Fűtés és melegvíz nélkül maradnak a gyergyói szociális lakások lakói az ünnepekre

Gyergyószentmiklóson a szociális lakásokban élő 42 rászoruló család az idei ünnepeket is fűtés és melegvíz nélkül tölti. A városháza december 15-ét jelölte meg a fűtés- és melegvíz-szolgáltatás újraindításának újabb határidejeként, de egyelőre ez nem történt meg, és karácsony előtt is legfeljebb egyetlen, tartozásmentes lépcsőházban cserélhetik ki a gázórákat – de ez a folyamat is akadozik. Két év után a lakók türelme elfogyott: miközben egyes lakók több tízezer lejes tartozásai miatt mindenki fagyoskodhat, az önkormányzat újabb ígéretekkel és feltételekkel tolja maga előtt a megoldást, a prefektúra pedig elismeri, hogy nincs eszköze kikényszeríteni a beavatkozást. Megnéztük, hol akadt el a folyamat, ki viseli a felelősséget, és mi vár a gyergyói szociális lakások lakóira a tél közepén.

A lakók erejükön felül fizetnek, hogy legyen esély a fűtés visszakapcsolására

A gyergyószentmiklósi szociális lakások bérlői az elmúlt hetekben nagy erőkkel próbálták csökkenteni a 2022 és 2024 között felhalmozott gázszolgáltatói tartozást. A lakók saját pénzből gyűjtenek, és folyamatosan utalnak a szolgáltató felé, abban bízva, hogy egy körvonalazódó megállapodás révén végre visszakapcsolhatják a fűtést és a melegvizet a 42 rászoruló család otthonában – tudtuk meg egy érintettől, akinek némi rálátása van az önkormányzat és a lakóközösség közötti egyeztetésekre.

Forrásunk hangsúlyozta: a szociális lakásokban élők jelentős részét mindenféle előzetes értesítés nélkül hagyták két éve fűtés és meleg víz nélkül, miközben sokan közülük nem adósság miatt, hanem a központi fűtési rendszer működése miatt váltak érintetté a szolgáltatás leállításában. „Egyetlen hibájuk az volt, hogy központi fűtéses szociális lakásban élnek” – fogalmazott.

Mint megtudtuk, az önkormányzat az előző cikkünk megjelenése, valamint a tartós mínuszokkal járó tél beállta után azt kommunikálta a lakók felé, hogy van elképzelése a helyzet rendezésére. A lakók pedig úgy tudják – félig meddig tévesen –, hogy amennyiben ki tudják fizetni a tartozásoknak legalább a felét, az önkormányzat a fennmaradó összeget „ideiglenesen magára vállalja”, hogy a gázórák cseréjét követően a szolgáltató újraindítsa a központi fűtést. A városháza ezt követően szerintük részletekben hajtaná be az összeget a lakókon.

A forrás szerint december 15-ére egyeztetést is kilátásba helyeztek: ekkor találkoztak a szociális lakások képviselői Len Emil Balázs alpolgármesterrel és Gál Gyulával, a polgármesteri hivatal közszolgáltatásokat ellenőrző és szabályozó szakosztályának vezetőjével, hogy a tartozások rendezéséről és a gázszolgáltatás újraindításának feltételeiről tárgyaljanak. A találkozó viszont kudarcként is értékelhető, miután Bukarestből még mostanra sem érkeztek meg a gázórák és ezek hiányában az önkormányzat nemhogy a fűtést és melegvizet nem tudta újraindítani, még a gázórákat sem tudta kicseréltetni.

Határidők jöttek-mentek, a fűtéshiány maradt

Hanzi Klára, a gyergyószentmiklósi szociális tömbház B lépcsőházának felelőse csütörtökön azzal szembesült, hogy az önkormányzat, korábbi ígéretei ellenére, nem tudja érdemben rendezni a helyzetet a december 15-i határidőig.

Információink szerint az önkormányzat jelenleg már nem is tervez átfogó megoldást a teljes, 42 lakásos szociális tömbházra.

Hétfőre viszont legalább a B lépcsőházban kicserélték volna a gázórákat, mert a 12 lakás egyikében sincs tartozás – de eddig ez sem jött össze nekik. Az A és C lépcsőházban élő harminc család esetében azonban nemhogy december 15-ig, de év végéig sem körvonalazódik konkrét lépés.

