Nicușor Dan: A CSM egyes tagjai nem a közérdeket, hanem saját köreiket szolgálják

Miután átolvasta a romániai bíráktól és ügyészektől érkezett panaszok nagyjából kétharmadát, Nicușor Dan államfő vasárnap arról beszélt: a beadványok visszatérő következtetése szerint a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsban (CSM), illetve egyes bírósági vezetők körében létezik egy szűk csoport, amely nem a közérdeket, hanem saját hatalmi érdekeit szolgálja, és döntéseivel alapvetően befolyásolja a teljes igazságszolgáltatási rendszert.

Az elnök szerint a panaszok lényege az, hogy a szakmai előmenetel sokszor nem a teljesítménytől, hanem attól függ, mennyire lojális valaki ehhez a belső körhöz. Több beadvány konkrétan azt állítja, hogy még a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszékre történő kinevezéseknél is az engedelmesség számít, nem a szakmai felkészültség. Nicușor Dan hangsúlyozta: ezek egyelőre nem bizonyított tények, hanem súlyos vádak, amelyeket csak alapos vizsgálatok után lehet megerősíteni vagy cáfolni, de a jelzések száma és tartalma miatt nem lehet őket félresöpörni.

A beadványok visszatérően bírálják a bírósági elnökök túlhatalmát is, akik saját hatáskörben nevezik ki a vezetői testületek tagjait, és ez az elnök szerint közvetlenül kihat arra, kiket léptetnek elő, kiket delegálnak vagy helyeznek át ideiglenesen. Több bíró és ügyész arról számolt be, hogy kritikus véleményük miatt éveken át elakadt a karrierjük, miközben a delegálás és a kirendelés sokszor önkényesnek tűnik, az Igazságügyi Felügyelet pedig nem mindig független módon jár el.

Nicușor Dan két nagy problémakört különített el: az egyik a jelenlegi igazságügyi törvényekből fakad, a másik a gyakorlatban alkalmazott eljárásokból. Rövid távon szerinte az objektív, átlátható előléptetési szabályokra, a bírósági vezetők demokratikus megválasztására és a delegálások pontosabb szabályozására kellene koncentrálni, hogy csökkenjen a visszaélések lehetősége.

Nicușor Dan azt is bejelentette, hogy

január elején referendumot kezdeményez a bírák és ügyészek körében a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsról (CSM).

A szavazáson egyetlen kérdés szerepelne: hogy a testület a köz érdekében jár-e el, vagy egy, az igazságszolgáltatáson belüli csoport érdekeit szolgálja. Az államfő szerint ha a többség a közérdekű működés mellett foglal állást, folytatódhat a vita a szükséges törvénymódosításokról, ha viszont csoportérdekek kiszolgálására utal a válasz, akkor a CSM-nek azonnal távoznia kell.

Az ügy hátterében az a Recorder-film áll, amely két héttel korábban robbantotta ki a botrányt, és azt mutatta be, hogyan fonódnak össze politikai és intézményi érdekek a román igazságszolgáltatásban, köztük a korrupcióellenes ügyészségnél is. A film megjelenése után rövid időn belül őrizetbe vettek egy volt PSD-s minisztert, a CSM ügyészi tagozata vizsgálatot kezdeményezett a DNA főügyészével szemben, Bukarestben és más nagyvárosokban estéről estére tüntetéseket hirdetnek, az igazságügyi miniszter pedig reformokról beszélt, sőt a kormány létrehozta az igazságügyi törvényeket vizsgáló munkacsoportot. Most az államfő megszólalása azt jelzi: a bírák és ügyészek panaszai alapján maga a rendszer belső működése is komoly átalakításra szorul. Az igazságszolgáltatási rendszer hibáiról Andrea Chișsel, a recorderes film egyik főszereplőjével készítettünk interjút a Transtelex számára.