Tőkés László kiáll Semjén Zsolt mellett, és a nemzet elleni támadásnak nevezi az ügyet

„Mondvacsinált vádaskodások… hungarofób rémtörténetek… nemzetromboló akciók” – írja Tőkés László abban az állásfoglalásban, amelyet kiküldött a sajtónak a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest ért pedofíliavád kapcsán.

Bár saját szavaival élve az EMNT és Semjén viszonya „nem felhőtlen”, Tőkés úgy fogalmazott: „Alaptalan megvádolása […] kompromittálni akarja a külhoni magyarokat kedvezményező, felelős nemzetpolitikát is, mely az Orbán Viktor vezette kormány egyik erőssége.”

A dokumentum szerint az ügy emlékeztet az 1990-es évek „hungarofób rémtörténeteire”, és szerinte az akció célja a magyar nemzet megbontása – belülről. Azt is leszögezi, hogy a nemzeti közvéleménynek fel kell lépnie ez ellen.

„A mondvacsinált vádaskodásokon alapuló botrány kitervelői olyan fajta forgatókönyv szerint járnak el, mely bennünket, erdélyi magyarokat a ’90-es évek elején kiagyalt hungarofób rémtörténetekre emlékeztet. Joggal várjuk el, hogy a magyarországi felelős politikai közszereplők és a nemzeti közvélemény nemet parancsoljanak a nemzetünket bomlasztó akcióknak és provokációknak” – olvasható Tőkés László állásfoglalásában.

A botrány alapja egy közösségi médiában terjedő narratíva, miszerint magas rangú politikusok egy budapesti javítóintézethez köthető pedofil ügyben lehetnek érintettek. A vádak nem bizonyíthatóak, és a független sajtó nem is tematizálta az ügyet mindaddig, amíg maga Semjén az őszi parlamenti ülésszak első napján nem reagált rá személyesen.

Amint az eseményeket összefoglaló Telex-cikkből kiderül, szeptember 8-án jelent meg a Válasz Online-on az interjú Kuslits Gáborral, a fővárosi gyermekvédelmi szolgálat (Tegyesz) volt igazgatójával, aki arról beszélt, hogy szakmai körökben hosszú évek óta „két nagyon magas rangú politikust emlegetnek”, akik Juhász Péter Pált, a Szőlő utcai javítóintézet emberkereskedelemmel és szexuális kizsákmányolással gyanúsított volt igazgatóját védik.

Káncz Csaba elemző szeptember 13-án két minisztert nevezett meg a Facebook-bejegyzésében, akiknek intézetis fiúkat és lányokat vittek. Káncz posztját nem vette át a média, és kormányzati reakció sem érkezett, de a közösségi média különböző felületein villámgyorsan elkezdett terjedni a pletyka. Erre tett rá egy lapáttal szeptember 19-én Juhász Péter, az Együtt korábbi elnöke a YouTube-videójával, amelyben egy névtelenül és arctalanul nyilatkozó férfi azt állította: egy nagyon magas rangú politikus rendszeresen járt egy Ózd környéki gyermekotthonban, ahol szexuális kapcsolatot létesített 10-12 éves fiúkkal. A fiúk nem látták a férfi arcát, de később megismerték a hangját a tévében, és Zsolti bácsinak nevezték. Bár a két ügynek semmi köze nem volt egymáshoz, a közösségi médiában ez teljesen összemosódott.

Szeptember 22-én a Szőlő utcai ügyet és Juhász Péter videóját is felemlegetve kérdezte meg Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője Semjéntől a parlamentben, hogy ki az a Zsolti bácsi. Simicskó István, Kocsis Máté és Orbán Viktor is visszautasította a vádakat, és aljas lejáratókampányról beszéltek. Semjén váratlan és éles hangvételű kirohanására azok is felkapták a fejüket, akik egészen addig semmit nem hallottak az interneten terjedő pletykákról. A média is ekkor számolt be először az ügyről.

Ezt követően a Fidesz most egységesen sorakozott fel Semjén Zsolt mögött, és a központi narratívát a „nemzetellenes lejáratókampány” motívuma határozza meg, de a párt elhallgatja saját, múltbeli szerepét hasonló taktikákban. Az elmúlt években ugyanis számos ellenzéki politikust próbáltak meg karaktergyilkossággal ellehetetleníteni – gyakran olyan vádakkal, amelyekről utóbb kiderült: megalapozatlanok vagy manipulált forrásokra épültek. Elég csak a Vona Gábor ellen sugallt homoszexuális kapcsolatokra, vagy a Szabó Tímea országgyűlési képviselő ellen terjesztett pletykákra emlékezni, amelyeket a Fidesz-közeli média hosszú időn keresztül terjesztett. A mostani ügyben elvárt erkölcsi fölény hangoztatása tehát önellentmondásos, és nehezen válik hitelessé egy olyan politikai erőtől, amely maga is többször alkalmazott célzott lejáratókampányt – sokszor épp a választási időszakokban.

Ami Tőkés László kiállását illeti, nem az első eset, hogy a nyugalmazott református püspök politikai támadások idején kiáll politikai szövetségesei védelmében. Idén májusban, amikor Orbán Viktor a tihanyi beszédében pozitívan nyilatkozott a román szélsőjobbos elnökjelöltről, George Simionról, amit mind Erdélyben, mind Magyarországon kritikával illettek, Tőkés arról beszélt a BBC-nek, hogy Orbán célja nem Simion támogatása, hanem a keresztény Európa szövetsége. Érthetőnek nevezte a magyar miniszterelnök pozitív gesztusát Simion felé, és azt mondta, hogy a magyar miniszterelnök a „Patrióták Európáját” építi, egy európai konzervatív szövetséget, amelyben Giorgia Meloni és Mateusz Morawiecki is szerepet kap.

A Fidesz és Tőkés között évtizedes szövetség húzódik. Tusványoson rendszeresen Tőkés kap szót Orbán Viktor előtt, beszédei sokszor rezonálnak a magyar kormány tematikus irányvonalaira.