A 9. osztályos román irodalom új tanterve miatt áll a bál, több mint 200 tanár, író és kutató kérte a visszavonását

A román oktatásban nagy feszültséget váltott ki a 9. osztályos román nyelv és irodalom új tantervtervezete, amelyet a tanügyminisztérium a Román Akadémia közreműködésével készített. Formailag ez nem lett volna kötelező, mivel a jogszabályok nem írják elő az Akadémia bevonását a középiskolai tantervek kidolgozásába. A döntést az oktatási miniszter, Daniel David hozta meg, aki ezzel lényegében megnyitotta az utat az Akadémia tartalmi befolyása előtt. A történet egyik fontos háttere, hogy David 2020 és 2024 között a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektora volt, és ebben a tisztségben Ioan Aurel Popot követte, aki ma az Akadémia elnöke. Bár a két vezető közötti viszony jellege nem ismert, a kritikusok szerint ez a folytonosság magyarázhatja, hogyan épült be egy ilyen intenzív akadémiai részvétel a tantervfejlesztésbe.

A tervezettel szembeni legnagyobb szakmai kifogás, hogy visszahozza a szigorú kronologikus irodalomtanítást. Ez a modell a teljes román irodalmat időrendben haladva tárgyalja, és Romániában először a harmincas években jelent meg, majd a hetvenes–nyolcvanas években vált meghatározóvá. Az akkori iskolarendszer számára ez ideológiai funkciót is betöltött: a tananyag egységes, történeti ívre felfűzött nemzeti narratívát közvetített. A rendszerváltás után több tantervi reform indult el annak érdekében, hogy a tanítás ne kizárólag történeti logikára épüljön, hanem a szövegértelmezésre, a műfaji sokféleségre és a modern irodalomtudomány eredményeire is. A mostani tervezet ezzel szemben ismét a történeti sorrendre helyezi a hangsúlyt, ezért a szakmai szervezetek szerint visszalépést jelent.

A másik erős kritikai pont az, hogy a tervezetben szokatlanul sokszor jelenik meg az „identitás” fogalma. A dokumentum tizenkét alkalommal hivatkozik különböző identitás-kategóriákra, például „identitástudatra”, „identitásperspektívára”, „nemzeti identitásra” vagy „identitás-komponensre”. A jelenleg érvényes tanterv mindössze egyetlen egyszer használja a fogalmat, „kulturális identitás” formájában. A mennyiségi növekedésre Luminița Corneanu író és szerkesztő hívta fel a figyelmet. A kritikusok szerint ez nem csupán szókészleti bővülés, hanem szemléleti eltolódás is: a tanterv nagyobb hangsúlyt ad az identitás kérdésének, mint bármely korábbi változat.

A tervezet ellen több mint 220 szakember írt alá közös memorandumot. Az aláírók között vannak a román kulturális és oktatási élet legismertebb szereplői: Mircea Cărtărescu író és professzor, Radu Vancu költő és egyetemi oktató, Radu Jude filmrendező, Dan Lungu író és szociológus, Gianina Cărbunariu rendező, Mihaela Michailov dramaturg, Mihaela Miroiu filozófus és egyetemi tanár, Liviu Papadima irodalomtörténész, valamint Ioana Nicolaie író. Ők azt kérik, hogy a minisztérium ne vezesse be a tantervet jelenlegi formájában, mert szerintük a korábbi évtizedekben felhalmozott szakmai tudást figyelmen kívül hagyja.

A történet másik fontos rétege az akadémia elmúlt évekbeli működése. Az intézményt 2018 óta Ioan Aurel Pop vezeti, aki többször nyilvánosan kiállt a kronologikus irodalomtanítás mellett, azt hangsúlyozva, hogy ez a román kulturális hagyomány megértésének egyik alapja. Az akadémia 2025 júliusában új alapszabályt fogadott el, amely kifejezetten lehetővé teszi számára, hogy hivatalosan beleszóljon a tanügyminisztérium szakmai döntéseibe. Több elemző már akkor figyelmeztetett, hogy ez erősítheti az akadémia súlyát az oktatáspolitikában.

