Ilie Bolojan szerint az első száz nap legnagyobb eredménye, hogy Románia nem omlott össze pénzügyileg

Száz nappal azután, hogy Ilie Bolojan átvette Románia miniszterelnöki tisztségét, a kormányfő mérleget vont, és bemutatta a kabinet által meghozott intézkedések eredményeit. Azt állítja: ha nem vezettek volna be gyors és kemény megszorításokat, az ország fizetésképtelenné vált volna. A költségvetési krízis, az uniós források felfüggesztésének veszélye és a túlméretezett közszféra egyaránt azonnali beavatkozást követeltek.

Szerinte három dolog mentette meg Romániát az utóbbi 100 napban:

• elkerülték a fizetésképtelenséget,
• sikerült újraindítani az uniós forrásokat,
• és megállapodtak a brüsszeli SAFE-alapról szóló támogatásról.

„Ha nem léptünk volna azonnal, összeomlunk” – jellemezte Bolojan a három hónappal ezelőtti helyzetét Romániának. A kormányfő szerint az elmúlt időszakot nem népszerűsége növelésére, hanem a túlélés biztosítására használta. Úgy látja, nem megszorításokkal, hanem felelős döntésekkel tartották fenn az állam működését. Példaként említette, hogy Románia karnyújtásnyira volt a fizetésképtelenségtől, és ha nem emelik a bevételeket, nem csökkentik a kiadásokat, ma már nem lenne pénz sem nyugdíjakra, sem bérekre.

Bolojan szerint az állam működését hosszú távon csak úgy lehet biztosítani, ha egyszerre növelik az adóbehajtás hatékonyságát, csökkentik a felesleges állami kiadásokat, és olyan stratégiai ágazatokba fektetnek, mint az energetika, agrárium vagy védelem. Ehhez megállapodtak az Európai Bizottsággal a SAFE-program keretében, amiből infrastrukturális és hadiipari beruházások indulhatnak. A PNRR-ben is sikerült újraaktiválni a következő pénzkifizetést, miután a kormány újratárgyalta azoknak a mérföldköveknek a teljesítését, amiket eddig nem sikerült elérni.

A belpolitikai ár viszont komoly: az áfa 21 százalékra emelkedett, számos társadalmi csoportot (diákok, anyák, nyugdíjasok) érintettek a megszorítások, és még mindig nincs teljes koalíciós egyetértés a közigazgatási reformokban. Bolojan szerint ugyanakkor ezek a döntések nem voltak elkerülhetők: „Nem lehet tovább költeni többet, mint amennyink van. Nincs olyan család, amely ezt túlélje, hát még egy ország.”

Az egyik legégetőbb kérdés a közszféra költsége: Bolojan szerint túl sok a fizetett, de nem hatékony állás, különösen a helyi adminisztrációkban. A reform első lépéseit már előkészítették, de a politikai megállapodás még nem született meg. „Nem lehet úgy az állam pénzéből élni, hogy közben nem dolgozol semmit” – fogalmazott.

Az energetikát „nemzeti biztonsági kérdésként” kezelik. A kormány szerint sürgősen be kell fejezni az évek óta húzódó beruházásokat, például a radnóti gázerőművet. A szénalapú termelést részben megőriznék – főleg a Zsil-völgyi régióban –, de csak úgy, ha megszűnik a pazarlás és az állandó állami támogatás. Hosszabb távon a Fekete-tengeri gázkitermelés köré szerveznék az új energetikai stratégiát.

Az agrárszektorról Bolojan azt mondta: nevetséges, hogy Románia ekkora termelési potenciállal még mindig tömegesen importál feldolgozott élelmiszert. A kormány most tárgyalásokat kezd a legnagyobb szereplőkkel, hogy fejlesszék a hazai feldolgozást, a raktározási kapacitást, és támogassák a kisgazdaságokat.

A kormányfő kitért a munkaerőpiac problémáira is: szerinte túl sokan mennek korai nyugdíjba, sokan visszaélnek a betegszabadság lehetőségével, és ez akadályozza a gazdaság talpra állását. Több emberre van szükség a termelő szektorban, és a munkavállalást kell vonzóbbá tenni. Ezért vizsgálják a szociális támogatások és a munkavállalás közötti egyensúly újraszabályozását is.

A közrend reformját sem hagyná érintetlenül: szerinte a csendőrök egy részét át kell csoportosítani az utcai jelenlétre, ahelyett hogy épületeket őriznének. Emellett integrált, gyors reagálású vészhelyzeti rendszert szorgalmaz a nagyobb biztonság érdekében.

Ami a politikai oldalt illeti, Bolojan elismerte, hogy a koalíció – PSD, PNL, USR, RMDSZ – gyakran nehézkesen működik, de eddig nem omlott össze. A nyugdíjak és fizetések halmozását tiltó „3-as csomag” még októberben napirendre kerülhet, ha a pártok végre megegyeznek. Emellett javasolta a pártfinanszírozás csökkentését, mondván: „válság idején a politikai elit sem lehet kivétel”.

A miniszterelnök a reformokkal kapcsolatos átláthatósági kritikákra is reagált: szerinte a rendszeres sajtótájékoztatók azt mutatják, hogy nem zárkózik el a kérdések elől. Ugyanakkor elismerte, hogy a változások lassan jönnek, és hogy sok mindent lehetett volna más sorrendben csinálni, ha lett volna rá idő. „A valóság diktálta a ritmust” – fogalmazott.

Bolojan hangsúlyozta azt is, hogy nem terveznek újabb adóemeléseket 2026-ra, sem az áfa, sem a jövedelemadó terén. A hangsúly az adóbeszedés hatékonyságának növelésén van, nem új terhek kivetésén. A cél: 2026-ra egy olyan államszerkezet kialakítása, amely kevesebbet költ, jobban működik, és nem szorul állandó külső segítségre.