen voksolhassanak. A magyar állampolgárság megszerzése nem vonja maga után automatikusan azt, hogy az illető megkapja postán a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat. Ehhez előbb kérvényeznie kell a felvételét egy speciális választási regiszterbe. A Fidesz partnerei ebben is segédkeznek: már az állampolgársági ügyintézés során felajánlják, hogy bevezetik a kérvényező adatait a regiszterbe. Emellett pedig telefonos kampányokat is folytatnak: felhívják a volt ügyfeleiket, és felajánlják, hogy amennyiben megadják az azonosítójukat, elvégzik helyettük a regisztrációt. E nélkül az időnként meglehetősen rámenős „segítség” nélkül vélhetően jóval alacsonyabb lenne a határon túli szavazók száma.

A Fidesz nagyarányú fölénye a határon túliak körében idén is borítékolható: Orbán Viktor és pártja töretlen népszerűségnek örvend egyrészt azért, mert sokan úgy élik meg, hogy a könnyített honosítás révén végre elismerték a határon túliak magyar nemzethez való tartozását. Alapjában véve azokat, akik vevők a jobboldali-populista retorikára, szimbolikus gesztusokkal hódította meg a Fidesz, ugyanakkor számít az anyagi támogatás is, amit az Orbán-kormány nyújt a határon túlra. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az előző kormányok is támogatták a határon túliakat, viszont nem ekkora, tízmilliárd forintos tételekben.

Alig van más kampány, csak a Fidesz

Még egy szempont: Románia viszonylatában tulajdonképpen csak a Fidesz kampányol jelenleg, az ellenzéki pártok szinte meg sem jelennek a romániai magyar közéletben. Illetve leginkább csak akkor, amikor a Fidesz propagandagépezete igyekszik a „baloldal” ellen hangolni a közvéleményt.

Erdélybe lényegében kétféle, fajsúlyos választási üzenet jut el: az egyik arra biztatja a potenciális választókat, hogy szavazzanak a Fidesz-KDNP-re. A másik pedig az, hogy ne vegyenek részt a választáson, ne befolyásolják a magyarországi belpolitikai viszonyok alakulását.

Márki-Zay Péter, az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje és csapata tavaly ősszel tett kísérletet egy erdélyi kampánykörútra. Az RMDSZ megkeresett polgármesterei azonban visszautasították azt a kérést, hogy fogadják Márki-Zayt. Civil közösségszervezők jelezték viszont, hogy fogadnák a jelöltet, pl. a kolozsvári Planetárium Kávézó tulajdonosa, a leszervezett közönségtalálkozót azonban a súlyosbodó koronavírus-járvány miatt elhalasztották. Az eseményt végül március 22-én, meglehetősen nagy érdeklődés közepette megtartották Kolozsváron, de a jelölt Marosvásárhelyre is ellátogatott.

A SoDiSo Research idén januárban készített felméréséből, amelyet a maszol.ro közölt, az derül ki, hogy az erdélyi magyarok 61,8 százaléka ismeri Márki-Zay Pétert. A megkérdezettek 7,6 százaléka nyilatkozta azt, hogy megbízik benne, míg 54,2 százalékuknak kedvezőtlen véleménye van róla. A magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyiek körében 90,8 százalékos a Fidesz-KDNP támogatottsága, az ellenzéki pártok közös listáját 1,9 százalék támogatja, míg 7,3 százalék még bizonytalan a pártválasztásában.

A magyar választási rendszer sajátosságai

A Fidesz 2011-ben átalakította a magyar választási rendszert. Ezt számos kritika érte, szakértők részéről is, akik szerint a változtatások következtében a Fidesz felé „lejt a pálya”. Szemléletes adat, hogy a Fidesz 2014-ben, amikor első alkalommal folyt a mandátumkiosztás az új rendszer szerint, kevesebb szavazattal szerzett kétharmados többséget, mint amennyivel 2006-ban vagy 2002-ben elvesztette a választást.

Az elmúlt 12 évben bevezetett változtatásokról, illetve ezek hatásairól László Róbert, a Political Capital választási elemzője beszélt a HVG-nek, és leszögezte, hogy „az 50-50 százalékos szavazatarány biztosan nem elég az ellenzéknek ahhoz, hogy kormányt alakítson”.

Egyes módosítások hatásai pontosan mérhetők, mások esetében viszont csak becslésekre lehet hagyatkozni. A Fidesz számára előnyt hozó, a választások eredményeit torzító intézkedések közé sorolják a határon túli szavazatokat is. 2010-ben egyébként, amikor a Fidesz-KDNP először nyert kétharmadot, még az előző módszer szerint folyt le a választás, és ekkor még nem szavaztak a határon túliak.