Hanzi Klára szerint még a B lépcsőház esetében sem egyértelmű, hogy a gázórák cseréje ténylegesen fűtést és melegvizet is jelentene. Attól tartanak ugyanis, hogy a technikai beavatkozás után újabb akadályok, engedélyezési vagy szolgáltatói lépések következnek, miközben az ünnepek már itt vannak a nyakukon.

A városháza hárít, a válaszok helyén egyelőre csak félmondatok vannak

Miután Hanzi Klára jelezte, hogy a december 15-re ígért rendezésből legfeljebb a B lépcsőház gázóracseréje körvonalazódik, megpróbáltuk összerakni, mit mond erről az önkormányzat – és mit nem.

Gál Gyulát, a polgármesteri hivatal közszolgáltatásokat ellenőrző és szabályozó szakosztályának vezetőjét azért kerestük, hogy világos választ adjon: mi a konkrét terv, és mi lesz addig a 42 lakással. A beszélgetés azonban inkább a felelősség áthárításáról szólt. Gál azzal indított, hogy „furcsa” az önkormányzatot hibáztatni, ha egy lakóközösség jelentős adósságot halmoz fel – vagyis szerinte nem a városháza mulasztása a két éve tartó fűtés- és melegvízszünet, hanem a lakóké.

Arra már csak óvatosan, feltételes módban tért rá, hogy nagyjából igaz lehet az az értesülésünk, hogy az önkormányzat valamiféle szerződéskötés után – a lakóegyesület és a lakók bevonásával – oldaná meg az A és C lépcsőház tartozásának rendezését, hogy egyáltalán el lehessen jutni a gázóracseréig. Azt viszont nem tudta megmondani, mikor történhet meg mindez, csak annyit mondott: „a héten tisztázódott, folyamatban van”.

A történet itt vált igazán beszédesre: Gál azt is közölte, hogy „nem kapott engedélyt” a városvezetéstől a nyilatkozatra, ezért kérte, hogy írásban küldjük el a kérdéseinket. Ezt megtettük – de a cikk megjelenéséig sem ő, sem az önkormányzat más illetékese nem válaszolt érdemben.

A polgármestert, Nagy Zoltánt is kerestük. Ő is azt kérte, hogy írásban tegyük fel a kérdéseinket, majd röviden annyit mondott: „tárgyalunk a gázszolgáltatóval”. A korábbi tárgyalásokról annyit állított, hogy az E.ON gázszolgáltató bukaresti vezetésével egyszer már sikerült olyan megállapodást előkészíteni, amely három évre szétosztotta volna a tartozást, havi 200 lejes törlesztéssel, ám ezt szerinte a lakóközösség nem vállalta. Konkrét dátumot most sem tudott mondani, arra hivatkozva, hogy „nem tőle függ”.

Úgy tudjuk, a lakók azért nem vállalták be ezt a megállapodást, mert a havi 200 lejt, azaz három év alatt 7200 lejt azokkal is kifizettétek volna, akik nem tartoztak az E.ON-nak.

„Ne az önkormányzat vállaljon felelősséget, hanem a rászorulók”

Azt az értesülésünket, hogy a hét elején kizárólag a B lépcsőházban cserélik ki a gázórákat, végül Len Emil-Balázs alpolgármester erősítette meg hivatalos szintről, akit az önkormányzat olyan vezetőjeként tartanak számon, aki kommunikál és tényleg törekszik arra, hogy megoldja a város problémáit.

„Én azt szeretném elérni, hogy legalább a B lépcsőházban karácsonyra legyen fűtés, és ez legyen az ajándék a rászorulóknak az angyaltól”

– fogalmazott az alpolgármester. Len Emil Balázs szerint az önkormányzat „rengeteget dolgozott” azon az elmúlt időszakban, hogy a helyzet megoldódjon, és azt is hangsúlyozta: az ügy azért húzódik immár két éve, mert nem lehet „egyik napról a másikra kivitelezni”, ha folyamatos problémákba ütköznek.

