Negyedjére hosszabbították meg a vészhelyzetet Parajdon

Már negyedszer hosszabbították meg harminc nappal a vészhelyzetet Parajdon, ezúttal október 10-ig marad érvényben – írja a Hargita megyei prefektúrára hivatkozva az Agerpres. A rendkívüli intézkedést még május 8-án vezették be, miután a heves esőzések következtében megáradt Korond-patak betört a sóbányába, és a hónap végére teljesen elöntötte azt.

A prefektúra emlékeztetett, hogy továbbra is tilos belépni az érintett területekre, beleértve a sószorost is. A Korond-patak és más, a bányakatasztrófa által érintett vízfolyások paramétereit folyamatosan ellenőrzik.

A katasztrófa nyomán június elején negyvenöt háztartás lakóinak kitelepítését rendelték el, mivel a vízzel elárasztott bánya tetején több helyen kráterek nyíltak. Augusztusban a megyei vészhelyzeti bizottság engedélyezte a lakók visszatérését, miután a környéken riasztórendszert telepítettek, amely szükség esetén azonnal jelez. A helyzet azonban továbbra sem stabilizálódott. A víz elvezetésére szánt csőrendszert csak július végén, többhetes késlekedés után sikerült üzembe helyezni, ám az már néhány nap alatt elégtelennek bizonyult: a heves esőzések miatt megnövekedett vízhozamot nem bírta teljesen elvezetni.

A bánya bezárásának következményei nem álltak meg a település határán. A magyar tulajdonú Ensana Health Spa Hotels (korábban Danubius) bejelentette, hogy a szovátai bővítési beruházását felfüggeszti az „érzékelhető kihívások”, köztük a parajdi bányakatasztrófa miatt.

Közben a gazdasági minisztérium augusztus végén jogi útra terelte a Salrom körüli vitát, miután a részvényesek közgyűlése megtagadta a vállalat igazgatótanácsának menesztését, noha a törvény szerint a katasztrófa okozta jelentős veszteség automatikusan a mandátum visszavonását kellett volna jelentse.

Radu Miruță gazdasági miniszter hangsúlyozta: a történtek nem voltak előrejelezhetetlenek, hiszen már 2006-ban és 2007-ben is születtek tanulmányok és szakvélemények, amelyek figyelmeztettek arra, hogy a Korond-patak komoly veszélyt jelent a bánya szerkezetére. Ezek az iratok a Salrom, a vízügyi igazgatóság, az ásványi erőforrások országos ügynöksége és a gazdasági tárca birtokában is voltak, de az illetékesek figyelmen kívül hagyták őket.

A civil szervezetek is élesen bírálták a mulasztásokat. A FACIAS szerint a vízszivárgások megakadályozása annak idején kevesebb mint kétmillió euróból megoldható lett volna, ehelyett a Salrom 2022-ben négy millió eurót fordított különféle bónuszokra, miközben 22 millió eurós nyereséget termelt. A parajdi sóbánya stratégiai jelentőségű: készleteinek értékét 12 milliárd euróra becsülik, ám ennek ellenére az elmúlt közel két évtizedben a védekezést rendre halogatták. A 2024-es vízszivárgások után is mindössze néhány hónapra zárták le a látogatók elől a bányát, majd gyorsan újranyitották, érdemi megerősítés nélkül.