A bukaresti gázrobbanásról szóló álhírekben a Mossad titkosügynökei, bombák és szervkereskedők is felbukkantak

Október 17-én egy hatalmas robbanás rázta meg Bukarest Rahova negyedét. A tragédia nemcsak életeket követelt és otthonokat pusztított el, hanem elindított egy információs lavinát is az interneten, de nemcsak hiteles hírek és részvétnyilvánítások formájában, hanem megtelt a közösségi háló mindenféle álhírekkel is, amik a robbanást követően villámgyorsan terjedni kezdtek. A robbanás történetét, az eddig ismert kiváltó okokat, amik a tragédiához vezettek, ebben a cikkünkben összegeztük: a súlyos baleset mélyen megrázta az embereket, a történtek miatt egyre több földgázra csatlakoztatott társasházban élő lakóban merült föl a kérdés, vajon elvégzik-e a szolgáltatók és az engedélyezett cégek valóban a szükséges ellenőrzéseket, betartják-e az előírásokat, és képesek-e időben közbelépni. Nem csoda, hogy a felfokozott hangulatban egyre több félrevezető narratíva és összeesküvés-elmélet kezdett el terjedni, amelyek – ahogy az ilyenkor lenni szokott – szinte azonnal elkezdték megfertőzni a közbeszédet.

Miközben a mentőcsapatok a romok között kutatták a túlélőket, és a hatóságok próbálták kideríteni a robbanás pontos okait, több száz közösségi médiás poszt kezdett el különféle „titkos információkat” és sötét sejtetéseket sugallni: volt, aki bombatámadást emlegetett, mások szerint valamilyen politikai bosszúról volt szó, sőt voltak, akik egészen odáig mentek, hogy külföldi titkosszolgálatok, például a Mossad állhat a robbanás mögött.

Ezeket a posztokat nem lehet egyszerűen szimpla „konteós baromságokként” lesöpörni, mert – bármilyen kicsi is volt az arányuk a teljes online tartalomhoz képest – az elérésük, vagyis hogy hány emberhez jutottak el, ijesztően magas volt. Egy elemzés szerint például a dezinformációs posztok száma október 18-án tetőzött, de az általuk elért közönség ezután sem csökkent – ez azt jelzi, hogy az ilyen típusú tartalmak akkor is tovább élnek és hatnak, amikor már rég nem pörögnek új posztok róla. A román hírszerzés arról is beszámolt, hogy az álhíreket terjesztő oldalak közül legtöbb Georgescu-párti üzeneteket és egyéb összeesküvés-elméleteket is terjeszt rendszeresen.

A szakemberek magyarázata szerint a fake news akkor tud legerősebben hatni, amikor az emberek érzelmileg sebezhetőek, és egy robbanás utáni sokkhelyzet pontosan ilyen állapot. Az agyunk ilyenkor ösztönösen magyarázatokat keres: ki a hibás? mi történt valójában? hogyan lehet elkerülni, hogy újra megtörténjen? Az ilyen kérdésekre az összeesküvés-elméletek egyszerű, fekete-fehér válaszokat kínálnak: van egy gonosz háttérhatalom, van egy titkos terv, és az igazságot el akarják hallgatni előlünk. Ezek a narratívák tehát nemcsak érzelmileg erősek, hanem pszichológiailag is nagyon csábítóak, mert rendet és logikát kínálnak a káoszban, még ha a logikusnak tűnő magyarázatok teljesen hamisak is.

A Funky Citizens nevű civil szervezet elemzése közel 14 ezer online posztot vizsgált meg, és igaz ugyan, hogy ezeknek mindössze 2 százaléka tartalmazott konkrétan félrevezető vagy dezinformáló elemeket, viszont ezek nagyon erősen két témakörre épültek: az egyik a politikai manipuláció és összeesküvés-narratíva, a másik pedig az állami hanyagság és rendszerhiba témája. Ez utóbbiban például gyakran előkerült, hogy a hatóságok figyelmen kívül hagyták a gázszivárgással kapcsolatos figyelmeztetéseket, vagy hogy a különböző hivatalos közlések ellentmondásosak voltak.

