Halála előtt hónapokkal rendőri visszaélésre panaszkodott a mezőméhesi gyilkosság áldozata

Rendőri visszaélés áldozata lehetett az a 23 éves Maros megyei nő, akit februárban elrabolt, júliusban pedig megölt a volt élettársa. A Recorder tette közzé azt a februári telefonbeszélgetést, amelyben az áldozat apja a rendőrséghez fordul amiatt, ahogy a rendőrök bánnak a lányával.

Anda Maria Gyurca elszenesedett holttestét júliusban találták meg egy mezőméhesi házban, az első információk szerint előbb megölték, majd rágyújtották a házat. Feltételezett gyilkosa a volt élettársa, Emil Gânj, aki ellen már 2024 februárjában letartóztatási parancsot adtak ki családon belüli erőszak és a távoltartási végzés megsértése miatt, egy évvel később viszont még mindig szabadlábon volt, és elrabolta a nőt, akinek viszont sikerült megszöknie. Ezután elrendelték a sértett lakásának őrzését, de április 14. után csak 22 és 6 óra között felügyelték az ingatlant, a rendőrség korábbi tájékoztatása szerint a sértett kérésére. A gyilkosság gyanúsítottját majdnem három hónapja keresik, eddig nem sikerült kézre keríteni.

A most nyilvánosságra került februári telefonbeszélgetésben az apa azt mondja, a lánya arra panaszkodik, hogy a rendőrök zaklatják és nyomást gyakorolnak rá, hogy ne tegyen feljelentést emberrablás miatt. Az 112-es segélyhívón válaszoló rendőr azt ajánlja az apának, hogy a lánya forduljon bírósághoz, de figyelmezteti, hogy ha nem igazolódik be, amit állítanak, akkor 4000 lejes bírságot kockáztatnak. „Vállaljuk a kockázatot, ha így van, mert elrabolták és ez nem hazugság” – válaszolja a telefonon az apa.

A Recorder szerint a család fizikai erőszakkal is vádolta a Maros megyei rendőrség egyik alkalmazottját, aki később a gyilkosság utáni nyomozásban és a gyanúsított keresésében is fontos szerepet játszott. A rendőrség egyelőre nem válaszolt a Recorder megkeresésére.

Korábban négy Maros megyei rendőr ellen is fegyelmi eljárás indult Emil Gânj ügyével kapcsolatban, de nem tudni, hogy köztük van-e az is, aki nyomást gyakorolhatott Anda Maria Gyurcára, emlékeztet a Digi24.ro. Korábban Cătălin Predoiu belügyminiszter számolt be arról, hogy az egyik rendőr, aki ellen eljárás zajlik, a gyilkosság előtt nem adott ki országos körözést Emil Gânj ellen annak ellenére, hogy letartóztatási parancs volt érvényben ellene.

2025-ben már több mint negyven nőgyilkosság történt Romániában, ami azt jelenti, hogy nagyjából hetente meggyilkoltak egy nőt. Mint korábban írtuk, ezek az esetek egy olyan rendszer hiányosságaira hívják fel a figyelmet, amely nem kezeli prioritásként a nők elleni erőszak visszaszorítását. A bántalmazás szorosan kapcsolódik a társadalmi struktúrákhoz, nemi szerepekhez és hatalmi egyenlőtlenségekhez. A rendőrség, a szociális szolgáltatások és az igazságszolgáltatás gyakran nem biztosítanak megfelelő vagy időben érkező védelmet az áldozatoknak, részben az előítéletek és a megfelelő képzés hiányossága miatt.

Nemrég az RMDSZ Nőszervezete kezdeményezésére parlamenti munkacsoportot is létrehoztak a nők elleni erőszak és a nőgyilkosságok visszaszorítása érdekében. A Nők és Férfiak Közötti Esélyegyenlőségért Országos Ügynökség (ANES) pedig törvénymódosítási javaslatot nyújtott be, amelyben azt kérte, hogy a nőgyilkosságokat (femicídium) külön büntetőjogi kategóriaként ismerjék el a román büntetőjogban. Az ügyben az Igazságügyi Minisztérium is konzultációt kezdeményezett.