Határon túli szavazók: az erdélyiek kevesebb, mint 20 százaléka vett részt az eddigi magyarországi választásokon

Legfontosabb

2022. április 1. – 10:07

frissítve

Határon túli szavazók: az erdélyiek kevesebb, mint 20 százaléka vett részt az eddigi magyarországi választásokon
Fotó: Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

Azok az erdélyiek, akik a magyarországi választásokkor látszanak, és túlnyomó többségben Fidesz szimpatizánsok, tulajdonképp csak egy kisebbséget jelentenek a romániai magyar közösség egészét nézve. Ebben a cikkben összefoglalunk mindent, amit a határon túli szavazatokról és azok hatásáról tudni érdemes.

A magyarországi országgyűlési választások egyik központi – és sok indulatot kiváltó témája – a határon túli magyarok szavazatai. Ezt a kérdést járjuk most körül, hogy pontosabb képet kapjunk arról, milyen mértékben képesek a határon túli levélszavazatok befolyásolni a választás kimenetelét. Továbbá azt, hogy tulajdonképpen milyen politikai opciókkal bírnak a romániai magyarok.

Igaz-e az az állítás, hogy a romániai magyarok túlnyomó többsége, 90% fölötti arányban, elkötelezett Fidesz-szavazó?

Az, hogy Mikola István, volt KDNP-s egészségügyi miniszter vágyálma 12 évnyi, kétharmados Fidesz-kormányzás alatt sem teljesült, világos. Ő az állampolgárság megadása után vizionált 5 millió határon túli (a politikus elképzelései szerint természetesen a Fidesz-KDNP-re leadott) szavazatot, ezek mennyisége viszont egyelőre a kanyarban sincs. Az érvényes határon túli voksok száma 2018-ban sem ment fel negyedmillió fölé.

Erdélyből érkezik a legtöbb szavazat

A határon túli levélszavazatok zöme, közel 70%-a Erdélyből érkezett a korábbi magyarországi országgyűlési választások alkalmával is. Érdemes tudni, hogy messze a legnagyobb létszámú határon túli magyar közösség Romániában él, és a román hatóságok – a szlováktól és az ukrántól eltérően – semmilyen módon nem akadályozzák a magyar állampolgárság megszerzését és a szavazáson való részvételt.

Az adatgyűjtés nem egyszerű, mivel a magyar választási hatóság nem közöl pontos számokat arról, hogy a határon túli levélszavazatok mely országból futottak be.

Romániában 2011-ben volt utoljára népszámlálás, ennek adatai nyomán a magyar kormány által üzemeltetett erdélyi statisztikai szolgálat, az Erdélystat arra a következtetésre jutott, hogy az országban 1 308 340 magyar anyanyelvű polgár él. Közülük 1 083 000 a szavazó korúak létszáma.

Azt, hogy a Romániában élő magyarok közül pontosan hányan rendelkeznek magyar állampolgársággal (mely a magyarországi választásokon való szavazás előfeltétele), nem tudni pontosan. Februárban a Népszava arról cikkezett, hogy hiába kérdezett rá a konkrét adatokra, nem kapott választ sem a Belügyminisztériumtól, sem a Miniszterelnökségtől. 2021 szeptemberében az MTI arról írt – Sándor Krisztinát, a honosításban segédkező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökét idézve – hogy a romániai magyarok közül addig több mint 550 ezren szerezték meg a magyar állampolgárságot. Ez a legfrissebb hozzáférhető adat, azonban nem is pontos, és már másfél éves. A KSH korábbi tanulmánya szerint a határon túl élő (összes) új állampolgár száma 2015 végén 647 ezer volt.

Az erdélyiek kb. 14%-a szavazott érvényesen 2018-ban

Barna Gergő szociológusnak, az Erdélystat vezető munkatársának egy korábbi nyilatkozata szerint 2018-ban a levélszavazatok 69%-a érkezhetett Romániából, és ezek 84%-a volt érvényes. Tehát 185 000-re tehető a Romániából leadott levélszavazatok száma, melyekből kb. 155 000 volt érvényes szavazat. Ha ezt a romániai magyar közösség létszámához viszonyítjuk, kiderül, hogy 17% vett részt a választáson és 14%-a adott le érvényes voksot. A Nemzeti Választási Iroda szerint 2018-ban a határon túli szavazatok 96,2%-át kapta a Fidesz-KDNP. Valószínűleg az erdélyiek is nagyságrendileg ilyen arányban voksoltak a kormánypártokra, de az abszolút számokról nincs konkrét adat.

