A bukaresti robbanás története: minden figyelmeztetés megvolt, mégsem tudták megelőzni

Bukarestben, a Rahova negyedben történt súlyos gázrobbanás, amely három ember életét követelte, tizenhárom további személyt kórházba juttatott, és egy teljes társasházat lakhatatlanná tett. Néhány nappal később újabb gázrobbanás történt, ezúttal Besztercén, szerencsére emberáldozatok nélkül, de ismét egy lakóépületet kellett kiüríteni. A történtek miatt egyre több földgázra csatlakoztatott társasházban élő lakó kérdezi, vajon elvégzik-e a szolgáltatók és az engedélyezett cégek valóban a szükséges ellenőrzéseket, betartják-e az előírásokat, és képesek-e időben közbelépni. Cikkünkben az Agerpres hírszolgálata, illetve az Europa Libera és a Hotnews tudósításai alapján összefoglaltuk mindazt, amit a rahovai robbanásról eddig tudni lehet: a bejelentések láncolatát, a robbanás pillanatát, az emberi következményeket és a még mindig nyitott kérdéseket is.

A robbanás előtti nap

2025. október 16-án, csütörtök reggel, a bukaresti Rahova negyed egyik társasházának lakói gázt éreztek a lépcsőházban. A szag határozottan jelen volt, és a jelzőberendezések is működésbe léptek. A 32-es számú blokk lakói közül többen is jelezték az észlelést a gázszolgáltató felé, amely 7:08-kor rögzítette az első bejelentést.

A szolgáltató Distrigaz Sud műszaki csapatot küldött ki a helyszínre, ahol a szakemberek a helyszíni mérések során igazolták a lakók aggodalmát: valóban jelen volt a földgáz a lépcsőház levegőjében. A szolgáltató ezt követően távolról lezárta az elektromos vezérlésű szelepet, majd a helyszínen is megerősítették a lezárást, és fizikailag is elzárták, illetve lepecsételték a gázcsatlakozást. Mindez 9:18-ra történt meg.

Az eljárás részeként értesítést is kifüggesztettek a lépcsőházban, amely szerint a gázellátás kizárólag egy hivatalosan engedélyezett, ANRE-akkreditált cég által végzett belső ellenőrzést és jóváhagyást követően indítható újra. Az épület lakóinak ezt követően nem volt lehetőségük önállóan visszakapcsolni a gázt a szolgáltató rendszere felől.

Ugyanezen a reggelen, 8:22-kor, egy másik bejelentés is érkezett a hatóságokhoz a 112-es segélyhívón keresztül, ezúttal az országos katasztrófavédelem (IGSU) felé. A jelentés alapján a fővárosi tűzoltóság egy egysége is a helyszínre vonult, ahol ők is megerősítették a gáz jelenlétét, és biztonsági intézkedéseket hoztak. Az egység az ISUBIF alárendeltségében dolgozott, és a hivatalos közlemény szerint a tűzoltók lezárták a gázvezetéket, majd az ellátás helyreállításáig a helyszínen maradtak.

Az események e pontjáig úgy tűnt, hogy az érintett szervek gyorsan és a szabályoknak megfelelően jártak el. A gázszolgáltatást megszüntették, a helyszínt biztonságossá tették, és a lakók is értesítést kaptak arról, hogyan és milyen feltételek mellett lehet majd újraindítani az ellátást.

Ennek ellenére a gázszag továbbra is érezhető maradt az épületben. A lakók beszámolói szerint a szivárgás jelei nem szűntek meg teljesen, és a gázérzékelő berendezések is tovább jeleztek. Az emberek egy része aggódott, mások türelmetlenek lettek, és a közösségen belül megindult a találgatás: valóban el lett zárva a gáz, vagy valahol mégis szivárog? Többen úgy érezték, az illetékes hatóságok ugyan reagáltak, de nem orvosolták a probléma gyökerét.

Délutánra a helyzet nem javult érzékelhetően, és bár a szolgáltató tájékoztatója egyértelművé tette, hogy a gáz csak hivatalos ellenőrzés után kapcsolható vissza, az első jelek arra utalnak, hogy ekkor már voltak próbálkozások az ügy egyéni vagy nem hivatalos megoldására is.

Ki nyitotta ki a lepecsételt csapot?

