Meghosszabbították a vészhelyzetet Parajdon, egyre több bizonyíték terheli a hatóságokat

Már csaknem három hónapja tart a vészhelyzet Parajdon, és most újabb 30 nappal meghosszabbították – szeptember 9-éig, tudósít az Agerpres. A döntést a helyi vészhelyzeti bizottság hozta meg, miután továbbra is súlyos a helyzet a sóbánya térségében, ahol májusban a Korond-patak betört az üregbe. A Hargita megyei prefektúra szerint a következő napokban felgyorsítják a patak ideiglenes elterelésének munkálatait, és szigorúan korlátozzák a belépést a veszélyeztetett területre, beleértve a Só-szorost is.

A hatóságok szerint az ideiglenes vízelvezető rendszer egyelőre jól bírja a terhelést – a csövek a patak teljes vízhozamát elvezetik. Most az ideiglenes gát megemelése, a töltések tisztítása és a meder kővel való stabilizálása van soron. Ha az időjárás engedi, egy héten belül befejezik a kritikus munkálatokat.

Miközben a helyszínen küzdenek a károk enyhítésével, a jogi fronton is forrnak az indulatok. A FACIAS civil szervezet csütörtökön újabb dokumentumokat csatolt a legfőbb ügyészséghez benyújtott büntetőfeljelentéséhez. Állításuk szerint már 2007 óta ismert volt, hogy a Korond-patak komoly veszélyt jelent a bánya szerkezetére, de sem a Salrom – az állami sóipari vállalat –, sem a vízügyi hatóság nem tett semmit a megelőzés érdekében.

A FACIAS szerint a vízszivárgások megakadályozása kevesebb mint 2 millió euróba került volna. Ezzel szemben csak 2022-ben 4 millió eurót fizetett ki a Salrom különféle bónuszokra, miközben az éves profitja 22 millió euró volt. A civilek szerint ez egyértelműen azt mutatja: a vezetők tudtak a veszélyről, de a pénzt nem a bánya biztonságára, hanem személyi kiadásokra költötték.

A sóbánya stratégiai fontosságú – az itt található sókészlet értékét 12 milliárd euróra becsülik, mégis évekig halogatták a védekezést. A szervezet emlékeztet: még a 2024-es vízszivárgások után sem történt érdemi lépés, sőt, a látogatókat gyorsan visszaengedték a bányába.

A bányakatasztrófa körüli felelősség kérdése tehát egyre élesebb: miközben a terepen zajlik a mentés, a bíróságok felé is egyre több kérdés érkezik – például, hogy 18 év alatt miért nem lépett senki.