Megint meghosszabbították a vészhelyzetet Parajdon, a civilek türelmetlenek, aláírásgyűjtésbe kezdtek

Ötödik alkalommal hosszabbították meg a vészhelyzetet Parajdon, ahol a bányakatasztrófa óta eltelt négy hónap után továbbra is bizonytalanság uralja a térséget. Miközben a hatóságok újabb harminc napot adtak maguknak a helyreállításra, a civilek türelme elfogyott. A Declic aktivistaközösség SOS Parajd! címmel indított online petíciót, mert szerintük elfogadhatatlan, hogy a májusi árvíz óta még mindig nincs kész a térség újjáépítési terve. A kezdeményezők Ilie Bolojan miniszterelnöktől azt kérik, hogy az állam vállalja magára a katasztrófa sújtotta régió újjáépítésének koordinálását, és dolgozzon ki egy egységes, országos szintű helyreállítási tervet.

A petícióban, amit már több mint kétezer-négyszáz ember írt alá, azt is megfogalmazták, hogy az intézmények közötti felelősséghárítás és tétlenség már több mint tízezer család létbiztonságát veszélyezteti. A bánya leállása több ezer ember megélhetését sodorta veszélybe, miközben a talajvízbe szivárgó só miatt ma már a Kis-Küküllő mentén élő mintegy negyvenezer lakos is palackozott vízből kénytelen fedezni napi szükségleteit.

A kezdeményezők szerint hiába rendkívül súlyos a helyzet, még átfogó kormányzati intézkedések nem születettek az ügyben. A térség ökológiailag, gazdaságilag és társadalmilag is gyors ütemben hanyatlik, miközben a vizsgálatok elhúzódnak, és a döntéshozók egymásra mutogatnak – olvasható a felhívásban.

Az aláírók azt kérik, hogy a román kormány dolgozza ki és vezesse a parajdi térség integrált újjáépítési és fejlesztési tervét, ami nemcsak a károk enyhítését, hanem a hosszú távú fenntartható fejlődést is szolgálja.

Bolojan a napokban reflektált a parajdi bányakatasztrófára

A Declic közösség október 9-én kezdett aláírásgyűjtésbe. Pont azon a napon Ilie Bolojan miniszterelnök a B1 TV műsorában a parajdi sóbánya katasztrófáját hozta fel példaként annak illusztrálására, hogy az állami vállalatok vezetői gyakran felelőtlenül működnek. Mint mondta, a Salrom vezetése, valamint a román vízügyi igazgatóság sem teljesítette kötelességét a bányaterület biztonságának fenntartásában, aminek következtében néhány hónappal ezelőtt a Korond-patak elárasztotta a parajdi sóbányát, gyakorlatilag megsemmisítve azt.

„Gondoljunk csak a Salromra: néhány hónappal ezelőtt a parajdi bánya gyakorlatilag tönkrement, mert elsősorban a Salrom, de a román vízügy illetékesei sem végezték el a feladatukat a bánya területén. A gazdasági miniszter pedig nem tudja leváltani és felelősségre vonni azokat, akik ebben az időszakban a Salromot vezették, mert különféle jogi kiskapukat kihasználva megkerülik a miniszter rendelkezésére álló jogi lehetőségeket” – fogalmazott Bolojan.

A miniszterelnök szerint ez is azt mutatja, hogy az állami vállalatok élén ülő, „bebetonozott” vezetők gyakran mentesülnek a felelősség alól, noha döntéseik súlyos következményekkel járnak.

Előzmények

A veszélyhelyzeti állapotot Parajdon még május 8-án vezették be, miután a heves esőzések miatt megáradt Korond-patak betört a sóbányába, és később teljesen elárasztotta azt.

A katasztrófa után júniusban negyvenöt családot kellett kitelepíteni, mert a vízzel elárasztott bánya tetején több helyen beszakadt a talaj. Bár augusztusban a lakók visszatérhettek – miután riasztórendszert telepítettek a környéken – a helyzet továbbra sem stabil. A víz elvezetésére szolgáló csőrendszer csak hetekkel később készült el, és már néhány nap alatt elégtelennek bizonyult az újabb esőzések idején.

A bánya leállása nemcsak Parajdot, hanem a tágabb térséget is megrázta. A szovátai Ensana Health Spa Hotels pár hónappal ezelőtt jelentette be, hogy elhalasztja tervezett beruházását, részben a parajdi katasztrófa következményei miatt. Közben a gazdasági minisztérium és az állami tulajdonú Salrom vállalat között is feszültség alakult ki: a tárca vizsgálatot indított, miután a cég közgyűlése nem váltotta le az igazgatótanácsot, pedig a törvény szerint a súlyos veszteség automatikusan a menesztésüket indokolta volna.

Radu Miruță gazdasági miniszter szerint a történtek nem voltak előrejelezhetetlenek: már 2006-ban és 2007-ben készült több tanulmány, ami figyelmeztetett a Korond-patak okozta veszélyre. Ezeket azonban a Salrom, más illetékes intézményekkel együtt, figyelmen kívül hagyták. A civil szervezetek, köztük a FACIAS, élesen bírálták a felelőtlenséget, rámutatva, hogy a vízszivárgások megelőzése annak idején kevesebb mint kétmillió euróból megoldható lett volna. Ehhez képest a Salrom 2022-ben négymillió eurót költött bónuszokra, miközben 22 millió eurós nyereséget termelt.

A parajdi sóbánya stratégiai jelentőségű: készleteinek értékét 12 milliárd euróra becsülik. Ennek ellenére az elmúlt közel két évtizedben a védelmi beruházások sorra elmaradtak – a 2024-es vízszivárgás után például csak néhány hónapra zárták be a bányát, majd érdemi megerősítés nélkül újranyitották.