Kelemen Hunor a Transtelexnek: Az oroszok a NATO határait Lengyelországban tesztelik

Lengyelország először lőtt le NATO-tagállamként orosz drónokat. Varsó nem várta meg, amíg a helyzet eldurvul: aktiválta a NATO 4. cikkelye szerinti konzultációs mechanizmust, és Donald Tusk egyenesen azt mondta: „A világháború óta nem voltunk ilyen közel a nyílt konfliktushoz.”

Ez a nyilatkozat, és maga az incidens is, eddig nem látott szintre emelte a háború eszkalációját. A NATO gyorsan reagált, egységet és készenlétet hangsúlyozott, miközben az európai vezetők sorban ítélték el az orosz provokációt.

Bukarest sem maradt csendben. Az államfő, Nicușor Dan, szolidaritását fejezte ki a lengyelekkel, a védelmi miniszter, Ionuț Moșteanu pedig egyértelművé tette: Románia készen áll lelőni minden azonosítatlan, fenyegető drónt, és ehhez most már jogi felhatalmazása is van. A külügyminiszter, Oana Țoiu szintén Bukarest támogatásáról biztosította Varsót.

Ebben a helyzetben kérdeztük Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét és a képviselőház védelmi bizottságának tagját, arról, hogy Románia mennyire van ténylegesen felkészülve egy hasonló forgatókönyvre. Kelemen szerint a törvények már adottak, és nincs akadálya annak, hogy a román légvédelem lelője a határt sértő drónokat.

„A román légierő és a földi légvédelem egyaránt jogosult és köteles reagálni, ha a légteret megsértik. Volt ugyan néhány éve vita arról, ki hozza meg a döntést – a parlament, a vezérkar vagy az államfő –, de ezt azóta jogszabályok egyértelműsítették. Ma nincs jogi akadálya a fellépésnek” – mondta Kelemen.

A román politikai viták az elmúlt évben ugyanis éppen arról szóltak, hogy ki dönthet arról, mikor kell egy drónt lelőni, és milyen parancsnoki lánc alapján. A bizonytalanság sokáig fennállt, mígnem a parlament – hosszas egyeztetések után – 2025 februárjában elfogadta azt a törvényt, amely világosan kimondja: a román hadsereg jogosult semlegesíteni minden, engedély nélkül a légtérbe lépő pilóta nélküli repülőeszközt. Az indítványt a szélsőjobboldali pártok – az AUR, a POT és az SOS Románia – ugyan próbálták megakadályozni, de hiába: a kormánytöbbség „átverte” a jogszabályt az ellenzéken, amelyet március végén az Alkotmánybíróság is jóváhagyott.

A jogi háttér tehát ma már egyértelmű. Az új szabályozás lehetővé teszi a katonai légvédelem számára, hogy figyelmeztető manővert, földi rakétatüzet vagy akár vadászgépes beavatkozást is elrendeljen, a fenyegetettség mértékétől függően. A hadsereg mérlegelheti a drón átvételét, megsemmisítését vagy eltérítését is. A törvény célja nem pusztán a katonai eszközök hatékonyabb működtetése, hanem az, hogy Románia ne maradjon jogi és műveleti bizonytalanságban, amikor a határain túl zajló háború közvetlenül is eléri a légterét.

A szabályozás 2025 májusában lépett hatályba, és ezzel Románia felzárkózott Lengyelországhoz és a balti államokhoz, amelyek szintén világos, törvényileg rendezett kereteket biztosítanak a drónincidensek kezelésére.

A védelmi bizottsági RMDSZ-es tag szerint a légtér védelme szuverén érdek, amely minden állam számára elsődleges:

„A legnagyobb sértés, ha egy ország határát engedély nélkül megsértik – akár a levegőben, akár a földön, akár a vízen. Ilyenkor minden állam fenntartja a jogot, hogy védekezzen és semlegesítse a behatolót.”

A védelmi minisztérium legfrissebb adatai alapján Románia területére eddig 38 alkalommal hullottak dróndarabok, és 10 esetben észleltek drónbehatolást – osztotta meg velünk Kelemen. Hozzátette: ezeket minden alkalommal az ukrán légvédelem semlegesítette, a darabok pedig román területen csapódtak be. Szándékos légtérsértés azonban nem történt – hangsúlyozta Kelemen. „Amikor tegnap éjjel Lengyelországban a behatolás történt, a román légierő is azonnal riasztást kapott, a gépek felszálltak.”

Az RMDSZ elnöke szerint a lengyel incidens rámutat a légvédelmi rendszerek sérülékenységére. „A 22–23 drónból alig néhányat sikerült lelőni, azokat is vadászgépekkel. Ez azt mutatja, hogy a földi légvédelem megerősítése elengedhetetlen – olcsóbb és sokszor biztonságosabb is, de ehhez nagyon sűrű, hatékony rendszer kell. Ez igaz ránk, a lengyelekre és minden szomszédos államra, amely Ukrajnával vagy a Fekete-tenger felől érintett.”

A NATO 4. cikkelyének aktiválásáról Kelemen úgy vélekedett, hogy Lengyelország döntése teljesen indokolt:

„Az én értelmezésemben az oroszok most tesztelik a NATO határait. Ez több mint provokáció, de nem jelenti azt, hogy háború lenne. Inkább illeszkedik az orosz hadviselés hagyományába: kipuhatolják, hogyan reagál a szövetség.”

A fenyegetés Romániát sem kerüli el. „Ma már fokozottan ki vagyunk téve az orosz drónbehatolásoknak. Ha egy évvel ezelőtti helyzetértékelést nézünk, más képet látnánk, mint most. A következő védelmi bizottsági ülésen várjuk a miniszter tájékoztatását, de már most látszik: a térségben nagy kockázattal kell számolni” – mondta Kelemen.

A kérdés, hogy fel van-e készülve Románia, szerinte nem egyszerűen megválaszolható: „Senki nincs teljesen felkészülve – nemcsak Románia, de az egész Európai Unió sem. Évtizedekig az Egyesült Államokra bíztuk a kollektív biztonságot, és abban a hitben éltünk, hogy ez örökké így marad. Az elmúlt három évben viszont minden nap arra ébredtünk, hogy messze nincs elég kapacitás. A hadi kiadások nőttek – nálunk is, a lengyeleknél is, a baltiaknál is –, és ezeknek jelentős részét a határvédelemre fordítják. De kijelenteni, hogy teljesen fel vagyunk készülve, senki sem tudja. Erre a típusú drónháborúra nem volt felkészülve még maga Oroszország sem.”