2014: kevesebb szavazattal egy mandátum, 2018: több szavazattal egy sem

A határon túliak 2014-ben voksolhattak első alkalommal a magyarországi országgyűlési választásokon. Nyolc évvel ezelőtt a Fidesz-KDNP-re leadott 122 683 érvényes határon túli szavazat egy mandátumot hozott pluszban a pártszövetségnek.

2018-ban viszont, bár ennél jóval több szavazatot, 216 120-at kaptak a kormánypártok a határon túlról, ezek – a magyarországi választási rendszer sajátosságaiból adódóan – pluszban egyetlen mandátumot sem eredményeztek. Azaz ha a határon túliak egyáltalán nem vettek volna részt a választáson, a Fidesz-KDNP (és a többi párt is) ugyanannyi mandátumot szerzett volna az országgyűlésben, mint így.

A fenti adatok alapján elmondható, hogy ezidáig az erdélyi magyarok több mint négyötöde nem vett részt a magyarországi választásokon, tehát az olyan, főleg a Demokratikus Koalíciótól származó állítások, miszerint „a határon túliak 95%-a a Fideszt támogatja”, közel sem igazak. Ahogy a Fidesz-KDNP tálalásában is ugyanúgy nem állja meg a helyét: Semjén Zsolt például arról beszélt, hogy mindkét választáson a határon túliak szavazataival sikerült elérni a kétharmadot. Ez az állítás a 2014-es választásra esetleg ráfogható, a 2018-asra viszont bizonyosan nem.

Hogy az erdélyiek több mint 80%-a miért nem szavazott eddig a magyarországi választásokon, nem tudni pontosan, nem készültek erre vonatkozó felmérések. Vannak, akiket teljesen hidegen hagy az ún. „határon átívelő nemzetegyesítés”, és vannak olyanok is, akik egyébként politikailag aktívak, követik a történéseket, és – egyetértve azokkal, akik szerint nem kellene határon túlról befolyásolni a választások kimenetelét – tudatosan maradnak távol az urnáktól. Ők viszont nem jelennek meg a statisztikákban, ezért a felületes szemlélőknek úgy tűnhet, hogy az erdélyi magyarság egy homogén tömeg, mely egyöntetűen a Fideszt, illetve Orbán Viktort támogatja.

Csak pártlistára szavaznak a határon túliak

A határon túli szavazatok súlyát tekintve azt is érdemes figyelembe venni, hogy a külhoni voksok „feleannyit érnek”, azaz míg a magyarországi lakcímmel rendelkezők két szavazatot adnak le, egyet egyéni körzetben, egyet pedig pártlistára, a magyarországi címmel nem rendelkezők csak pártlistára szavaznak.

Elemzők szerint április 3-án az egyéni választókerületekben dőlhet el a választás, azokban a „billegőknek” nevezett körzetekben, ahol szoros verseny várható a kormánypárti és az ellenzéki képviselőjelöltek között. Ezekben néhány száz, sőt, akár néhány tucat szavazat is döntő fontosságú lehet.

Nem tudni, hogy lesz-e befolyása a választásra annak a nemrég meghozott törvénynek, amely megkönnyíti az állandó lakhely bejelentését Magyarországon. Akik ily módon lakcímet jelentenek be, jogot szereznek arra, hogy az egyéni körzetekben is szavazzanak. A korábbi választások alkalmával számos kifogás merült fel azzal kapcsolatban, hogy határon túliak, elsősorban Ukrajnában élők, állandó lakcímet jelentettek be magyarországi, határmenti településeken, így befolyásolva a választásokat. A lakcímekkel való trükközés vádja nemcsak a határon túliakkal szemben merült fel: sajtóértesülések szerint Magyarországon belül, települések között is sokan váltogattak lakcímet, amivel elsősorban a helyhatósági választások kimenetelét befolyásolták, ugyanakkor ez a módszer elvileg alkalmas lehet a billegő körzetekben is eldönteni az eredményt.

Vajon idén áprilisban hogyan szavaznak a határon túliak?

Két okból is feltételezhető, hogy többen vesznek majd részt a választásokon, mint az előző két alkalommal. Az elmúlt négy évben nőtt az állampolgársággal rendelkezők, illetve a választásra regisztráltak száma.

Az NVI szerint 2014-ben 195 338 külhoni szavazópolgár szerepelt a választói névjegyzékben, akiknek 81 százaléka (158 654 választó) küldte be levélszavazatát. 2018-ban 378 449 határon túli szerepelt a névjegyzékben, akik közül 70,6 százalék (267 233 választó) élt szavazati jogával. 2022-ben közel 456 000 a levélben szavazásra jogosultak száma (ebből kb. 300 000 erdélyi). A részvételi arányt pedig befolyásolja majd, hogy – amint előző cikkünkben kifejtettük – a Fidesz és partnerei Erdélyben valósággal szőnyegbombázzák a kampányüzenetekkel a potenciális szavazókat.