Felidézte a tavalyi tárgyalásokat is, amikor – Nagy Zoltán polgármester állításához hasonlóan – a gázszolgáltatóval olyan megállapodást készítettek elő, amely szerint a teljes tartozást minden lakó közösen fizeti ki, 24 hónapos törlesztéssel, havi 200 lejes pluszteherrel. Az alpolgármester értelmezésében ez azért hiúsult meg, mert a szociális lakóközösség képviselője „nem volt képes” leutazni Bukarestbe és aláírni a szerződést.

A városháza jelenlegi álláspontja szerint az önkormányzat törvénykezési okok miatt sem vállalhatja már át a szociális lakások bérlőinek tartozásait. Len Emil Balázs azt mondta: bár korábban erre még volt törvényi lehetőség, azóta jogszabályt módosítottak, így a város nem fizetheti ki a lakók helyett az elmaradásokat. A „megoldás” szerinte az lehetne, hogy az A és C lépcsőház esetében megismételnék a tavalyi konstrukciót: a gázszolgáltató bevonásával, több hónapra elosztva fizettetnék ki a tartozást – az összes lakóval, így azokkal is, akiknek egyébként nincs adósságuk.

Ez az a pont, ahol a lakók szerint végleg felborul a felelősségi rend: miközben az épület az önkormányzat tulajdonában van, és szociális bérlakásokról van szó, a terhek mégis a rászorulókra hárulnak.

Az alpolgármester ugyanakkor arról is beszélt, hogy az önkormányzat hosszabb távon egyéni fogyasztást mérő gázórákat szeretne felszerelni, hogy a jövőben ne az egész tömbházat büntesse a szolgáltató, ha egyes lakók nem fizetnek. Így – elmondása szerint – az E.ON csak azoknál zárná el a gázt és a melegvizet, akik valóban tartoznak.

Ez a terv papíron sok lakó számára megoldást jelentene, a gyakorlatban azonban egyelőre csak szándék. Információink szerint az E.ON részéről erre még ígéret sincs, a kérdés legkorábban a héten kerülhet szóba a szolgáltató és az önkormányzat közötti tárgyalásokon.

Vagyis jelen állás szerint még a B lépcsőházban élő, tartozásmentes 12 család esetében sincs garancia arra, hogy a gázóracsere után valóban lesz fűtés és melegvíz.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az önkormányzat továbbra is a lakóegyesületen keresztül szeretné intézni a szolgáltatóval való szerződéskötést. Len Emil Balázs szerint „mindent megbeszélnek, mindenben segítenek”, csak azt kérik, hogy a lakók részéről valaki hagyja jóvá a megállapodást.

Csakhogy – ezt maga az alpolgármester is elismerte – a lakóegyesületnek jelenleg nincs elnöke. A lakók nem vállalják a tisztséget egy olyan szervezetben, amely jelentős adósságot cipel, és amelynek adminisztratív múltja is rendezetlen.

„Azt szerették volna, hogy ránk sózzák az egyesületi feladatokat. De ezt senki nem vállalja, amikor ekkora tartozás van, és minden felelősség az elnök nyakába szakadna. Ráadásul évek óta nincs leadva adónyilatkozat, számos mulasztás történhetett, amit egy könyvelővel is nehéz lenne kibogozni – és mindez magánköltséggel járna annak, aki beleáll” – mondta egy érintett lakó.

A gyergyószentmiklósi szociális lakások ügye így lassan oda jut, hogy nem az önkormányzat próbálja megmenteni a rászorulókat egy válsághelyzetből, hanem a rászorulóktól várja el, hogy adminisztratív, jogi és anyagi felelősséget vállaljanak egy olyan rendszerért, amely felett nincs valódi kontrolljuk.

Fizetnek, vagy utcára kerülhetnek

Ha az önkormányzat jelenlegi „mesterterve” nem valósul meg, és a városháza továbbra is ragaszkodik ahhoz az értelmezéshez, hogy a tartozások rendezése kizárólag a lakók dolga, akkor az A és C lépcsőházban élő harminc rászoruló család előtt gyakorlatilag egyetlen út marad: kifizetni azokat az összegeket, amelyek az elmúlt két évben felhalmozódtak. Ez elméletben egyszerűen hangzik, a konkrét számokat látva azonban aligha reális.