A gázcsap lezárását követően, október 16-án napközben az épület lakói közül többen is próbáltak megoldást találni arra, hogyan lehetne visszaállítani a fűtést és a főzési lehetőséget. A szolgáltató által hagyott értesítés szerint a gáz csak egy engedéllyel rendelkező, hivatalosan akkreditált cég beavatkozása után kapcsolható vissza, miután az adott cég ellenőrizte az épület belső hálózatát. Világos volt: egy hivatalos ellenőrző céget kellett hívni.

Az épület adminisztrátora vagy egyik lakója kapcsolatba is lépett egy ilyen vállalkozással, amely kiszállt a helyszínre a délutáni órákban. Azonban a megbízás nem jött létre, a cég képviselője szerint az ajánlott ellenőrzés költsége meghaladta az 1500 lejt, amit az ügyfél – vélhetően az adminisztrátor vagy a lakóközösség – nem fogadott el. A beavatkozás elmaradt, a dokumentáció nem készült el, és hivatalosan nem történt sem ellenőrzés, sem újranyitás.

A gond ott kezdődött, hogy a lezárt és lepecsételt csap mégis sérült állapotban került elő másnap reggel, az ANRE (az energiaszolgáltatásokat felügyelő országos hatóság) és a Distrigaz közös helyszíni ellenőrzése során. A kérdés, amely a tragédia után kulcsfontosságúvá vált, a következő volt: ki, mikor és miért bontotta meg a pecsétet, és ezzel együtt vajon újra lett-e nyitva a gázcsap, vagy továbbra is zárva maradt?

A helyszíni beszámolók ellentmondásosak. Egyes lakók szerint a kiérkező ellenőrző cég – még ha nem is hajtotta végre a munkát – megbontotta a biztonsági zárat, és visszanyitotta a csapot, de később, amikor nem született megállapodás a fizetésről, úgy távozott, hogy a rendszer már nem volt biztonságos állapotban. Ezzel szemben a cég képviseletében nyilatkozó személy azt állította, hogy nem történt semmiféle beavatkozás, mivel a szerződés megkötése nélkül nem volt joguk és szándékuk sem technikai műveletre.

Az egyik lakó, egy hatodik emeleti nő, úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy a hetvenes számú lakásban élő szomszédja hívta ki az ellenőrző céget, és a gáz egy rövid időre valóban vissza lett kapcsolva – körülbelül félórára –, de mivel a munkadíjat nem fizették ki, a gáz újra el lett zárva. Hogy ez pontosan milyen módon történt, hivatalosan nem tisztázott. A szolgáltató szerint a pecsét elhelyezését kizárólag az ő műszaki személyzetük végezhette volna el újra, hivatalos dokumentáció és engedély alapján.

A bizonytalanságot tovább fokozza, hogy az eset másnapján, október 17-én reggel, röviddel a robbanás előtt a Distrigaz újabb bejelentést kapott, ismételten arra vonatkozóan, hogy problémát észlelnek a lakók a gázvezetékkel kapcsolatban. A cég emberei ennek nyomán újra útnak indultak a helyszínre, és éppen akkor értek oda, amikor a robbanás bekövetkezett.

A cég későbbi közleménye szerint az egyik első észlelésük a helyszínen az volt, hogy a korábban lezárt csap pecsétje sérült, tehát valamikor a megelőző órákban vagy az azt megelőző este során fel lett bontva. Az ANRE ezt az információt megerősítette, de egyelőre nem közölte, ki volt az, aki ehhez hozzáfért, és milyen módon.

Ez a részlet kulcsfontosságú lehet a folyamatban lévő büntetőeljárás szempontjából is, hiszen ha bebizonyosodik, hogy valaki jogosulatlanul nyúlt hozzá a gázcsatlakozáshoz, és ez közvetlen kapcsolatban áll a másnapi robbanással, az súlyos felelősségre vonást vonhat maga után. Ugyanakkor az is felmerül: ha minden hatóság tudott arról, hogy a gázszivárgás továbbra is fennáll, miért nem történt teljes körű kiürítés vagy helyszíni biztosítás?

Péntek reggel, amikor minden összedőlt

Október 17-én, péntek reggel a Calea Rahovei 317. szám alatti tömbház lakói közül többen már nemcsak aggódtak a gázszag miatt, hanem kimondottan féltek. A jelzőberendezések továbbra is jeleztek, a szag pedig nem szűnt meg. Volt, aki azt mondta, éjjel is nyitva hagyta az ajtót, hogy legalább a lépcsőházat átszellőztesse, és többen egymást figyelmeztették arra, hogy ne kapcsoljanak villanyt, ne használjanak nyílt lángot.

