A pártoknak járó támogatás egyelőre nem csökken, megnézték, hogy mire és mennyit költöttek idén

A 2024-es választások után nyolc párt kap állami támogatást, közülük kettő (a Népi Mozgalom Párt (PMP) és a Jobboldal Ereje (FD) párt) az önkormányzati választásokon élért eredményeik alapján. Szeptember végéig összesen 173,9 millió lejt kaptak, de az év végéig összesen 284 millióra számíthatnak – írja jelentésében az Expert Forum.

A legtöbbet a Szociáldemokrata Párt (PSD) kapta, összesen 57 millió lejt, utána a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) következik 34 millió lejjel, majd a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 31 millióval. Az USR szeptemberig 22 millió állami támogatást kapott, a S.O.S. Románia 12 milliót, a Fiatal Emberek Pártja (POT) 12 milliót, a PMP 736 ezer lejt, míg a FD 659 ezer lejt.

Az Expert Forum megjegyzi, augusztusig 174 millió lejt költöttek el, aminek a többsége, 52,8 százaléka (92,2 millió lej) sajtóra és propagandára ment el. Ebben nyilván az is benne van, amit a különböző közösségi oldalakon, tehát a Facebookon, Youtube-on vagy épp TikTokon hirdették el. Utána a legnagyobb tételt a személyi kiadások jelentik (10,5 százalék, 18,4 millió lej), majd az ingóságokba és ingatlanokba történő befektetések (7 százalék, 12,2 millió lej).

Megjegyzik, idén április-május környéként volt megfigyelhető egy jelentős csökkenés a kiadásokban, a nyári hónapok pedig a 2021-es és 2022-es nem választási évek szintjére hasonlítottak a kiadásaik. Júniusban összesen 14 milliót, míg augusztusban 11 millió lejt költöttek. Nyáron amúgy is jellemzően takarékosabbak a pártok, főként a propagandára fordított kiadásaik csökkentik ilyenkor.

Mire költenek idén a pártok?

A PSD összesen 75,8 milliót költött augusztusig, ennek az összegnek közel felét, több mint 35 millió lejt januárban fizették ki. Egyébként nem jellemző, hogy ilyen magasak lennének a sajtó és propaganda jellegű költségeik, 2021 óta ez volt az egyetlen alkalom, amikor az ilyen havi kiadásuk meghaladta a 15 millió lejt. A szociáldemokraták februártól aztán ismét jelentősen visszafogták a propaganda-költségeiket.

Januártól augusztusig összesen 61,4 milliót (a kiadásaik 81 százaléka) fordítottak sajtóra és propagandára, közel 4,4 milliót (6 százalék) személyi kiadásokra (alkalmazottak fizetése és hasonló), 2,2 milliót (2,8 százalék) politikai tanácsadásra, 2,6 milliót (3,5 százalék) pedig közvélemény-kutatásokra.

Az AUR 31 milliót lejt költött el 8 hónap alatt, a többsége ennek is propagandára ment, összesen 16 millió lejt (53 százalék) fordítottak ilyen célra. 1,8 millió lejt költöttek reklámfilmek gyártására és sugárzására (5,9 százalék), 2,4 millió lejt politikai tevékenység megszervezésére (7,8 százalék), 2 millió lejt belföldi és külföldi utakra, 1,6 milliót személyi költségekre (5 százalék), míg 1,2 milliót ingatlanberuházásokra.

A PNL összesen 28 millió lejt költött, amelyből 10 millió lejt ingatlanberuházásokra, székhelyre (36 százalék) ment. Ez egy rendszeres tétel a párt kiadásaiban, 1,25 milliót fordítanak erre minden hónapban. A liberálisok 9,1 milliót fordítottak sajtóra és propagandára (33 százalék), míg személyi kiadásokra 2,6 millió ment el (10 százalék). A politikai tanácsadásra 1,7 millió ment el (6 százalék), míg politikai tevékenységre 712 ezer lej (2,5 százalék).

Az USR esetében sem a propaganda jelentette a legnagyobb tételt. Az elköltött 24,7 millió lejből 7,5 millió ment személyi kiadásokra (30 százalék), 4,9 millió lej sajtóra és propagandára (20 százalék), 1,7 millió bérleti díjakra és közüzemi költségekre (8 százalék). A párt ügyvédi, végrehajtói és szakértői díjakra, telekommunikációra, valamint tanácsadásra egyaránt 1,2 millió lej körüli összeget fordított (5-5-5 százalék arányban).

A Diana Șoșoacă féle S.O.S. Románia 9,3 millió lejt költött az év első nyolc hónapjában, aminek a nagy része, 3,5 millió lej politikai tevékenység finanszírozására ment el (37 százalék). 1,2 millió lejt számoltak el kiszállásokra (13 százalék), míg nagyjából 1 milliót az alkalmazottak közlekedésére, bérleti díjára és közüzemi költségeire (11 százalék). Az S.O.S Románia a többi párthoz képest kifejezetten keveset, mindössze 12 500 lejt költött sajtóra és propagandára.

A POT 3,1 millió lejt költött el az év első 8 hónapjában. Ennek közel fele, 1,5 millió politikai tanácsadásra ment el. Politikai tevékenységek szervezésére 430 ezer lejt (13 százalék), ügyvédi honoráriumokra 266 ezer lejt (8 százalék), beruházásokra pedig 183 ezer lejt (6 százalék) költöttek. A POT sajtóra és propagandára 46 ezer lejt fizetett.