A szavazási regisztrációval kapcsolatosan érdemes szem előtt tartani, hogy a Fidesz erdélyi partnerszervezetei dolgoznak – sőt egymással versengenek – azért, hogy minél többen voksolhassanak. A magyar állampolgárság megszerzése nem vonja maga után automatikusan azt, hogy az illető megkapja postán a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat. Ehhez előbb kérvényeznie kell a felvételét egy speciális választási regiszterbe. A Fidesz partnerei ebben is segédkeznek: már az állampolgársági ügyintézés során felajánlják, hogy bevezetik a kérvényező adatait a regiszterbe. Emellett pedig telefonos kampányokat is folytatnak: felhívják a volt ügyfeleiket, és felajánlják, hogy amennyiben megadják az azonosítójukat, elvégzik helyettük a regisztrációt. E nélkül az időnként meglehetősen rámenős „segítség” nélkül vélhetően jóval alacsonyabb lenne a határon túli szavazók száma.

A Fidesz nagyarányú fölénye a határon túliak körében idén is borítékolható: Orbán Viktor és pártja töretlen népszerűségnek örvend egyrészt azért, mert sokan úgy élik meg, hogy a könnyített honosítás révén végre elismerték a határon túliak magyar nemzethez való tartozását. Alapjában véve azokat, akik vevők a jobboldali-populista retorikára, szimbolikus gesztusokkal hódította meg a Fidesz, ugyanakkor számít az anyagi támogatás is, amit az Orbán-kormány nyújt a határon túlra. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az előző kormányok is támogatták a határon túliakat, viszont nem ekkora, tízmilliárd forintos tételekben.

Alig van más kampány, csak a Fidesz

Még egy szempont: Románia viszonylatában tulajdonképpen csak a Fidesz kampányol jelenleg, az ellenzéki pártok szinte meg sem jelennek a romániai magyar közéletben. Illetve leginkább csak akkor, amikor a Fidesz propagandagépezete igyekszik a „baloldal” ellen hangolni a közvéleményt.

Erdélybe lényegében kétféle, fajsúlyos választási üzenet jut el: az egyik arra biztatja a potenciális választókat, hogy szavazzanak a Fidesz-KDNP-re. A másik pedig az, hogy ne vegyenek részt a választáson, ne befolyásolják a magyarországi belpolitikai viszonyok alakulását.

Márki-Zay Péter, az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje és csapata tavaly ősszel tett kísérletet egy erdélyi kampánykörútra. Az RMDSZ megkeresett polgármesterei azonban visszautasították azt a kérést, hogy fogadják Márki-Zayt. Civil közösségszervezők jelezték viszont, hogy fogadnák a jelöltet, pl. a kolozsvári Planetárium Kávézó tulajdonosa, a leszervezett közönségtalálkozót azonban a súlyosbodó koronavírus-járvány miatt elhalasztották. Az eseményt végül március 22-én, meglehetősen nagy érdeklődés közepette megtartották Kolozsváron, de a jelölt Marosvásárhelyre is ellátogatott.

A SoDiSo Research idén januárban készített felméréséből, amelyet a maszol.ro közölt, az derül ki, hogy az erdélyi magyarok 61,8 százaléka ismeri Márki-Zay Pétert. A megkérdezettek 7,6 százaléka nyilatkozta azt, hogy megbízik benne, míg 54,2 százalékuknak kedvezőtlen véleménye van róla. A magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyiek körében 90,8 százalékos a Fidesz-KDNP támogatottsága, az ellenzéki pártok közös listáját 1,9 százalék támogatja, míg 7,3 százalék még bizonytalan a pártválasztásában.

A magyar választási rendszer sajátosságai

A Fidesz 2011-ben átalakította a magyar választási rendszert. Ezt számos kritika érte, szakértők részéről is, akik szerint a változtatások következtében a Fidesz felé „lejt a pálya”. Szemléletes adat, hogy a Fidesz 2014-ben, amikor első alkalommal folyt a mandátumkiosztás az új rendszer szerint, kevesebb szavazattal szerzett kétharmados többséget, mint amennyivel 2006-ban vagy 2002-ben elvesztette a választást.

Az elmúlt 12 évben bevezetett változtatásokról, illetve ezek hatásairól László Róbert, a Political Capital választási elemzője beszélt a HVG-nek, és leszögezte, hogy „az 50-50 százalékos szavazatarány biztosan nem elég az ellenzéknek ahhoz, hogy kormányt alakítson”.