8 óra 44 perckor ismét bejelentés érkezett a gázszolgáltatóhoz. A Distrigaz hivatalos közleménye szerint újabb panaszt regisztráltak ugyanabból a házból. A cég újabb műszaki csapatot küldött ki a helyszínre, amely azonban már csak a robbanás hangjára érkezett meg. A detonáció reggel 9 óra 8 perckor következett be.

A robbanás az épület ötödik emeletén történt, egy lakásban, amely a tömb egyik központi szakaszán helyezkedett el. A légnyomás akkora erővel csapott ki, hogy még a városi szeizmológiai mérőállomások is érzékelték: az energiakibocsátás egy 1,2-es erősségű földrengéssel volt egyenértékű, közölte az Országos Földfizikai Kutatóintézet. A detonáció közvetlenül nem okozott tüzet, de az okozott szerkezeti károk miatt a tömbház több szintjén megszűnt a közlekedés, a födémszerkezetek megrepedtek, és egyes helyeken a falak is leomlottak.

A riasztás után 9 óra 15 perckor már a helyszínen voltak az első mentő- és tűzoltóegységek, akik azonnal a vörös kód esetében előírt protokoll szerint kezdtek el dolgozni. Az országos vészhelyzeti terv egyik legsúlyosabb beavatkozási fokozatát alkalmazták: az érintett épületet és annak környékét teljesen evakuálták, a környező utakat lezárták, és a környék iskoláit, köztük a szemben található Dimitrie Bolintineanu Líceumot is kiürítették.

A mentési munkálatok során derült ki, hogy a robbanás három ember életét követelte. Egyikük holttestét a detonáció olyan erővel repítette ki az épületből, hogy az a szomszédos tömb falának csapódott. Egy másik áldozat, egy fiatal, 24 éves nő, aki gyermeket várt, az összeomlott szerkezeti elemek alatt rekedt, testét órákon keresztül próbálták kiemelni a romok közül.

A helyszínre érkező mentőegységek további 13 sérültet szállítottak kórházba, köztük gyermekeket is. Az egyik legsúlyosabb eset egy 17 éves lányé, aki az épület hetedik emeletéről zuhant két szinttel lejjebb, miután a padló egyszerűen kiszakadt alóla. A lány állapota válságos, mesterséges altatásban tartják. Egy másik súlyos sérültet, aki több testfelületen is égési sérüléseket szenvedett, Ausztriába szállították.

A fizikai következmények már az első órákban egyértelműek voltak: egy súlyosan megrongálódott épület, több tucat lakhatatlanná vált otthon, és több száz érintett ember, akik közül sokan úgy hagyták el a lakásukat, hogy talán soha nem térhetnek vissza.

A vizsgálatok elindítása és az első megállapítások

Az ANRE, azaz a Nemzeti Energiaszabályozó Hatóság már aznap délelőtt bejelentette, hogy vizsgálatot indított, és ellenőrző csapatokat küldött ki a gázszolgáltatóhoz, a Distrigaz Sudhoz. A hatóság két fő kérdésre keres választ: egyrészt, hogy a szolgáltató a jogszabályoknak megfelelően járt-e el a korábbi bejelentések és a lezárás után, másrészt, hogy azok a cégek, amelyek a belső ellenőrzések elvégzésére jogosultak, valóban betartották-e az előírásokat – különös tekintettel arra, hogy egyikük vélhetően érintett lehet a pecsét megsértésében.

A Distrigaz hivatalos álláspontja szerint a szolgáltatás megszakítása október 16-án reggel szabályosan történt, a csapot lezárták, és a gáz újraindítása kizárólag hivatalos, dokumentált eljárás alapján történhetett volna. A szolgáltató a robbanás után megerősítette, hogy a pecsétet valaki jogellenesen eltávolította, de hogy ez pontosan mikor, hogyan és kinek a tudtával történt, arra egyelőre nincs válasz.

Az ellentmondások a lakók beszámolóiban is megjelennek. Egyesek szerint a gázszolgáltatás valamikor újraindult, ha csak rövid időre is, mások viszont állítják, hogy egész végig zárva maradt, és az épületben nem volt nyomás alatt a rendszer. A robbanás tehát nem feltétlenül abból eredhetett, hogy újranyitották a csapot, hanem – több szakértő szerint – akár egy rejtett szivárgásból is, amely az épület alagsorában vagy a közös csatornákon keresztül szivárgott be a lakásokba.

