Egy tanévnyitós gyerekkép többet mond minden RMDSZ-es szónál

Az RMDSZ politikusainak közösségi média felületein is elkezdődött az új tanév, évnyitó posztjaikban lehet olvasni lehetőségekről, új kezdetekről, izgalmakról és örömökről, csillogó szemekről, megszerzett tudásról és közösségépítésről, ehhez pedig saját arcuk mellett mit sem sejtő gyerekekét is adják. A kiskorúak feltüntetése ilyen kontextusban azonban nem csak tárgyiasítja és politikai eszközként kezeli őket, hanem visszaéléseknek is teret adhat.

A biztató, sikereket előrevetítő gondolatok és csengő, könyv illetve hátizsák emojik üzenetét idén árnyalják az oktatásra vonatkozó deficitcsökkentő intézkedések, illetve az ezek okán megszervezett tüntetések országszerte. Persze, mindez lehetőséget ad arra, hogy összefogásról, nehéz időkről és erős emberekről is szót lehessen ejteni és megteremti a szükségességét egy vizuálisan is pozitív üzenetű kommunikációnak.

Az RMDSZ politikusainak tanévnyitó üzenetei többnyire célba is találtak, a recepció pozitív, a kommentekben sok a jókívánság, a reakciók közt sok a szív, ami azonban nem csak nekik szól, hanem azoknak a gyerekeknek is, akik a posztok alatt jelennek meg. Ezt pedig, ugyebár nem lehet szétválasztani.

Ahogy ezt egy korábbi cikkünkben már részletesen kifejtettük, a kiskorúakról való képmegosztás politikai célú felhasználása sérülékeny helyzetbe hozhatja a gyerekeket akkor és később is: csúfolhatják, megbélyegezhetik, és „politikai lábnyoma” hatással lehet későbbi karrierlehetőségeire is.

Ezen túlmenően pedig olyanok számára is láthatóvá válnak ilyen módon a felvételek, akik visszaélhetnek a tartalmakkal, lementhetik, megoszthatják, módosíthatják ezeket.

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakértői leszögezték:

„Ha a gyereknek nem magyarázzák el, hogy miben vesz részt, vagy még nem elég érett ahhoz, hogy megértse, mibe vonják bele, ráadásul nem is választhatja azt, hogy nem vesz részt benne, akkor az ilyen szerepben a gyerek tárgyiasul, kihasználják őt”.

A kisebb, 14 éven aluli gyerek általában nem tekinthető elég érettnek ahhoz, hogy ilyen, a jövőbeli megítélését komolyan befolyásoló döntést hozzon, ezért jobb elkerülni, hogy ebbe a helyzetbe kerüljön, hangsúlyozzák.

„A gyerek nem biodíszlet, hanem 18 év alatti személy, akinek jogai vannak. Nem táncolni, szavalni, szalagot vágni, fotózkodni kell vele, hanem megkérdezni a véleményét az őt érintő kérdésekben” – teszik hozzá.

A Szabad Európa egy korábbi cikkében pontosította is az erre vonatkozó törvénykezést, ennek értelmében: „A gyerekeket a szülők, a törvényes képviselők, a nevelésükért és gondozásukért felelős más személyek, a szociális szolgáltatóként akkreditált magánszervezetek, köz- vagy magánintézmények nem használhatják fel és nem tehetik ki személyes/intézményi előnyök megszerzése vagy különböző döntések befolyásolása céljából”.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tanévnyitó üzenetében együttérzését fejezte ki mindazokkal, akiket érintenek az oktatást célzó megszorító intézkedések, itt olvasható a nehéz idők – erős emberek szlogen, illetve kiemeli a párt, kisebbségi oktatás terén elért munkáját is. Mindezt pedig a magyar iskolák országos tanévnyitóján készült fotókkal illusztrálja, ahol, bár feltűnnek kiskorúak, ezek többnyire a 14 év fölötti kategóriába esnek. Ehhez azonban az is hozzátartozik, hogy a képek alapján, az ünnepségen elenyésző számban voltak jelen kiskorúak, 14 év alattiak pedig feltehetően alig. Kelemen azonban mégis kilóg a sorból, ugyanis ő az egyetlen, akinél nem szerepelnek a tanévnyitók ünnepi hangulatát megörökítő, gyerekeket ábrázoló képek, akár tucatjával is.

Innentől két kategória különböztethető meg: aki a saját gyerekeit osztja meg a nyilvánossággal és aki idegen gyerekek arcával gyűjti a like-okat.