A közösségi média különösen sebezhető a manipulációk tekintetében, mert a dezinformációs tartalmak nem véletlenszerűen jelennek meg – sok esetben jól szervezett hálózatok állnak mögöttük. Például kiderült, hogy egy hamis Facebook-oldal, amely a „Mănăstirea Vlădiceni” nevet viseli, több százezer követővel osztotta meg a bombaszerű címet: „S-au găsit urme de material exploziv?” – vagyis „Találtak robbanóanyagot?”. A cikkből persze kiderült, hogy nem találtak, de a cím így is megtette hatását: sokan osztották, sokan elhitték, és a találgatások elindultak.

Ez az oldal ráadásul nem is a valódi kolostorhoz tartozik, amit maga az intézmény is megerősített – és ami még aggasztóbb: az ilyen oldalak egy nagyobb hálózat részét képezik. A kutatók több tucat olyan Facebook-oldalt azonosítottak, amelyek ugyanazt a stratégiát követik: AI-generált képek, érzelmi trigger-szavak („TIC-TAC”, „BOOM”), és kattintásvadász címek, amelyekkel forgalmat terelnek az usd24.ro nevű weboldalra. Ez például korábban bizonyítottan átvette és újraközölte a Szputnyik – az orosz állami propaganda egyik fő csatornája – tartalmait, sőt, volt olyan eset is, amikor a két oldal egymást idézve próbált legitimációt építeni az összeesküvés-elméletek köré. Az is kiderült, hogy az oldal egy több tízmilliós elérésű Facebook-hálózat részét képezi, amely mesterségesen felerősíti az érzelmileg túlfűtött, polarizáló tartalmakat. Bár közvetlen orosz irányításra nincs egyértelmű bizonyíték, a módszertan, a narratívák típusa és a korábbi kapcsolódási pontok alapján erős a gyanú, hogy ezek a struktúrák legalább részben az orosz befolyási kísérletek ismert mintázatába illeszkednek.

A legbizarrabb elméletek egy része az X-en (korábban Twitter) bukkant fel. Itt már olyan vádak is elhangzottak, hogy a robbanás egy nemzetközi szintű titkosszolgálati gyilkosság volt, amiben izraeli ügynökök és a román állam is érintett lehet, vagy hogy az ügynek köze lehet a Colectiv-klub tűzesetéhez, esetleg szervkereskedelemhez. Mindezek mögött nem volt semmilyen bizonyíték – csak az a cél, hogy minél erősebb reakciót váltsanak ki a közönségből.

A Factual fact-checking csapata tételesen cáfolta a legvadabb állításokat: például azt, hogy egy SRI-tisztségviselő gyereke halt volna meg, vagy hogy robbanószert találtak volna. Az is kiderült, hogy a robbanásban elhunyt ügyvédnő nem volt kulcsszereplő semmilyen fontos politikai ügyben, a halálához kapcsolódó spekulációk teljesen alaptalanok voltak.

Az igazi probléma azonban nem az, hogy emberek butaságokat írnak a neten – ez mindig is volt és lesz –, hanem az, hogy létezik egy jól kiépített, tudatosan működő hálózat, amelyik rendszeresen kihasználja az ilyen tragédiákat arra, hogy megosszák a társadalmat, aláássák az intézményekbe vetett bizalmat, és elültessék a kételyt minden hivatalos információval szemben. Ráadásul ezek az oldalak nemcsak a robbanásokra vagy balesetekre ugranak rá, hanem politikai kampányokra, választásokra, háborús helyzetekre vagy akár pandémiákra is.

A rahovai robbanás csak egy újabb példája volt annak, hogyan működik ez a gépezet: a járványtagadás, oltásellenesség, Georgescu összeesküvés-elméletei után most a gázrobbanásnak sikerült szinte akkora hatást elérnie, mint az előbb felsorolt narratívák. Persze, ezek a sztorik hamarabb elhalnak, mint az antivaxxeres konteók, de gyakorlatilag ugyanazt a rosszul tájékozódó, hiszékeny közösséget veszik célba. A kár nem mindig látványos, de hosszú távon a társadalmi bizalom eróziója, a közös valóság elvesztése és az állandó bizonytalanságérzet sokkal súlyosabb következményekkel járhat.