Egy, az esettel kapcsolatban nyilatkozó független gáztechnikai szakember elmondása szerint a bukaresti tömbházak szerkezeti sajátosságai – elsősorban a szellőzőrendszerek, a közös aknák és a szellőzőcsatornák – lehetővé teszik, hogy egy szivárgás akár egészen távoli pontokra is eljusson, és ott koncentrálódva robbantásra alkalmas gázkeveréket alkosson. Ezt a lehetőséget jelenleg is vizsgálják, mivel több jel is arra utal, hogy nem feltétlenül a lakások gázrendszere volt a robbanás forrása.

Az egyre növekvő társadalmi és médiafigyelem közepette a fővárosi ügyészség is bekapcsolódott a vizsgálatokba. A nyomozás keretében a hatóság gondatlanságból elkövetett rongálás gyanújával indított eljárást, amely potenciálisan akár büntetőjogi következményekkel is járhat – amennyiben sikerül azonosítani azt a személyt vagy szervezetet, amely a pecsétet megsértette, illetve nem megfelelően kezelte a helyzetet.

A közvélemény és az érintettek részéről egyre erősebben megfogalmazódik az igény, hogy ne csak a technikai körülményeket, hanem a hatósági és szolgáltatói reakciókat is vizsgálják. Több kérdés vár válaszra: miért nem történt teljes körű evakuálás annak ellenére, hogy több bejelentés is érkezett a gázszagról? Miért nem ellenőrizte senki újra a pecsétet a bejelentések nyomán? És mi történt pontosan azon a délutánon, amikor az egyik ellenőrző cég mégis bejutott a helyszínre, de hivatalosan nem végzett semmilyen műveletet?

„Csak a ruhájuk maradt” – Kik az áldozatok, és mi történt velük?

A robbanás következtében három ember vesztette életét, és tizenhárman megsérültek, közülük többen súlyosan. Az első halálos áldozat egy középkorú nő volt, akit a detonáció ereje olyan távolságra repített ki az épületből, hogy testét egy közeli tömbház falánál találták meg. A második áldozat, egy 24 éves fiatal nő, várandós volt. Az ő testét az összeomlott szerkezeti elemek közül órák alatt tudták csak kiemelni. A harmadik halálesetről kevesebb információ ismert, de az áldozat a helyszínen hunyt el.

A sérültek között több kiskorú is volt. Egy 17 éves lány a hetedik emeletről zuhant két szintet lefelé, amikor a padló a lába alatt beszakadt. A lányt súlyos fejsérülésekkel, eszméletlen állapotban szállították kórházba, állapotát továbbra is válságosnak minősítették. Két másik gyermek is kórházi ellátásra szorult, egyikük intubálva, gépi lélegeztetés alatt van, másikuk agyrázkódást és kulcscsonttörést szenvedett.

A sérülteket összesen öt különböző bukaresti kórházban látták el. A legsúlyosabb égési sérüléseket egy 53 éves férfi szenvedte el, akit, mint írtuk, Ausztriába szállítottak. Egy másik idős nő, 78 évesen, testfelületének mintegy 15 százalékán szenvedett égési sérülést, az ő állapota stabilizálódott. Egy 58 éves férfi azonnali ellátást kapott, de elutasította a további kórházi megfigyelést.

A főváros sürgősségi kórházainak orvosai arról számoltak be, hogy a sérültek állapotát tekintve a robbanás rendkívül nagy mechanikai és hőhatással járt, de szerencsés módon nem következett be tűz vagy további robbanás, ami súlyosbíthatta volna a helyzetet. A kezelések között volt sürgősségi műtét, képalkotó diagnosztika, égéskezelés, neurosebészeti beavatkozás, és pszichológiai támogatás is.

A robbanás során megsérült a szemben álló Dimitrie Bolintineanu Líceum is. Több ablak betört, és az üvegszilánkok több diákot is megsebesítettek. Egy negyedik osztályos fiú a sajtónak azt nyilatkozta, hogy az üvegtábla a vállára zuhant, mások hátán vágások keletkeztek. A tanárok azonnal kiürítették az iskolát, az épületet ideiglenesen bezárták, és a tanórákat hétfőtől online formában folytatják.

A detonáció közvetlen közelében lakók közül több százan kényszerültek elhagyni otthonukat, sokan úgy, hogy csak az épp rajtuk lévő ruhában tudtak elmenekülni. Nem vihettek magukkal iratokat, gyógyszereket, sem személyes tárgyakat. A fővárosi hatóságok azonnal megkezdték az evakuáltak nyilvántartását, segélyekről, és ideiglenes elhelyezésükről is intézkedtek.