Előbbibe sorolható Borboly Csaba is, akinek közszereplői tevékenységében nem rendhagyó a gyerekeinek szerepeltetése. A Facebook-oldalán közzétett videóban elmondja, „az élet legszebb pillanatainak egyike”, amikor a gyerek legelőször lépi át az iskola küszöbét, ezt a pillanatot pedig meg is örökítette és meg is osztotta mindenkivel. Majd egy képpel is megerősítette üzenetét, ahol az iskolát kezdő lánya társaságában látható, fölötte a következő üzenettel: „Azt kívánom, hogy a döntéshozók is hozzák meg a legésszerűbb döntéseket, és ha kell, korrigáljanak bátran, mert az oktatás érdekében mindent érdemes megtenni”.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, eleinte egy illusztratív képpel posztolt, amin három gyerek látható, hátulról, ahogy iskolába mennek. Ez egyike azoknak az eljárásoknak, amelyek etikailag és jogilag is megfelelnek a kiskorúak védelmére vonatkozó előírásoknak. Azonban nem sokkal később ő is megosztotta, ahogy a gyerekeivel, a hagyományaikat éltetve, forrócsokival kezdték a tanévet.

Ugyancsak saját gyerekes képet osztott meg Kallós Zoltán, oktatásügyi államtitkár is, akinek egyébként semmiféle spéci mondanivalója nem volt a sem a tanévkezdéssel kapcsolatban, sem azt illetően, hogy hogyan viszonyul az országos tiltakozásokhoz. Amúgy ez egy jó taktika, amiről nem beszélünk, az olyan, mintha nem is létezne.

A másik kategóriába sorolható többek között Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, Szakács-Paál István, székelyudvarhelyi polgármester, Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere is.

Ők olyan fotókkal osztották meg üzeneteiket, amelyeken egészen kicsi gyerekektől kezdve középiskolásokig szinte minden korosztály képviseltetve van. Táskával a hátukon, virágot, egymás és a szüleik kezét szorongatva, a szokásos közhelyeket megjelenítve szerepelnek a képeken, amelyeken legtöbbször a tudtuk nélkül vannak megörökítve. Ők, persze, több pozitív reakciót is kaptak, mint Korodi vagy Borboly.

Külön említést érdemelnek a marosvásárhelyi politikusok, képviselők, szenátorok, helyi tanácsosok, RMDSZ-es tisztségviselők, hiszen valósággal szétspammelték a Facebookot a katolikus líceum újraindulásának okán. Ugyanazokat a fotókat osztotta meg mindenki, és láthattuk, ahogy 8-9-10 éves gyerekek által tartott virágalagútban vonul be a templomba a pap, pedagógus stb. Ez a fajta megrendezett látvány, még ha egy ünnepi, iskolai hagyomány keretébe ágyazódik is, valójában felnőttek döntéseinek a lenyomata: felnőttek szervezték meg, ők adták a gyerekek kezébe a virágot és magyarázták el, hogy kell feltartani, ha jön a pap bácsi, felnőttek állították be a sorfalat, felnőttek fotózták le a gyerekeket, és végül felnőttek tették közzé és osztották tovább ezeket a fotókat. A gyerekek itt nem önszántukból jelennek meg, hanem egy előre megírt koreográfia részei, konkrétan biodíszletek egy politikai győzelmi narratívában. Miközben mindenki örül annak, hogy újraindult az iskola, és természetes, hogy a gyerekek ennek a középpontjában állnak, az ilyen képek mégis a felnőttek üzenetét közvetítik, nem a gyerekekét. Megkerestük Csép Éva Andrea marosvásárhelyi RMDSZ-es képviselőt, aki következetesen kiáll a nők jogaiért, és megkérdeztük tőle, hogy a gyermekfotók felhasználásáról mi a véleménye, de nem kaptunk választ tőle.

Ebben a gyerekes-virágos-pozitív üzenetektől túltengő kontextusban kevésbé feltűnő, hogy ezek a közszereplők egyáltalán nem, vagy csak érintőlegesen tematizálják a pedagógusokat és a diákokat érintő megszorító intézkedéseket, az oktatás minőségét befolyásoló változtatásokat és az ezekre adott reakcióként megszervezett tüntetéseket.

Ez azonban nem kizárólag az RMDSZ politikusaira jellemző gyakorlat, több romániai párt politikusa is kampányolt már aranyos gyerekképekkel, legyen szó saját vagy mások gyerekeiről, hiszen ilyen vonatkozásban magukat és üzenetüket is pozitívabb színben tüntethetik fel.

Az UNICEF egy felhívásban azonban egyértelműen közli, ez abban az esetben sincs rendben, ha a képek megosztását engedélykérés előzi meg: „a gyermekek pártpolitikai célú szerepeltetését, illetve felhasználását nem igazolja és nem is igazolhatja az önkéntesség, a beleegyezés. Önmagában a szülői hozzájárulás igénylése is jogsérelemhez vezethet, ugyanis a szülőt közvetve vagy közvetlenül a politikai nézetei, szimpátiája kifejezésére kényszerítheti, és e kényszerhelyzet elszenvedője végső soron a gyermek lesz.”

Ha a gyermekek jogainak megsértését tapasztalja ebben a tekintetben, feljelentést tehet. A 272. törvény 142. cikkének (3) bekezdése szerint a jogsértések felderítését és a szankciók alkalmazását a rendőrség hajtja végre.

Állj ki a szabad sajtóért!

A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.

Támogatom!
Kövess minket Facebookon is!