Az éjszakai esőzések és a Korond-patak vízhozamának megnövekedése miatt ismét kritikussá vált a parajdi sóbánya helyzete – tájékoztatott Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Facebookon.
A tanácselnök elmondása szerint olyan jelentős szintre emelkedett a Korond-patak vízhozama (50 köbméter/s), hogy a hordaléka megsértette a védőfóliát, amivel eddig biztosították, hogy ne folyjon be a patakvíz a bányába, és ismét ömlik be a víz. A közösségi médiába került felvétel szerint a Korond-patak most befolyik a bányába.
A Kolozsvári Rádió forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a következő 24 órában a sóbánya mind a 7 szintje feltelik vízzel.
„A legrosszabb dolog az, hogy tehetetlen mindenki, mert ekkora mértékű és mennyiségű vizet a helyiek sem láttak az elmúlt 30 évben. Ez valószínűleg oda fog vezetni, hogy pár órán belül elönti a bányát a víz”
– jelentette ki Bíró Barna Botond.
Elmondta, a megyei tanács egyeztetett a bánya országos vezetőségével és azt kérték tőlük, hogy „bármi történik, bármennyibe fog kerülni”, a parajdi sóbányát állítsák vissza és működtessék, egyrészt a turizmus miatt, másrészt a termelés miatt.
„Minden parajdi és sóvidéki embernek annyit tudok mondani, hogy tartsanak ki, ne veszítsék el a reményt, mellettük vagyunk lélekben, bármi történik ma” – fogalmazott a videójában Bíró Barna Botond. Hangsúlyozta, nem fogják engedni, hogy ne nyissák újra a bányát, de előbb meg kell várni, hogy elvonuljon a víz és felmérjék, hogy mekkora a kár. Utána tudják megnézni, hogy mit tudnak tenni.
A Salrom Országos Sóipari Társaság keddi közleményében azt állítja, hogy a Korond-patak kedd reggel mért vízhozama elérte a 60 köbméter/s értéket, vagyis 100-szor nagyobb volt az átlagos normális vízhozamnál (amely 0,2–0,5 m³/s között van). A társaság felsorolja, hogy milyen óvintézkedéseket tett az elmúlt időszakban, majd kijelenti, hogy az újabb esőzések miatt fennáll a további talajeróziók veszélye a Korond-patak medrében.
„Jelenleg a bánya munkaterülete megközelíthetetlenné vált, ezért ideiglenesen visszavonták a személyzetet és a munkagépeket, amíg a vízhozam vissza nem tér egy elfogadható szintre, és a víz vissza nem vonul. Ezt követően lehet majd felmérni a károkat és folytatni a szükséges munkálatokat, beleértve a meder gyenge pontjainak a megerősítését betonozással, valamint új elvezető csatorna kialakítását a nagy vízhozamú szakaszok kezelésére” – írták, és azt állítják, hogy továbbra is minden erőfeszítést megtesznek az áradások hatásának a minimalizálása érdekében.
A Salrom vezetése Parajd község lakóinak külön üzenetet fogalmazott meg. Azt állítják, hogy teljes szolidaritásunkat és támogatásunkat fejezzük ki a parajdiaknak ezekben a nehéz időkben, és továbbra is minden erőforrást mozgósítanak, hogy minimalizálják a legutóbbi áradások által okozott károkat.
„A társaság számára prioritás, hogy támogassa a helyi közösséget és hatóságokat a jelenlegi helyzet leküzdésében, és a lehető leghamarabb visszatérjen a normális működéshez, vagyis a bánya turisztikai célú újra nyitásához és a kitermelés megkezdéséhez” – olvasható a Constantin Dan Dobrea által jegyzett közleményben.
Nyágrus László, Parajd polgármestere a község közösségi oldalán próbálta biztatni a település lakóit.
„Ne feledjük: egységben az erő, és a nehéz időkben még inkább szükség van az összetartásra. Bízzunk továbbra is a Jóisten gondviselésében, és maradjunk higgadtak, segítőkészek egymás iránt. A fejleményekről folyamatosan tájékoztatni fogjuk Önöket”
– írta.
Hargita megyében ugyanakkor heves esőzésekre figyelmeztető másodfokú (narancssárga jelzésű) riasztás van érvényben csütörtökig. Az előrejelzés szerint kedd 10 órától csütörtök 3 óráig Hargita (valamint Suceava, Botoșani, Neamț, Iași, Bákó, Vaslui, Vrancea, Kovászna és Brassó megyében) a lehulló csapadék mennyisége eléri a 70 litert, helyenként a 80 liter is eshet négyzetméterenként. Ezzel összefüggésben az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) harmadfokú (vörös jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden a Hargita megye folyókra. A hidrológusok közlése szerint csütörtökön 14 óráig a vízállás meghaladhatja az harmadfokú készültségi szintet a Nagy-Küküllő vízgyűjtő területén, tehát a Korond-patakon is.
„Sajnos elvesztettük a csatát a természettel”
fogalmazott Petres Sándor Hargita megyei prefektus kedd délutáni sajtótájékoztatóján az Agerpres szerint. Mint mondta, megpróbálnak a bánya belsejében gátat emelni, hogy legalább a turisztikai övezet egy részét, és a régi fejtési területet, amelyet eddig még nem öntött el a víz, megmentsék. Petres megjegyezte, hogy a szakértők véleménye szerint elég hosszú időbe telne, hónapokba, amíg a víz olyan mennyiségű sót oldana fel a tárnákban, hogy stabilitási problémák lépjenek fel a bányában.
A prefektus szerint az ár levonulása után az illetékes hatóságokkal közösen felmérik a helyzetet és folytatják a megkezdett munkálatokat a Korond-patak medrében. Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) pedig a lehető leghamarabb felméri a bánya falainak és tartócölöpjeinek az állapotát a további teendők eldöntése érdekében – tette hozzá.
A parajdi sóbányába beszivárgó vízről először 2024-ben érkeztek hírek, az Országos Sótársaság tavaly májusban fel is függesztette a kitermelést és a turisztikai tevékenységet a bányában. Végül egy hónapnyi zárva tartás után újra megnyitották. Akkor a hatóságok azt állították, hogy folyamatosan nyomon követik a bánya állapotát.
A parajdi sóbányánál május elején kezdődtek ismét a gondok, amikor heves esőzések miatt megemelkedett a Korond-patak szintje, és víz szivárgott be a bányába. Abból is látszott, hogy komolyabb lehet a probléma, hogy a település illetékes bizottsága veszélyhelyzetet hirdetett, az ismert turisztikai célpontot 15 napra bezárta a látogatók előtt, majd a zárást még 15 nappal meghosszabbította. A helyzet az elmúlt napok esőzése alatt folyamatosan romlott, rendre arról szóltak a hírek, hogy egyre több motoros szivattyút kell beüzemeljenek, amik már nem nagyon bírják a terhelést.
Alina Ciobotariu, a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség szóvivője az Agerpresszel azt közölte, hogy a Korond-patak vízszintemelkedése miatt veszélyesnek ítélt helyszínről a korábban kihelyezett négy motoros szivattyút is eltávolították.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!