Ötből egy kiskorút kértek már arra, hogy explicit fotót küldjön magáról online

a 2025 első tíz hónapjában 43 223 jelentés érkezett kiskorúak elleni online szexuális visszaélésről és kizsákmányolásról, míg 2024-ben 19 369 ilyen esetről számoltak be, derül ki a Mentsétek meg a Gyerekeket Szervezet (Organizaţia Salvaţi Copiii – OSC) közleményéből.

Idén számolták a valaha volt legtöbb bejelentést olyan online anyagokról, amelyek gyerekek elleni szexuális visszaélést és kizsákmányolást ábrázolnak. Egy év alatt megduplázódott a kiskorúakat kiszolgáltatott helyzetben ábrázoló tartalmak bejelentésének száma.

A több mint 43 ezer esetből a szervezet szakemberei 85 ezer különálló visszaélést tartalmazó anyagot (képeket és videórészleteket) dolgoztak fel, amelyeket Romániában található szervereken tároltak, amelyek közel 79 ezer linken voltak elérhetők. Ezeket a linkeket a hatóságok lezárták és a tartalmat törölték.

A legnagyobb veszélyforrást a közösségi média felületek, a csevegőalkalmazások és az online játékok felületei jelentik, amelyek sokszor az anonimitás eszközével adnak teret a bántalmazóknak.

Az ilyen típusú visszaélések egyik gyakori fajtája a grooming, az online térben is jelenlévő folyamat, amely során az elkövető bizalmi kapcsolatot próbál kiépíteni a kiskorúval, hogy később személyes érdekei mentén befolyásolhassa Felnőtt elkövetők közösségi oldalakon magukat gyereknek, fiatalnak kiadva férkőznek kiskorúak közelébe, hogy azokkal visszaéljenek szexuális vagy más célból.

A szervezet kutatásai szerint Romániában minden harmadik gyerek (29%) kapott online szexuális tartalmú képeket vagy üzeneteket, és minden ötödiket (20%) kértek már arra, hogy küldjön magáról ilyen jellegű fényképeket vagy videókat.

Az OSC kiemeli továbbá, hogy az elkövetők célja az abúzus normalizálása és a kiskorú elszigetelése a felnőttek támogatásától, amelyekhez eszközként a kiskorú által készített anyagokat használhatja fel. Az online tér veszélyeire hívja fel a figyelmet az a tényező is, hogy exponenciálisan nőtt a kényszerből vagy tudatlanságból, gyerekek által készített (self-generated) anyagok aránya.

„Az egyszer létrehozott vagy terjesztett visszaélést tartalmazó anyagok másodpercek alatt eljuthatnak a világ minden tájára, és szinte lehetetlen teljesen eltávolítani őket; minden megtekintés újra és újra áldozattá teszi a gyereket” – figyelmeztetnek a szakértők.

Az Esc_ABUZ bejelentő vonal adatai szerint az idei év eleje óta Romániában a jelentett illegális anyagok 84%-át maguk a gyerekek készítették. Ezeket pedig utólag a beleegyezésük nélkül terjesztették mások.

Számszerűsítve 2024-ben világszerte:

• 20,5 millió jelentés érkezett online gyermekbántalmazás gyanújáról,
• 29,2 millió szexuális kizsákmányolási esetről,
• amelyek összesen mintegy 63 millió képet és videót érintettek.

Közleményükben kiemelik, a kiskorúakkal szembeni szexuális visszaélések problémája mind országos, mind nemzetközi szinten évről évre egyre súlyosabbá válik: „A helyzet kritikus, évente több tízezer gyerek érintett. Egyre alattomosabb agresszióformák terjednek el, különösen az online térben, beleértve a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat is”.

Ami a kiskorúakkal szembeni offline visszaéléseket illeti, 2024-ben a Gyermekjogvédelmi és Örökbefogadási Országos Hatóság (ANPDCA) 20  ezer esetet regisztrált a kiskorúak bántalmazásáról, elhanyagolásáról és kizsákmányolásáról. Ezek közül 1 931 eset volt szexuális visszaélés és gyerekek szexuális kizsákmányolása. A forrás szerint 847 esetben indult büntetőeljárás az elkövető ellen.

„Ezek a riasztó számok azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik, sok eset ugyanis nem kerül bejelentésre a megbélyegzés, a félelem vagy a román társadalomnak a jelenséggel szembeni toleranciája miatt” – tájékoztat a szervezet.

Szakértők becslése szerint világszinten minden ötödik gyereket legalább egyszer szexuális erőszak ér valamilyen formában 18 éves kora előtt. Hozzávetőlegesen 90 millió olyan gyerek él világszerte napjainkban, aki volt már szexuális visszaélés áldozata.

