Az orosz–ukrán háború a Duna-deltát is tönkreteszi, egyre nagyobb a szennyezés, menekülnek a madarak

A francia Le Monde terjedelmes riportban számol be a Duna-delta egyre súlyosbodó ökológiai és társadalmi válságáról, amelynek hátterében elsősorban az orosz–ukrán háború, a fokozódó hajóforgalom és a klímaváltozás hatásai állnak. Miközben Romániában alig esik szó ezekről a problémákról, a nyugat-európai lap részletes helyszíni tudósításban mutatja be a térség életének megváltozását.

A Le Monde riportere, Marine Leduc, olyan településeket keresett fel, mint Chilia Veche, Sfântu Gheorghe és Tulcea, ahol a helyiek és kutatók is érzik a háború közvetett és közvetlen hatásait. Chilia Veche például mindössze 200 méterre fekszik az ukrán oldalhoz tartozó Kiliától, amelyet rendszeresen érnek rakétatámadások. A robbanások hangja áthallatszik a román oldalra is.

Oroszország blokádja miatt az ukrán gabonaexport új útvonalakat keresett, így a Duna egyik mellékága, a Chilia-ág fontos szállítási folyosóvá vált. A megnövekedett hajóforgalom viszont komoly gondokat okoz a helyi halászoknak: sokan nem tudják tovább folytatni tevékenységüket, mivel a hajók tönkreteszik hálóikat. Mircea Ghiban, a helyi halászegyesület elnöke szerint 20–30 százalékkal csökkent a halászatból származó fogás.

A Duna-delta világszerte ismert, UNESCO-védett ökoszisztéma: 5.200 négyzetkilométeren 4.300 állatfaj és közel 3.000 növényfaj él. A háború azonban felgyorsítja az amúgy is meglévő környezeti problémákat: egyre kevesebb a védett tokhal, csökken a tavak vízszintje, a biológiai sokféleség folyamatosan sérül. Iulian Nichersu, a tulceai Duna-delta Kutatóintézet tudományos igazgatója szerint a háború szisztemikus sokként hat a delta teljes ökoszisztémájára, és tovább súlyosbítja a klímaválság következményeit.

Veszélyben a delta a rengeteg szemét miatt: olajfoltok, műanyagok, katonai roncsok

A megnövekedett hajóforgalom miatt az elmúlt két évben drámai mértékben megszaporodott a hulladék a part mentén és a csatornákban – különösen a forgalmasabb útvonalak, mint a Sulina-ág környékén, de a Szentgyörgy ág partszakaszain is a nyári időszakban hatalmas mennyiségű műanyaghulladék – palackok, zacskók, háztartási szemét – jelenik meg, amit a helyiek szerint a hajókról dobnak a vízbe.

A halászok és természetvédők egyöntetűen állítják: a probléma látványosan súlyosbodott 2022 nyara óta, amióta a Duna lett Ukrajna egyik fő exportútvonala. A helyiek arról számoltak be, hogy gyakran látnak olajfoltokat a víz felszínén, amelyek valószínűleg hajómotorokból származnak. A jelentések szerint ezek a szennyezések egyes halfajokra és a vízi ökoszisztéma egészére is veszélyesek – különösen egy olyan érzékeny térségben, ahol már a klímaváltozás is komoly stresszt jelent.

A riport beszámol egy kritikus esetről is: 2023 nyarán, a kahovkai gát felrobbantása után tonnányi szemét zúdult a Fekete-tengerbe, onnan pedig – az áramlás miatt – a Duna-delta partszakaszaira. Ezzel egy időben tengeri aknák, dróndarabok, sőt légicsapásokból származó törmelékek is felbukkantak a vadregényes strandokon.

Az illetékes hatóságok tétlensége szinte általános. A halászok több alkalommal is bejelentették a szennyezéseket, de – ahogy a Le Monde idézi őket – „nem történt semmi”. A bizonyítás nehéz, a felügyeleti rendszer szinte teljesen tehetetlen: nincs elég felszerelés, nincs elegendő jogosultság a helyszíni vizsgálatokhoz, sőt, a drónok használata is korlátozott lett a háborús légterek miatt. Az ukrán oldalon pedig az ökológiai őrök már be sem léphetnek több természetvédelmi zónába.

Iulian Nichersu szerint lehetetlen pontosan mérni a háború és a hajózás által okozott károkat. A biodiverzitás pusztulása, az élőhelyek romlása és a vízminőség zuhanása olyan problémák, amelyeket csak átfogó beavatkozásokkal lehetne kezelni, csakhogy ezek a politikai és intézményi figyelem hiányában nem történnek meg.

A természetes élőhelyek zavara miatt a pelikánok egyre nagyobb számban vonulnak át a román oldalra. Az ukrán oldalon a háború miatt több területre tilos belépni, így a természetvédelmi hatóságok sem tudják felmérni a károkat. A civil szervezetek, például a Rewilding Ukraine, igyekeznek folytatni ökológiai helyreállítási projektjeiket, de a háború miatt nehézségekbe ütköznek: nincsenek gépek, de a szakemberek is hiányoznak, mert sokan elmenekültek vagy, aki otthon maradt, azt besorozták.

A pelikánok is menekülnek a háború elől

A Duna-delta ikonikus madara, a dalmát pelikán (Pelecanus crispus) látványosan eltűnőben van az ukrán oldalon – legalábbis erről számoltak be a háború kezdete óta a természetvédelmi szakemberek. A Le Monde riportja szerint az ukrán természetőrök már 2022 óta nem férhetnek hozzá több kritikus fészkelőhelyhez, így a pontos populációs adatok hiányoznak, de a helyszíni megfigyelések alapján egyértelműen csökkent a madarak száma.

A megfigyelések szerint a pelikánok – nyugalmat keresve – áttelepülnek a román oldalra, ahol egyelőre még vannak zavartalanabb területek. A madarak rendkívül érzékenyek a robbanások hangjára, a fokozott hajóforgalom zajára, valamint a fészkelőhelyek zavarására. Ezek mindennapossá váltak az ukrán oldalon, különösen a Chilia-ág mentén, ahol a rakétatámadások, a katonai jelenlét és a zárttá tett természetvédelmi zónák egyaránt elüldözték őket.

A pelikánok „kivonulása” jól mutatja, mennyire sérülékeny az egész delta ökoszisztémája: ha egy ilyen nagy testű, feltűnő, és jól megfigyelhető faj is elhagyja megszokott élőhelyét, az annak a jele, hogy az ökoszisztéma egyensúlya megbomlott.

A Rewilding Ukraine szervezet és más természetvédelmi csoportok próbálnak alternatív fészkelőhelyeket létrehozni, illetve vizes élőhelyeket helyreállítani a madarak számára. A projektjeik azonban szintén a háborús körülmények és az emberhiány miatt csúsznak: kevés a technika, kevés a szakképzett ember, és sok önkéntes vagy alkalmazott egyszerűen eltűnt a front vagy az emigráció miatt.