Mint írtuk, a levélszavazatok 2014-ben egy mandátumot hoztak a kormányzó pártoknak, 2018-ban pedig egyet sem.

Elemzők szerint a legnagyobb nyereséget a győzteskompenzáció hozta a kormánypártoknak: ez 2014-ben 6, 2018-ban pedig 5 mandátumot jelentett pluszban. Lényegében ez az egyetlen olyan módosítás, melynek hatása pontosan mérhető. A hungarikumnak számító győzteskompenzáció révén 2014-ben kb. 750 ezerrel, 2018-ban pedig több mint 900 ezer töredékszavazattal gyarapodott a Fidesz-KDNP országos listája. A kompenzáció nélkül sem 2014-ben, sem 2018-ban nem sikerült volna kétharmados többséget szereznie a pártszövetségnek a parlamentben.

A győzteskompenzáció azt jelenti, hogy – a korábbi gyakorlattól eltérően – nemcsak az egyéni választókerületükben vesztes jelöltekre adott voksok kerülnek fel töredékszavazatként a pártjuk országos listájára, hanem a győztesekre a mandátumszerzéshez szükségesen felül adott szavazatmennyiség is. Tehát, ha egy választókerületben az első helyen végző jelöltre 10 000, míg a másodikra 5 000 szavazat érkezik, az előző rendszer szerint az első után (mely megszerzi egyéniben a mandátumot) nem kerülne át szavazat az országos listára, és csak a második 5 000 voksát adnák hozzá töredékszavazatként az országos listához. Az új rendszer szerint viszont a győztes szavazatai közül is átkerül az országos listára 4 999 voks.

Elemzők szerint a győzteskompenzációs szavazatok csökkentették a többi töredékszavazat súlyát, gyengítették a rendszer kompenzáló hatását. Ez pedig azt eredményezte, hogy az egyébként is felülreprezentált győztes koalíció még nagyobb mértékben győzött.

Fontos változtatásként értékelik a választókerületek határainak átrajzolását, mely szintén előnyös a kormánypártok számára. Becslések szerint az ellenzéki hatpárti szövetségnek (DK, Jobbik, Momentum, MSZP, LMP, Párbeszéd) emiatt százezres nagyságrendben kell több szavazatot szereznie ahhoz, hogy ugyanannyi mandátumhoz jusson, mint a Fidesz-KDNP.

Az úgynevezett kamupártok indulása is a Fidesz-KDNP-nek kedvez az elemzők szerint, ezek az alakulatok ugyanis vélhetőleg az ellenzéktől vesznek el szavazatokat. A kamupártok 2014-ben a voksok 3%-át, 2018-ban pedig a szavazatok 1%-át szerezték meg.

Mindenképp megemlítendő itt az a sokak által diszkriminatívnak ítélt eljárás, mely szerint a magyarországi lakhellyel nem rendelkezők, azaz a határon túli magyarok kis erőfeszítéssel, levélben is szavazhatnak, míg a magyarországi lakóhellyel rendelkezők (akik zömében egy jobb élet reményében vagy tanulmányi célból távoztak külföldre) csak külképviseleteken voksolhatnak, emiatt gyakran kénytelenek több száz kilométert utazni, ha élni kívánnak a szavazati jogukkal. Míg a határon túlról levélszavazók túlnyomó többsége Fidesz-párti, a külföldön élők inkább az ellenzéki pártokkal szimpatizálnak.

Szakértők véleménye szerint a felsorolt módosítások következtében az ellenzéki pártszövetségnek 3-5%-kal kell több szavazatot szereznie a kormánypártoknál ahhoz, hogy mandátum-egyenlőséget érjenek el. Értelemszerűen ennél nagyobb különbséget kell elérniük egy kormányváltáshoz. Persze, a képlet nem egyszerű, sok minden függ pl. attól is, hogy bejut-e a két nagy blokk mellett más párt is az országgyűlésbe – erre jelenleg a Mi Hazánknak és a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak lehet esélye.

Fontos megjegyezni, hogy a sorolt módosítások egy része alapjában véve azt célozza, hogy a győztest, a választásokon jobban szereplő alakulatot erősítse, emiatt az áprilisi választáson akár az ellenzéket is megerősítheti, amennyiben képesek lesznek a szükséges mértékben megelőzni a kormánypártokat a választási versenyben.