Az akadémiát érintő viták között szerepel az is, hogy 2025 februárjában a testület elutasította Mircea Cărtărescu felvételét. Korábban több olyan személy is taggá vált, akiknek közéleti megnyilvánulásai sok vitát váltottak ki, például Ilie Bădescu szociológus vagy Dragoș Aligică közgazdász. A Pop által vezetett Akadémia több olyan rendezvényt is támogatott, ahol a román kultúra nyugati irányultságát kérdőjelezték meg. Egy idei konferencia előadói között volt Ilie Bădescu, Radu Baltasiu – aki korábban az AUR jelöltjeként indult a választásokon – és Cristi Pantelimon, az akadémia szociológiai intézetének tudományos titkára. Pantelimon korábbi közösségimédia-bejegyzései, amelyekben az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban vitatott állításokat fogalmazott meg, ugyancsak sok figyelmet kaptak.

A tiltakozás nyomán a tanterv napirendre került az akadémián is, ahol többen élesen bírálták. Több kutatója az intézménynek és számos tanár szerint a tervezet olyan irányba viszi az oktatást, amely eltávolítja a diákokat az olvasástól, és ezért „radikális változtatásokat” sürgettek. Az írók szövetségének elnöke, Varujan Vosganian úgy fogalmazott: a dokumentumot vissza kell vonni, és egyszerre kellene újragondolni a teljes gimnáziumi és líceumi tantervi sort, nem csak a 9. osztályos anyagot.

A tanárok és egyetemi oktatók két nagy táborra szakadtak. A történeti szemlélet visszahozásának támogatói között Răzvan Voncu irodalomtörténész üdvözölte a kronologikus rend visszatérését, és megfelelő megoldásnak nevezte a tervezetet. A kritikusok másik csoportja viszont – köztük Liviu Papadima, a Bukaresti Egyetem professzora – arra figyelmeztetett, hogy a romániai oktatás legnagyobb gondja nem a tartalmi sorrend, hanem a diákok szövegértési készsége, és szerinte a tanterv nem ad választ erre a problémára .

Az Akadémia részéről Ioan Aurel Pop elnök ismét megvédte a hagyományos irodalomtörténeti rendet. Példaként hozta fel a Creangă-művek helyét a tanításban, és azt mondta: minden klasszikus „régi”, de ez nem indok arra, hogy kimaradjanak a tananyagból, és szerinte nem lehet előbb a nyolcvanas évek szerzőit tanítani, majd utána visszatérni a kora újkori krónikásokhoz.

A tervezet egyik kidolgozója, Alexandru Nicolae nyelvész – reagálva a tiltakozásokra – azt mondta, hogy a vita részben félreértésekre épül. Szerinte manipuláció azt állítani, hogy a 9. osztályos anyag „csak a krónikásokról” szólna, és hangsúlyozta, hogy a dokumentum tartalma jóval összetettebb annál, mint amit kritikusai egy táblázatból kiolvastak. Amikor arról kérdezték, miért kellett a munkacsoport tagjainak titoktartási nyilatkozatot aláírniuk, azt mondta: nem tudja.

A minisztérium részéről Daniel David miniszter azt jelezte, hogy a következő napokban egyeztet a tantervet készítő bizottsággal. Azt ígérte, áttekinti a beérkezett kritikákat, és tisztázni fogja, melyik javaslat mit jelent a végső változat szempontjából. Azt is hozzátette, hogy a tantervi átalakítással már 2021-ben el kellett volna kezdeni dolgozni, ezért szerinte nem lehet tovább halogatni a folyamatot.

Saját álláspontjukat a diákok is jelezték: az országos diáktanács nemrég nyilvánosan elutasította a tervezetet, hangsúlyozva, hogy az nem szolgálja a tanulók igényeit. A tanterv jelenleg közvitán van. Ha a minisztérium jóváhagyja, a következő tanévtől léphet életbe.