Bár a jogvédők szerint árt, az RMDSZ is felhasználja a gyerekeket a kampányában

„Ha a gyereknek nem magyarázzák el, hogy miben vesz részt, vagy még nem elég érett ahhoz, hogy megértse, mibe vonják bele, ráadásul nem is választhatja azt, hogy nem vesz részt benne, akkor az ilyen szerepben a gyerek tárgyiasul, kihasználják őt” – írja a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány tájékoztatójában. A magyarországi civil szervezet egyébként egy útmutatót is kidolgozott annak érdekében, hogy a kampányszervezőket segítse ebben a témában. Mint írják,

a képek megosztása sérülékeny helyzetbe hozhatja a gyerekeket akkor és később is: csúfolhatják, megbélyegezhetik, és „politikai lábnyoma” hatással lehet későbbi karrierlehetőségeire is.

14 éven aluli gyerek általában nem tekinthető elég érettnek ahhoz, hogy ilyen, a jövőbeli megítélését komolyan befolyásoló döntést hozzon, ezért jobb elkerülni, hogy ebbe a helyzetbe kerüljön, hangsúlyozzák. „Ne azért legyen benne egy gyerek egy kampányban, mert gyerek, hanem mert üzenete van, amit közvetíteni szeretne. Ha egy gyereknek nem a véleménye és tapasztalata számít, akkor az nem lehet más, mint kizsákmányolás” – szögezik le a jogvédők. „A gyerek nem biodíszlet, hanem 18 év alatti személy, akinek jogai vannak. Nem táncolni, szavalni, szalagot vágni, fotózkodni kell vele, hanem megkérdezni a véleményét az őt érintő kérdésekben” – teszik hozzá.

Végigpörgetve a magyar politikusok Facebook-oldalait, bőven találni a legtöbbjüknél olyan fotókat, ahol a gyerekek biodíszletként jelennek meg. Kelemen Hunornál az utóbbi napokban szerepeltek a nagybányai és a székelyszentléleki bölcsőde és a máramarosszigeti és a kisbácsi magyar óvoda avatóünnepségén, de az aradi Szabadság-szobornál tartott eseményen is megjelentek, ahogy a krizbai oktatási központ avatóján és a Székelyszenterzsébeten a református templom megújulását ünneplő eseményen is.

Tamás Sándor is előszeretettel használja a gyerekfotókat a kampányában: megjelentek a SepsiBook-ról készült bejegyzésében, a Lábbusz programról készült posztjában, a haralyi templomfelújítás ünnepén, és a zabolai gyerektáncosokról is írt a most zajló kampányban az újrázni készülő Kovászna megyei tanácselnök.

Szatmár megyében az újrainduló megyei elnök, Pataki Csaba és a szintén újrázni készülő szatmárnémeti polgármester, Kereskényi Gábor olyan fotókkal kampányolnak, ahol gyereksereg asszisztálása mellett avatnak óvodát közösen Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős magyarországi államtitkárral és Schönberger Jenő szatmári katolikus püspökkel. És az új szatmárnémeti gyalogoshíd avatójáról is szép számban posztoltak gyerekes fotókat.

Az EP kampányból sem maradtak ki a kicsik: Winkler Gyula gyerekvetélkedőről, valamint a körtvélyfájai felújított iskoláról írt posztjaiban is szerepelnek gyerekek, az anyák napi bejegyzésből sem hiányoznak, ahogy a csernakeresztúri bukovinai székely közösségi ünnep fotóiról sem, sőt még az RMDSZ kampányindító Hunyad megyei magyar közösségi délutánjáról készült posztban is feltűnnek.

Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester politikusi oldalán is szerepelnek gyerekek, igaz, kevesebb az ilyen jellegű tartalom, és szalagvágásra sem teszi oda őket, illetve a tánccsoport sem kampányol neki. Résztvevőként jelennek meg például a civil szervezetek vásáráról vagy játszótér felújításról készült posztokban. Ugyanakkor az egyik bejegyzésében szerepelnek a saját gyerekei. Ebben a családdal töltött idő fontosságát hangsúlyozza a polgármesterjelölt, aki tojást süt a videón, majd lefekteti és jóéjt puszit ad a gyerekeinek.

Próbáltam telefonon elérni a felsorolt politikusokat, hogy megkérdezzem, tudják-e egyáltalán, hogy a jogvédők szerint nem helyes, amit csinálnak (a Hintalovon Alapítvány szerint pl. sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ez a gyakorlat potenciálisan káros lehet a gyerekek számára), azonban sem Kelemen Hunor, sem Tamás Sándor, sem Winkler Gyula nem válaszolt a hívásokra. Egyedül Soós Zoltánnal sikerült beszélnem a jelöltek közül, aki a kampánycsapatához irányított a kérdésekkel. Portik Vilmosnak linkeket is küldtem a jovgédők ajánlásairól, aki úgy vélte, helyesen jártak el.

„Némi örömmel állapítottuk meg, hogy azokkal az ajánlásokkal, amelyeket a magyarországi civil szervezetek megfogalmaztak, mi magunk is egyetértünk. A hazai vonatkozó jogszabályokat is korábban tanulmányozva magunk is megállapítottuk, hogy ráférne azok napirendre hozatala és konkretizálása, könnyebb lenne a gyermekek jogait óvni az online tartalmak előállítása során is. E hiányosságokat észlelve magunk is igyekeztünk kampányanyagainkat erre való odafigyeléssel készíteni, eseményeinket ennek figyelembevételével szervezni” – válaszolta a Transtelex megkeresésére Portik.