A szociális tömbház három lépcsőháza között ma már éles különbségek vannak. A B lépcsőház jelenleg tartozásmentes – igaz, korábban itt is felhalmozódott mintegy 70 ezer lej elmaradás. Az A lépcsőházban körülbelül 15 ezer lej maradt fenn, míg a legrosszabb helyzetben lévő, jellemzően a legnehezebb sorsú családokat befogadó C lépcsőházban még mindig mintegy 35 ezer lejes tartozás van a 2022–2024 közötti időszakból. Ezek az összegek együtt vezettek oda, hogy a gázszolgáltató több mint százezer lej miatt zárta el a fűtést és a melegvizet.

Az alpolgármester egyértelművé tette: az A és C lépcsőház esetében a gázórák cseréje és a fűtés visszaállítása legkorábban jövőre kerülhet szóba, addig az önkormányzat kizárólag a tartozásmentes B lépcsőházra koncentrál. Akiknél addigra is fennáll az adósság, azok számára szerinte két lehetőség marad: rendezik a tartozást, vagy tavasszal kilakoltatásra számíthatnak.

A városháza álláspontja szerint az önkormányzat nem vállalhatja át a lakók felelősségét. Az alpolgármester úgy fogalmazott: a szociális lakásnak nem arról kellene szólnia, hogy bárki következmények nélkül halmozhat fel adósságot, és az önkormányzat „nem egy pénzeszsák”, amely mindent kifizet a bérlők helyett. A kilakoltatás elmaradása eddig szerinte kizárólag emberségi okokra vezethető vissza.

A lakók viszont egészen másként látják, hogyan alakult ki ez az adósságspirál. Elmondásuk szerint hosszú időn keresztül nem kaptak havi gázszámlát, miután az a könyvelő, aki a központi fogyasztást lakásokra bontotta, felmondott. Több mint egy évig nem érkezett elszámolás, miközben a fűtés működött. Amikor végül megjöttek a számlák, lakásonként akár 6–7 ezer lejes összeggel szembesültek – olyan emberek, akiknek havi jövedelme sok esetben 1200 lej körül mozog.

A lakók szerint ekkor már kezelhetetlen volt a helyzet. Úgy érzik, az önkormányzat a felelősséget a lakóegyesületre hárította, amelyet korábban épp a városháza kezdeményezésére hoztak létre. Ez azonban eleve problematikus konstrukció: a szociális lakások nem a bérlők tulajdonában vannak, hanem az önkormányzatéban, miközben a lakók rászoruló helyzetük miatt nem rendelkeznek sem pénzügyi, sem adminisztratív mozgástérrel egy ekkora rendszer működtetéséhez.

A helyzet iróniája, hogy a lakók szerint Gyergyószentmiklóson épp a szociális lakás bizonyult a legdrágább lakhatási formának. Bár a bérleti díj valóban alacsony – lakásmérettől függően havi 50–70 lej –, ezt messze felülírják a járulékos költségek. A gáz és az áram piaci áron kerül elszámolásra, miközben a műszaki infrastruktúra elavult: egyes gázórákat 2009 óta nem cseréltek, előfordult, hogy túlmértek, a költségeket pedig közösen osztották szét.

Télen volt, aki havi ezer lejes gázszámlát fizetett, máskor a meleg víz köbmétere 57 lejbe került, miközben a város más részein ennek harmadáért lehetett hozzájutni. Amióta nincs gáz, sokan elektromos fűtésre és vízmelegítésre kényszerülnek: volt, aki fél év alatt 6500 lejes villanyszámlát fizetett ki, hiába próbálta havonta részletekben törleszteni. A lakók szerint az elektromos hálózat is problémás, gyakoriak a meghibásodások, a háromfázisú rendszer leold, az égők sorra tönkremennek. Egy ideig még a szennyvízelvezetés sem működött megfelelően, a szippantós autó hetente többször járt, alkalmanként fejenként 40 lejért.

Ebben a helyzetben az A és C lépcsőház harminc családja számára a „fizetnek vagy mennek” nem elvont fenyegetés, hanem nagyon is kézzelfogható jövőkép.