A Ceaușescu-korszakra emlékeztek egy szatmári óvodában, kommunista propagandaműsor lett belőle

Hétfőn különleges napot tartottak a szatmárnémeti kéttannyelvű Samus óvodában, az államszocializmus időszakát idézték fel a gyerekkel: Eugenia kekszet kaptak, „a haza sólymaira” és a „pionírokra” jellemző nyakkendőt kötöttek, felidézték nekik a diktátor, Nicolae Ceaușescu alakját, többek között a diktátor önéletrajzi kötete is kikerült. A helyi sajtó szerint olyan – azóta már törölt – videókat is közzétettek, amelyeken az látszik, hogy a gyerekek a haza sólymai köszöntését szavalják el, illetve a korszak szimbólumait építették be játékos, szórakoztató jellegű tevékenységükbe. Az eset nem véletlenül óriási visszhangot váltott ki.

A Samus óvoda vezetése azt nyilatkozta, hogy nem a kommunizmus dicsőítése volt a cél, hanem egy „szórakoztató és immerzív tanulási élményt” akartak biztosítani a kicsiknek. „Ez a tematikus nap NEM azt a célt szolgálta, hogy ünnepeljük vagy dicsőítsük azt a történelmi időszakot, hanem hogy megmutassuk a gyerekeknek, milyen volt a gyermekkor «régen», és összehasonlítsuk a jelennel” – idézi a Presa SM az intézmény közlését.

A Szatmár megyei tanfelügyelőség közleményben reagált a történtekre, kijelentve, hogy a tematikus nap célja az volt, hogy „a gyerekek játékok és mesék segítségével megismerjék a régi idők életének különböző aspektusait”. Hangsúlyozták, hogy az óvodai nevelésben tilos bármiféle politikai vagy ideológiai tartalmú megközelítés, és elégedhetetlen a gyerekek megértési szintjéhez igazítani a tevékenységeket.

Ugyanakkor vizsgálatot indítottak az eset miatt, hogy megbizonyosodjanak arról, az átadott üzenetek korosztálynak megfelelőek és tantervi elvekkel összhangban voltak.

A Presa SM azt írja, hogy a Szatmár megyei rendőrség is vizsgálatot indított a körülmények tisztázása érdekében. A belügyi szervek azért kezdtek nyomozásba, mert 2015/217-es törvény (a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő jellegű szervezetek, jelképek és cselekedetek, valamint a népirtásért vagy háborús bűnökért elítélt személyek nyilvános dicsőítésének tilalmáról szóló jogszabály) szankcionálja az emberiség elleni bűncselekményekért felelős személyek kultuszának előmozdítását, és ebbe a kategóriába tartozik Nicolae Ceaușescu is.

A Kommunizmus Bűneit Kutató és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) is reagált az esetre, és határozottan elítélte a pedagógusok akcióját. Úgy fogalmaznak, hogy „a kommunista rezsim dalaival és szimbólumaival” „kommunista propagandaműsorrá alakították” a tanévnyitó ünnepséget.

Az intézet azt tanácsolja a pedagógusoknak, hogy „a román történelem helyes és kiegyensúlyozott értelmezését” tanítsák a diákoknak, és utasítsák el azokat a tevékenységeket, amelyek „a kommunista korszakot dicsőítik vagy a történelmi igazságot torzítják”.

Az IICCMER szerint az ilyen megnyilvánulásokat olyan értékeket és szimbólumokat népszerűsítenek, amelyeket történelmi kontextusukban kell megérteni, nem pedig követendő példaként.

