A Román Akadémia nem választotta be tagjai közé Mircea Cărtărescut, kiakadtak az írótársak

Az egyik legismertebb kortárs román író, a Nobel-díj várományosaként emlegetett Mircea Cărtărescu nem lett a Román Akadémia levelező tagja, miután az előírt kétharmados támogatottság helyett csupán egy szavazattal kevesebbet szerzett meg az Akadémia közgyűlésén. A döntés hatalmas felháborodást váltott ki az irodalmi körökben, sokan igazságtalannak és politikailag motiváltnak tartják.

A Filológiai Szekció elnöke, Rodica Zafiu professzor elmondta, hogy körülbelül egy hónappal ezelőtt Cărtărescu teljes egyhangúsággal, 9-ből 9 szavazattal kapott támogatást a szakmai bizottságtól. Ennek ellenére az Akadémia közgyűlésén 74 szavazatra lett volna szüksége a megválasztáshoz, de csupán 73-at kapott.

Rodica Zafiu sajnálatát fejezte ki a döntés miatt: „Nagyon közel jártunk ahhoz, hogy helyesen cselekedjünk és elismerjük egy vitathatatlan irodalmi érdemet” – mondta a professzor.

A kritikák szerint a kudarc hátterében politikai és ideológiai motivációk állnak. A közéletben is aktívan megnyilvánuló Radu Vancu költő élesen bírálta az Akadémiát, amely szerinte egyre inkább a „nacionalista extrémizmus” felé sodródik. Vancu szerint az Akadémia elutasítása annak a jele, hogy a román kulturális élet még mindig a múlt béklyójában vergődik.

A kritikák egyik központi eleme, hogy a döntéshozók egy része azt vetette Cărtărescu szemére, hogy korábban nyilvánosan bírálta Mihai Eminescut és Emil Ciorant az antiszemitizmusuk miatt. Ezt a kritikát azonban sokan felháborítónak tartják, mivel Cărtărescu kijelentései történeti tényekre alapultak.

A neves román költőnő, Ana Blandiana szintén felszólalt az Akadémia döntése ellen, mondván, hogy a testületet a „gyűlölet, irigység és frusztráció” vezérli. Blandiana szerint az Akadémia diskurzusa a Ceaușescu-korszak nacionalista propagandáját idézi.

A viták új lendületet adtak annak a követelésnek, hogy az Akadémia belső mechanizmusait átláthatóbbá kell tenni. Radu Vancu szerint az lenne a helyes, ha a tagság vitái nyilvánosak lennének, míg a szavazás továbbra is titkos maradna. „Egy ilyen döntés megmutatja, hogy Románia kulturális élete jobban halad, mint az Akadémiája” – fogalmazott.

A botrány ellenére Mircea Cărtărescu nem kommentálta részletesen a döntést, csupán annyit mondott: „A nem akadémiai tagság egy kis szabadsággal több, amit meg tudok becsülni.”

Az eset egy újabb jele annak, hogy a román irodalmi és tudományos életben komoly érdekellentétek feszülnek egymásnak. Vajon sikerül-e az Akadémiának leküzdenie belső megosztottságát, vagy továbbra is egy zárt, konzervatív testület marad? Egy biztos: a Cărtărescu-ügy még sokáig napirenden marad.