Közel 18 millió euró közpénzt osztott szét idén tavasszal Erdélyben a magyar kormány

Közel 18 millió eurónyi (több, mint 7,3 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatást osztott ki idén áprilisban a magyar kormány 16 erdélyi vállalkozás között, derül ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium által az Európai Bizottságnak jelentett adatokból. A Snoop tényfeltáró-portál és a 24.hu közösen annak járt utána, hogy hova csatornázták ezeket a pénzeket, amelyről – állításuk szerint – sem Magyarországon, sem Romániában nem kell pontosan elszámolni, mivel nem vonatkozik rájuk a közpénzek elköltésének átláthatósági törvénye.
Megjegyzik, megkeresésükre ugyan a Külgazdasági és Külügyminisztérium csak annyit ismert el, hogy a vállalkozások vissza nem térítendő támogatást kapnak, de azt nem tették közzé, hogy pontosan milyen beruházásokat finanszíroznak magyar közpénzből. Helyette azt írták, hogy a pályázatok operatív kezelését végző szervezet honlapján található felhívás és az általános szerződési feltételek tartalmazzák. Azt viszont nem említették meg, hogy melyik ez a szervezet.
A Snoop megjegyzi, röviddel az után, hogy megkeresték a Szijjártó Péter vezette minisztériumot, a magyar kormány erdélyi beruházásait gyakran felügyelő Pro Economica Alapítvány honlapján megjelent a támogatási lista, melyet korábban az Európai Bizottságnak jelentett adatok közt is felfedeztek. A Pro Economica Alapítvány összesen 15 vállalkozást sorol fel támogatottként, míg a Snoop és a 24.hu 16-ot írnak, de az alapítvány közlése szerint a listájuk a támogatási szerződések megkötésének függvényében frissül.
Ebből a listából az derül ki, hogy a legtöbb pénzt, 4,58 millió eurót a Kolozs megyei Roata Făget Kft. kapta, amely a Bükk melletti Kerékcsárdát működteti. A portál azt írja, hogy az éttermet és panziót működtető Sipos család 2025-ben benyújtott egy tervezetet a helyi hatóságokhoz (amit kedvezően is véleményeztek), amiből az derül ki, hogy szabadidős és vendéglátó komplexummá bővítenék az éttermüket, vagyis szállodát és rendezvényhelyszínt építenének.
A Snoop ugyanakkor több támogatást elnyert vállalkozást is felsorol, amelyek valamilyen szinten kapcsolatba hozhatók az RMDSZ-szel vagy a magyar kormánnyal. Jelentős összeget, 2,84 millió eurót ítéltek meg Premiot Amera Hotels Kft-nek. A 2022-ben alapított vállalat többségi tulajdonosa (75 százalék) az az Amera Grup Kft.-n keresztül egy jól ismert kolozsvári ingatlanfejlesztő, Ambrus Ádám. A Snoop megjegyzi, Ambrus Ádám neve korábban tanúként felmerült Horváth Anna, Kolozsvár korábbi alpolgármesterének korrupciós ügyében is, mint olyan személyé, aki támogatta a kampányát. Mint írják, Ambrus elismerte, hogy támogatta az RMDSZ-kampányát, de azt is hozzátette, hogy teljesen legálisan adományozott, és nem származott belőle előnye. A Snoop csak annyi megjegyzést ír, hogy jelenleg Horváth Anna a Pro Economica Alapítvány igazgatótanácsának tagja. Ambrus a fejlesztés alatt álló projektről, amire a támogatást kapták nem árult el részleteket.
Azt írják, a Fideszhez közel álló politikai kapcsolatok sejthetők az Impar Kft. mögött is, amely autóalkatrészek forgalmazásával foglalkozik, és 2 millió eurót kapott Budapesttől. A vállalkozás többségi tulajdonosa, László János, aki 2009-ben az RMDSZ EP-listáján is helyet kapott, 2018-ban pedig „segített a Fidesznek átvenni az irányítást a székelyföldi magyar sajtó felett”. A támogatást egy logisztikai központ fejlesztésére kapták, amelyet szeptemberben már fel is avattak Magyar Levente külügyminiszter-helyettes és több RMDSZ-es politikus jelenlétében.
700 ezer eurós támogatást kapott a Sepsi OSK tulajdonosának, Diószegi Lászlónak a vállalkozása, a Diószegi Kft., bár azt nem jegyzik meg pontosan milyen fejlesztésre megy a pénz. Ugyanakkor megjegyzik, a Sepsi OSK már korábban is jelentős támogatásokat nyert el a magyar kormánytól. A támogatottak között van a Hargita megyei tanácsos, Rákosi-Seiwarth Ildikó férjének a cége, Z&Z Piro Kft., ami egy utak és hidak építésére, beleértve a hidegaszfalt javítást is, specializálódott vállalkozás, és évek óta szerződésben áll a Hargita Megyei Tanács útkarbantartó vállalatával, az Hargita Útkezelő Vállalattal.
Az idei támogatás kedvezményezettje a Bomilact Madaras Kft. is, amelynek a tulajdonosa Bogács Loránd, aki 2024-ig Csíkmadaras község RMDSZ-es tanácsosa volt. A Snoop megkeresésére Bogács Loránd azt nyilatkozta, hogy egy új tejtermelő és -feldolgozó üzem megnyitásához kérte a pénzt, és szerinte nem a politikai kapcsolatai miatt nyerte el a támogatást.
300 ezer eurót kapott a csíkszeredai Fenyő Hotelt adminisztráló Fenyo Kft., amely Kurkó János György tulajdonában van. A Snoop felidézi azt is, hogy Kurkó cége számos szerződést kötött közintézményekkel, például a magyar kormány által is támogatott Sportklubbal, ugyanakkor a kulturális projektjeit is támogatta a magyar állam.
241 ezer eurónyi támogatást kapott a sepsiszentgyörgyi Hotel Hostel Park Kft., amelynek Kovács István, és a lánya, Kovács Zenkő-Bernadett a tulajdonosa. Utóbbiról megjegyzik, a 2024-es parlamenti és európai parlamenti választásokon az RMDSZ listáján indult.
A Snoop többször is idézi az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom és az Átlátszó Erdély jelentését Magyarország támogatáspolitikájáról, amelyről korábban mi is beszámoltunk, amit a szakértők egy soft power mechanizmusként írnak le, amelyen keresztül Orbán Viktor befolyását növelik Romániában. Külön kiemelik azt a megállapításukat, hogy az erdélyi magyar nyilvánosságban gyakran úgy tűnik, mintha Budapest pénze tartaná életben a közösséget, miközben a román állam által finanszírozott közszolgáltatások – oktatás, egészségügy, infrastruktúra – nagyságrendekkel több pénzt mozgatnak. A magyarországi támogatások túlzott láthatósága így eltorzítja a valós képet, és hamis függőségtudatot teremt.
Az oknyomozó portál a Versenytanácstól azt is kikérte, hogy az magyar költségvetési támogatásban részesült 16 vállalkozás közül hányat támogatott a román állam is. Azt derült ki, hogy mintegy 12 cég kapott támogatást, elsősorban a koronavírus-járvánnyal és az ukrajnai háborúval kapcsolatos nehézségek enyhítésére, összesen 55,4 millió lej, vagyis mintegy 11 millió euró értékben.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!