A legfrissebb hatósági lépések

A robbanás utáni órákban és napokban több szinten is megindultak a válságkezelési folyamatok: a fővárosi önkormányzat, a kormány, a katasztrófavédelem és a szociális szervezetek is bekapcsolódtak abba az operatív együttműködésbe, amelynek célja egyrészt a kárenyhítés, másrészt a lakók ellátása és elhelyezése volt.

A Fővárosi Önkormányzat október 17-én délután sürgősségi ülésen döntött arról, hogy 2,9 millió lejt különít el a robbanás érintettjeinek megsegítésére. Az összegből ideiglenes szálláshelyeket biztosítanak – először hétvégi szállodai elhelyezéssel, majd önkormányzati bérlakásokban –, valamint alapvető élelmiszert, ivóvizet, ruházatot és higiéniai eszközöket is kiosztanak az evakuáltak számára. Az elhelyezés koordinálását a főpolgármesteri hivatal a kerületi önkormányzatokkal és a fővárosi prefektúrával együttműködésben végzi.

A Prefektusi Hivatal és az ISU (katasztrófavédelem) közösen biztosítja a robbanás helyszínének körülzárását és az ottani mozgások ellenőrzését. Az épületbe kizárólag kísérettel lehet belépni – csak annyi időre, amennyi szükséges a legfontosabb iratok és gyógyszerek elhozatalához. A helyszínen komplex parancsnoki pont működik, ahol a hatóságok, szociális munkások és pszichológusok segítik a lakókat információval, ügyintézéssel és lelki támogatással.

A robbanás következtében teljes statikai vizsgálat indult az érintett épület esetében. A Megyei Építésfelügyeleti Felügyelőség (ISC) szakértői előzetes jelentése szerint a ház súlyosan károsodott, és az összeomlás veszélye valós, ezért a teljes evakuálás indokolt. Az ingatlan jövőjéről végleges döntést egy részletes műszaki szakvélemény alapján hoznak meg, de az első nyilatkozatok alapján a lehetőség, hogy az épületet végül le kell bontani, már a politikai vezetés szintjén is felmerült.

Ilie Bolojan miniszterelnök a közrádió hírműsorában úgy fogalmazott: „Valószínűnek tartom, hogy ez az épület nem lesz helyreállítható, és bontásra kell ítélni.” A kijelentést nem kísérte hivatalos határozat, de megerősítette azt az elmozdulást, amely már nem a visszaköltözés, hanem a lakók végleges áthelyezésének irányába mutat.

A bejutás jelenleg szigorúan ellenőrzött, a kevésbé érintett lépcsőházak lakóit rendőrök, tűzoltók és csendőrök kísérik be rövid időre, hogy legfontosabb irataikat, gyógyszereiket és személyes tárgyaikat elhozhassák. A helyszínen kriminalisztikai egységek is dolgoznak, akik a veszélyzónákból gyűjtenek be lehetséges bizonyítékokat. A Distrigaz hétfőn kezdi meg a környékbeli, robbanás által közvetlenül nem érintett épületekben a gázszolgáltatás fokozatos helyreállítását, miután azt korábban elővigyázatosságból teljes körűen leállították.

Közben több civil szervezet és önkéntes csoport is aktivizálta magát: adománygyűjtések, ideiglenes szállásfelajánlások és pszichológiai támogatási akciók indultak, sokszor párhuzamosan az állami rendszerrel. Az első 48 órában a segítségadás gyorsabbnak bizonyult, mint a felelősség megállapítása – utóbbi egyelőre csak a büntetőjogi vizsgálatok szintjén mozog.

A hatóságok részéről az a cél fogalmazódott meg, hogy a lakók a lehető leggyorsabban és legbiztonságosabban jussanak ideiglenes megoldáshoz, de a végső rendezés – ideértve a lakhatás, a kártérítés, és az épület sorsának ügyét – hónapokat, ha nem éveket is igénybe vehet.

Október 20-án, hétfőn a Floreasca Sürgősségi Kórház hivatalos közleményt adott ki az ott kezelt sérültekről. A tájékoztatás szerint valamennyi beteg állapota stabil, egyikük sincs életveszélyben. A kórház szerint jelenleg nincs akut kockázat, a páciensek folyamatos megfigyelés alatt állnak, és orvosi szempontból kontrollált körülmények között zajlik a felépülésük.