A parlementen kívüli törpepártok közül a PMP 1,1 millió lejt költött el, aminek a nagy része személyi kiadásra ment el (619 ezer lej, 54 százalék), a Pro Románia 1 milliót költött, a legnagyobb részét bérleti és közüzemi díjakra fordította (578 ezer lej, 52 százalék), míg a FD 173 ezer lejt költötte ők is a Pro Romániához hasonlóan bérleti díjra fizették a legtöbbet (78 ezer lej, 45 százalék).

Tavaly többet költöttek a pártok, mint amennyi állami támogatást kaptak

Tavaly a romániai pártok összesen 382,4 millió lejt kaptak az államtól, de szuper választási év lévén – nem meglepő módon – többet költöttek. Tavaly is a legnagyobb rész a PSD-nek jutott, 153 milliót kaptak. A PNL 122,1 milliót, az USR 65,3 milliót, míg az AUR 35,8 milliót könyvelhetett el az államtól támogatásként. A törpepártok közül tavaly a PRO Románia 2,9 millió lejt, a PMP 2,6 millió lejt, míg az FD 810 ezer lejt kapott.

A nagy pártok közül tavaly a PSD volt az egyetlen, ami kevesebbet fizetett ki, mint amennyit az államtól kapott, szóval nem meglepő, hogy aztán idén januárban „belehúztak”. A PSD összesen 136,5 millió lejt költött. A PNL ezzel szemben mintegy 20 millióval lépte túl az állami támogatásból befolyt keretét, összesen mintegy 142,1 milliós kiadásuk volt. Az USR is többet költött, mint amennyi állami támogatást kapott, 81 millió lej fizettek ki. Az AUR is hasonló cipőben járt, ők összesen 50,3 milliót költöttek hivatalosan.

A pártok támogatását nem csökkentik

A romániai politikai pártok a parlamenti és helyhatósági (legalább 50 megyei tanácsos tisztség megszerzése esetén) választásokon elért eredmények után kapnak állami támogatást. A szabályok szerint a pártok támogatásának az összege a bruttó hazai termék (GDP) 0,01 és 0,04 százaléka között összeg lehet. A támogatást havonta utalja az Állandó Választási Hatóság (AEP) a pártok számlájára, és egyértelműen meg van határozva, hogy mire költhetik. Alapvetően a párt működésére és népszerűsítésére lehet felhasználni az összegeket. A jogszerű felhasználást az AEP és a Számvevőszék ellenőrzi évente.

Az Expert Forum megjegyzi, noha Ilie Bolojan miniszterelnök korábban ígéretet tett arra, hogy a pártoknak járó támogatásokat visszavágják, a költségvetés-módosítási tervezet nem tartalmaz semmi hasonlót. Az AEP költségvetésében az egyetlen változás, amely a szeptember 29-én közzétett tervezetben megjelenik, hogy 169 millió lejes kiegészítést irányoznak elő az elnökválasztás költségeinek megtérítésére.

„A jelenlegi helyzetben azonban csalódást keltő, hogy ezeket az összegeket nem csökkentik. Még ha a pénzügyi megtakarítások nem is lenne túl nagy, de egy szimbolikus gesztus lenne, amely megerősítené azt a gondolatot, hogy a pártok hajlandók bizonyos kompromisszumokra” – jegyzik meg.

Ugyanakkor nehezményezik, hogy a politikai vezetők továbbra is megtagadják – a jellemzően legnagyobb kiadási tételt jelentő – a sajtó- és propagandaszerződésekkel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalát. Megjegyzik, bár a törvény hiányosságai miatt a pártok nem kötelesek ezt hivatalból publikálják, de megtehetnék saját kezdeményezésből vagy a sajtó kérésére. A szakértők felszólítják a pártokat, hogy tegyék hozzáférhetővé ezeket az adatokat is, és azt remélik, a politikai tartalmak célzott hirdetéseire és átláthatóságára vonatkozó EU-s rendelet bevezetése ösztönzőleg (és kötelezettségként) hat az ilyen információk közzétételére.

Ahogy a Politica la minut szakértő megjegyzik, európai összevetésben kiugróan magas arányban részesülnek a pártok az ország GDP-jéből. Németországban a pártoknak járó támogatás a GDP 0,004 százalék volt, Spanyolországban 0,003 százalék. Franciaországban még ennél is kisebb az állami támogatás aránya az ország GDP-jéhez képest, mindössze 0,002 százalékot kapnak, de a Lengyeleknél is hasonló a helyzet. Romániában ezzel szemben 0,023 százaléka jutott a GDP-nek a pártok állami támogatására.

És az RMDSZ?

Az RMDSZ nem a politikai pártoknak járó állami támogatásban részesül, mert a nemzeti kisebbségek szervezeteinek szánt pénzeket választotta. A nemzeti kisebbségek között idén összesen 296 millió lejt osztanak szét arányosan, amiből a legnagyobb szeletet nyilán az RMDSZ-nek jutott, összesen 64,3 millió lej. A második legnagyobb támogatást a Pro Europa Roma Párt Egyesület kapja, 41 millió lejt, míg a harmadik legtöbbet a Romániai Német Demokrata Fóruma, 23,48 millió lejt.

Az RMDSZ-nek 2024-ben 58,48 millió lejes volt az állami támogatása a nemzeti kisebbségek szervezeteinek járó keretből.