Hozzátette: „Közterületen készült felvételek esetében a résztvevőket előzetesen tájékoztatjuk arról, hogy fotó és videó anyagok készülhetnek. Ha bárkit zavar gyermeke megjelenése, a jelzés után azonnal eltávolítjuk a fotót. Ilyen jelzés sem most, sem korábban nem érkezett. Gondosan ügyelünk arra, hogy még az óvoda- és iskola felújítások kapcsán készült anyagok esetében se legyenek jelen az ott tanuló gyermekek. Mint önök is láthatták, ha megnézték a közösségi oldalainkat, hogy a művészeti iskola átadóját is olyankor szerveztük, amikor nincs tanítás, eseményeinkre gyermekeket nem hívtunk, kisvideóinkban szervezett módon gyerekek nem jelennek meg” – írta válaszában Portik Vilmos.

Felhívtam a figyelmét, hogy nem elég, ha előzetesen tájékoztatnak egy gyereket arról, hogy fotó vagy videó készül köztéren. A gyereknek értenie kell, hogy miről szól a kampány és önszántából, saját érdekeit képviselve kapcsolódhat csak be. Illetve hogy a szülői beleegyezés sem jogosítja fel a politikust arra, hogy a gyerekről készült felvételt használja, a gyereknek a szava, véleménye számít, nem a szülőé. Ilyen szempontból pedig problémás lehet Soós Zoltánnak az a videója is, amin a saját gyerekei szerepelnek.

Az UNICEF például ezt írja egy felhívásban: „a gyermekek pártpolitikai célú szerepeltetését, illetve felhasználását nem igazolja és nem is igazolhatja az önkéntesség, a beleegyezés. Önmagában a szülői hozzájárulás igénylése is jogsérelemhez vezethet, ugyanis a szülőt közvetve vagy közvetlenül a politikai nézetei, szimpátiája kifejezésére kényszerítheti, és e kényszerhelyzet elszenvedője végső soron a gyermek lesz.”

Portik erre annyit válaszolt, „fenntartja” az előbbi válaszában írtakat, illetve hogy „jóhiszeműen és körültekintéssel járnak el minden esetben”.

Bár Csép Andrea Maros megyei parlamenti képviselő nem jelölt ebben a kampányban, ő az, aki legtöbbet foglalkozik gyermekjogvédelemmel, ezért próbáltam kikérni a véleményét, azonban lényegében kitért a válaszadás elől. Annyit mondott, hogy nem avatkozik bele ebbe a kampányba és nem is követi, mert megvan a maga feladatrésze. „A kollégák biztos ismerik a jogszabályokat, nem hiszem, hogy ez valamelyik szülőt bántaná” – vélekedett. Felvetésemre, hogy erről a jogvédők szerint a szülő sem dönthet, csak az érintett gyerek maga, annyit mondott, hogy úgy gondolja, mindenki betartja a szabályokat, és nem akar véleményt mondani. Majd Fűzi Norberthez, az RMDSZ jogászához irányított.

Fűzi Norbert azt kérte, írásban tegyem fel a kérdéseimet, ami meg is történt. Szintén küldtem tájékoztató cikkeket a gyermekjogvédő szervezetek ajánlásairól, kérve, hogy ismertessék az RMDSZ álláspontját, azonban négy nap alatt nem érkezett válasz. Ha érkezik, közölni fogjuk, hogyan vélekedik a Szövetség a gyerekek politikai kampányokban való felhasználásáról.

Hozzá kell tenni, hogy a gyermekek kampánycélokra való felhasználása nemcsak RMDSZ-es sajátosság, hanem a többi romániai pártnál is észlelhető gyakorlat. A romániai Szabad Európa portál szerint a gyermekvédelmi törvény egyértelműen rendelkezik az ilyen helyzetekről: „A gyerekeket a szülők, a törvényes képviselők, a nevelésükért és gondozásukért felelős más személyek, a szociális szolgáltatóként akkreditált magánszervezetek, köz- vagy magánintézmények nem használhatják fel és nem tehetik ki személyes/intézményi előnyök megszerzése vagy különböző döntések befolyásolása céljából” – áll a törvényben. A szabálysértésért járó bírság 5000 és 10 000 lej között van.

A Fogyatékkal Élők, Gyermekek és Örökbefogadottak Jogainak Országos Hatósága (ANPDCA) a Szabad Európa kérésére korábban véleményezte, hogy mit lehet tenni. A hivatal hangsúlyozta, nem tud fellépni a szabálysértő jelöltek ellen, az egyetlen lehetőség, hogy azok, akik a túlkapást észlelik, rendőrséghez fordulnak. „Az ANPDCA nem áll lehetőségében ellenőrizni a politikai pártok jelöltjeinek ilyen jellegű tevékenységét. Bárki, aki a gyermekek jogainak megsértését tapasztalja ebben a tekintetben, feljelentést tehet a rendőrségen. A 272. törvény 142. cikkének (3) bekezdése szerint a jogsértések felderítését és a szankciók alkalmazását a rendőrség hajtja végre”.