A szervezet szakértői hozzátették, Romániában a társadalmi-gazdasági sebezhetőségek „kedvező terepet teremtenek a gyerekek kiszolgáltatottságának kihasználásához”, különösen az online térben. Ilyen körülmények között sürgetővé válnak a gyermekvédelmi programok és a megfelelő jogszabályok megalkotása.

A gyerekek elleni erőszak előfordulását vizsgáló tanulmány szerint Romániában a gyerekek 4%-a tapasztalt valamilyen szexuális visszaélést vagy kizsákmányolást, a következő formákban: valaki előtt való levetkőzésre kényszerítették (1,9%), akaratuk ellenére molesztálták (1,4%), vagy szexuális kapcsolatra kényszerítették őket (0,9%).

Ha ezeket az adatokat a romániai gyermekpopulációra vetítjük, körülbelül 140 ezer gyerekről beszélhetünk, akik szexuális visszaélés vagy kizsákmányolás áldozataivá váltak. A serdülők esetében a számok még aggasztóbbak: közel 3% állítja, hogy szexuális kapcsolatra kényszerítették, ami mintegy 100 ezer romániai kamaszt jelent.

A Salvaţi Copiii kiemeli a Barnahus-modell előnyeit: ez egy multidiszciplináris, izlandi eredetű modell, ahol egy fedél alatt találkozik az orvosi és pszichológiai vizsgálat, a hatósági kihallgatás és a gyermekvédelmi támogatás.

A gyermekáldozatok különleges igényeihez igazodó rendszer és szakértői így átfogó eszköztárral reagálhatnak, amikor felmerül az erőszak vagy bántalmazás gyanúja. A modell azon az elven alapul, hogy ezekben az esetekben a gyerekek igényei eltérnek a felnőttekétől, így ezeket az eseteket egyedi eljárás keretein belül kell kivizsgálni.

Az első romániai Barnahus-központ 2022-ben nyílt meg Bukarestben, ahol körülbelül 200 bántalmazott gyerek részesült komplex támogatási szolgáltatásban. A szervezet 2026–2027 között egy országos programot indít, amelynek célja a Barnahus-központok hálózatának bővítése.

Emellett szakképzéseket szerveznek rendőröknek, ahol ismertetik és népszerűsítik az NICHD-interjúprotokollt. Ezt a kihallgatási módszert a nemzetközi gyermekegészségügyi intézet szakértői dolgozták ki, meghatározott fázisokon vezeti át a feltételezett visszaélés áldozatául esett kiskorú alanyt, aki így nagyobb eséllyel ad át pontos és teljes információkat a történtekről.

A kiskorúak szintjén azonban a szexuális nevelés bevezetése egy hatékony eszköz lehetne a visszaélések megelőzésének és leküzdésének kontextusában is. Jelenleg Romániában nem szerepel kötelező tantárgyként a szexuális nevelés és hiány van az erre szakosodott oktatókból is. Leggyakrabban egészségügyi nevelés címszó alatt szerepel az erre vonatkozó tájékoztatás, azonban tartalmilag nem kínál hasznosítható információkat a fiatalok számára. Ez pedig tabusításhoz vezet, ami nem csak az iskolákban, hanem a szűkebb közösségeken belül, akár családok esetében is gyakran megnyilvánul és ellehetetleníti a probléma kezelését.

A megelőzésre vonatkozó próbálkozások voltak, a „Szülőként a digitális korban: Hogyan beszéljünk a gyerekekkel és a tizenévesekkel az internet veszélyeiről?” című tájékoztató kiadvány – amelyről korábban itt írtunk – célja az online tér veszélyeinek ismertetése a szülőkkel. Bár a kiadvány a megelőzésre fekteti a hangsúlyt és kommunikációs támpontokat nyújt, a civil szféra kezdeményezéseként olyan akadályokba és határokba ütközik, mint a szöveg közérthetősége és fogalmi pontossága, illetve hozzáférhetőségének korlátozottsága.

Idén júniusban az Átlátszó Erdély és a 444.hu által feltárt sepsiszentgyörgyi diáktársulat korábbi tagjainak abúzus-történetei kapcsán Kis Renáta pszichoterapeuta a Transtelexnek adott interjújában kiemelte, a visszaélések hátterében nem a naivitás, hanem a gyerekkori szocializáció, a tekintélyszemélyekhez való viszony, és a közeg belső logikája áll. Szerinte az első lépés, hogy megtanítsuk a gyerekeknek, hogyan kell nemet mondani és hogyan kell visszautasítani egy felnőttet. A nevelési minták, az iskolai vagy művészeti közegben is átadott viselkedési sémák ugyanis előkészítik a terepet a visszaélés „normalizálására”.