Moszkva olyan herszoni ökokatasztrófát készíthet elő, amelynek első áldozata Románia lehet

Moszkva olyan herszoni ökokatasztrófát készíthet elő, amelynek első áldozata Románia lehet
Egy nő fényképet készít a Dnyeperi Vízerőműről, amely megsérült az orosz katonai csapás következtében, Ukrajna elleni orosz támadás közepette, a zaporizzsjai térségben, 2025. november 25-én – Fotó: Reuters/Stringer

Orosz katonai dokumentumok szerint Moszkva nem csupán folytatni akarja Herszon rendszeres bombázását, hanem egy olyan ökológiai katasztrófa előkészítésén dolgozik, amely közvetlenül érintheti a Fekete-tenger nyugati medencéjét. A Channel 24 ukrán szerkesztősége olyan iratokat szerzett meg, amelyek egy orosz tiszt, Alekszej Jacenko szolgálati e-mailjeiből származnak. Jacenko a 98. orosz ejtőernyős hadosztály 331. ezredénél szolgál, és a kiszivárgott iratok azt mutatják, hogy az egység Herszon térségében nemcsak a harcok folytatására, hanem a város infrastruktúrájának szisztematikus pusztítására kapott utasításokat, írja a Digi 24, az ukrán portált szemlézve. Mivel Herszon visszafoglalása katonai eszközökkel eddig nem sikerült, az orosz stratégia célja az, hogy a város élhetetlenné váljon, és a következmények a térség államaiban is érződjenek.

A dokumentumok alapján az orosz egységek újabb próbálkozást tennének a Dnyeper átkelésére, hogy elfoglalják a Korabel városrészt. A szárazföldi műveletekkel párhuzamosan intenzívebbé válna a város energia- és vízellátó rendszere elleni drón- és rakétatámadás. Herszon infrastruktúrája már most is súlyosan sérült, részben a Kahovka vízerőmű 2023-as orosz megsemmisítése miatt, részben a 2022 óta tartó folyamatos tüzérségi és légi csapások következtében. A víztisztító és csatornarendszer jelenleg is a kapacitása határán működik, több szennyezőanyag koncentrációja többszörösen meghaladja a megengedett értékeket. Ha az áramellátás összeomlik, a víz- és szennyvízszivattyúk néhány percen belül leállnak. Ennek következtében a városi csatornahálózat 6–12 órán belül túlcsordul, a rossz állapotú vezetékek megrepednek, és kezeletlen szennyvíz kerül a Dnyeperbe. A Komyshany szennyvíztisztító állomás megsemmisülése napi negyedmillió köbméter kezeletlen szennyvíz közvetlen bejutását jelentené a folyóba, szerves anyagokkal, kórokozókkal és nehézfémekkel együtt.

Mindez azért jelent különösen nagy kockázatot, mert Herszon nagyon közel fekszik a tengerhez. A Dnyeperből érkező szennyeződés gyorsan elérheti a Fekete-tengert, ahol a vízrétegek közötti gyenge keveredés miatt a toxinok hosszú ideig a felszíni zónában maradnak. A tenger áramlási rendszere úgynevezett Knipovics-örvényekből áll, amelyek a szennyeződést nem a keleti partok, hanem a nyugati medence irányába sodorják. A kutatók ezért arra számítanak, hogy a szennyezett víz elsősorban Románia, Bulgária és Törökország partjai felé mozdulna el. A 2023-as gátszakadás hatását már vizsgálták: a sótartalom csökkenése és a szennyeződés miatt egyes kagylópopulációk akár ötven százalékkal is visszaestek.

Ha a tervezett támadások következtében nagy mennyiségű szennyvíz kerül a tengerbe, az gyorsan beindítja a cianobaktériumok tömeges elszaporodását. A Fekete-tengerben élő fajok közül több ideg- és májkárosító toxinokat termel, amelyek veszélyesek az emberre, a halállományra és az akvakultúrákra. A folyamat a turizmust is közvetlenül érintheti, mivel algavirágzást, úgynevezett vörös árapályt idézhet elő.

A szakértők szerint Románia lenne a leginkább érintett NATO-tag. A Duna-delta térsége már most is fogadja az ukrajnai eredetű szennyezés egy részét, és a tenger áramlási rendszere közvetlenül a román partok irányába mozgatja a felszíni vizeket. Ha a halak szöveteiben felhalmozódnak a nehézfémek, a román halászati szektor éves vesztesége elérheti az ötven-százmillió eurót. A turizmusban további több százmilliós kár keletkezhet, különösen Constanța, Mamaia és Venus-Mangalia térségében. A kagylótenyészetek a Duna-deltában akár teljesen eltűnhetnek, ami mintegy harmincmillió eurós kiesést jelentene évente.

A cikk szerint korábban az ukrán hatóságok a folyó felső szakaszán elhelyezkedő tározók vízszintjének szabályozásával képesek lettek volna részben ellensúlyozni egy nagyobb szennyezési hullámot. A Kahovka-gát megsemmisítése és a zaporizzsjai vízerőmű sérülése miatt ez a lehetőség már nem létezik. Az ukrán újságírók állítása szerint egyetlen mód maradt a katasztrófa megelőzésére: meg kell akadályozni, hogy az orosz hadsereg végrehajtsa a tervezett támadásokat, mielőtt a helyrehozhatatlan környezeti károk bekövetkeznek.

Rád is szükségünk van, hogy szállítani tudjuk a legfontosabb erdélyi témákat!

A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!

Támogatom!
Kövess minket Facebookon is!