Egyes módosítások hatásai pontosan mérhetők, mások esetében viszont csak becslésekre lehet hagyatkozni. A Fidesz számára előnyt hozó, a választások eredményeit torzító intézkedések közé sorolják a határon túli szavazatokat is. 2010-ben egyébként, amikor a Fidesz-KDNP először nyert kétharmadot, még az előző módszer szerint folyt le a választás, és ekkor még nem szavaztak a határon túliak.

Mint írtuk, a levélszavazatok 2014-ben egy mandátumot hoztak a kormányzó pártoknak, 2018-ban pedig egyet sem.

Elemzők szerint a legnagyobb nyereséget a győzteskompenzáció hozta a kormánypártoknak: ez 2014-ben 6, 2018-ban pedig 5 mandátumot jelentett pluszban. Lényegében ez az egyetlen olyan módosítás, melynek hatása pontosan mérhető. A hungarikumnak számító győzteskompenzáció révén 2014-ben kb. 750 ezerrel, 2018-ban pedig több mint 900 ezer töredékszavazattal gyarapodott a Fidesz-KDNP országos listája. A kompenzáció nélkül sem 2014-ben, sem 2018-ban nem sikerült volna kétharmados többséget szereznie a pártszövetségnek a parlamentben.

A győzteskompenzáció azt jelenti, hogy – a korábbi gyakorlattól eltérően – nemcsak az egyéni választókerületükben vesztes jelöltekre adott voksok kerülnek fel töredékszavazatként a pártjuk országos listájára, hanem a győztesekre a mandátumszerzéshez szükségesen felül adott szavazatmennyiség is. Tehát, ha egy választókerületben az első helyen végző jelöltre 10 000, míg a másodikra 5 000 szavazat érkezik, az előző rendszer szerint az első után (mely megszerzi egyéniben a mandátumot) nem kerülne át szavazat az országos listára, és csak a második 5 000 voksát adnák hozzá töredékszavazatként az országos listához. Az új rendszer szerint viszont a győztes szavazatai közül is átkerül az országos listára 4 999 voks.

Elemzők szerint a győzteskompenzációs szavazatok csökkentették a többi töredékszavazat súlyát, gyengítették a rendszer kompenzáló hatását. Ez pedig azt eredményezte, hogy az egyébként is felülreprezentált győztes koalíció még nagyobb mértékben győzött.

Fontos változtatásként értékelik a választókerületek határainak átrajzolását, mely szintén előnyös a kormánypártok számára. Becslések szerint az ellenzéki hatpárti szövetségnek (DK, Jobbik, Momentum, MSZP, LMP, Párbeszéd) emiatt százezres nagyságrendben kell több szavazatot szereznie ahhoz, hogy ugyanannyi mandátumhoz jusson, mint a Fidesz-KDNP.

Az úgynevezett kamupártok indulása is a Fidesz-KDNP-nek kedvez az elemzők szerint, ezek az alakulatok ugyanis vélhetőleg az ellenzéktől vesznek el szavazatokat. A kamupártok 2014-ben a voksok 3%-át, 2018-ban pedig a szavazatok 1%-át szerezték meg.

Mindenképp megemlítendő itt az a sokak által diszkriminatívnak ítélt eljárás, mely szerint a magyarországi lakhellyel nem rendelkezők, azaz a határon túli magyarok kis erőfeszítéssel, levélben is szavazhatnak, míg a magyarországi lakóhellyel rendelkezők (akik zömében egy jobb élet reményében vagy tanulmányi célból távoztak külföldre) csak külképviseleteken voksolhatnak, emiatt gyakran kénytelenek több száz kilométert utazni, ha élni kívánnak a szavazati jogukkal. Míg a határon túlról levélszavazók túlnyomó többsége Fidesz-párti, a külföldön élők inkább az ellenzéki pártokkal szimpatizálnak.

Szakértők véleménye szerint a felsorolt módosítások következtében az ellenzéki pártszövetségnek 3-5%-kal kell több szavazatot szereznie a kormánypártoknál ahhoz, hogy mandátum-egyenlőséget érjenek el. Értelemszerűen ennél nagyobb különbséget kell elérniük egy kormányváltáshoz. Persze, a képlet nem egyszerű, sok minden függ pl. attól is, hogy bejut-e a két nagy blokk mellett más párt is az országgyűlésbe – erre jelenleg a Mi Hazánknak és a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak lehet esélye.

Fontos megjegyezni, hogy a sorolt módosítások egy része alapjában véve azt célozza, hogy a győztest, a választásokon jobban szereplő alakulatot erősítse, emiatt az áprilisi választáson akár az ellenzéket is megerősítheti, amennyiben képesek lesznek a szükséges mértékben megelőzni a kormánypártokat a választási versenyben.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!