„Romániának szüksége van egy országos oktatási és tájékoztató programra a Ceaușescu-korszakról, de ezeket az információkat megfelelő módon kell bemutatni, a korosztályokhoz és a megértési szinthez igazítva. A kommunista szimbólumok népszerűsítése az iskolai tevékenységekben csak fokozza a zűrzavart, sőt nosztalgiát kelthet egy totalitárius korszak iránt” – nyilatkozta Florin-Daniel Șandru egyetemi tanár, az IICCMER ügyvezető elnöke. Az intézet ugyanakkor arra biztatja az oktatási intézményeket, lépjenek velük kapcsolatba, tőlük kérjenek segítséget, hogy együtt szervezhessenek a tájékoztató tevékenységet a tanulók életkorához és megértési szintjéhez igazítva.

Az intézet idén nyáron tette közzé annak a felmérésnek az eredményét, amiből az derül ki, hogy a romániaiak csaknem kétharmada szerint Nicolae Ceauşescu jó vezető volt. Sőt, a fiatalok jelentős része is nosztalgiát mutat a rendszer iránt, annak ellenére, hogy nem élték benne. Ezt látszik igazolni az júliusban történt az eset, amikor a costinești-i Beach, Please fesztiválon tinédzserek egy csoportja egy adott pillanatban azt skandálta, hogy „Ceaușescu, Ceaușescu!”.

Az IICCMER szerint a felmérésük is azt mutatja, hogy különösen fontos a kommunista rezsimről és annak következményeiről szóló helyes tájékoztatás és oktatás. Szerintük a kommunizmus bűneinek és visszaéléseinek feledésbe merüléséért nem a fiatalok felelősek, hanem elsősorban a politikai döntéshozók és az oktatási rendszer képviselői, „akik több mint 35 éven át elhanyagolták a történelmi igazságot”.

Az előző rendszer iránti nosztalgia részben természetes jelenség, főleg az idősebb generáció esetében. Fodor János történész, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatójának elmondása szerint megszépítve emlékeznek vissza a fiatalkorukra, amikor jobb körülmények között élhettek, biztosabb életfeltételeik voltak. Ezt a nosztalgiát pedig a fiatalabb generációk is „örökölhetik”, a gyerekek a szüleik és nagyszüleik tapasztalatából „táplálkozhatnak”. Ehhez jöhetnek hozzá más alternatív források a közösségi médiában. Ezek ellen az IICCMER is felszólalt korábban.

„Nem kell nagyon messze klikkelni ahhoz, hogy olyan videóval találkozzanak, amiben a Ceauşescu-korszakot gazdasági alapon dicsőítik, mert az ország összes tartozást sikerült törleszteni. Nyilván nincs odatéve, hogy ez milyen áron történt, milyen katasztrofális humanitárius következményei voltak” – magyarázta a történész.

Az idei tanévtől a középiskolások tananyagába bevezetett A romániai kommunizmus története tárggyal ellensúlyoznák a hiányos ismereteket. A történész szerint ez árnyalni fogja a képet, és megfelelő módon előadva közelebb viszi a diákokat ahhoz, hogy „milyen valóságban éltek azok a generációk, akik megtapasztalták azt az időszakot”.

Elmondása szerint a tanrend eléggé megkötötte a történelemtanárok kezét, a 8. és a 12. osztályokban történik jelenleg a korszak tanítása, amikor van egy olyan nyomás a diákokon, hogy inkább azokból a tárgyakból készüljenek, amikből várhatóan vizsgáznak. „Nem mondom, hogy emiatt mellőzik a történelmet, de abba az egy évbe és tanrendbe minden bele kell férjen, amit a történelmi korszak megkövetel” – érvelt a történész. Szerinte a tanár rátermettségének a függvénye is volt, de megtörténhetett, hogy a legújabb kori történelem oktatásában nem jutottak el az EU-s csatlakozásig vagy a rendszerváltásig. Nem tudták a kellő mélységben oktatni a korszakot, ami rendszerint már az utolsó félévben, tavasszal került terítékre.

A történész szerint veszélyes, hogy sokszor az önkényuralmi időszakok szimbólumait marketing vagy reklám célokkal használják. A konkrét esetre utalva csak annyit mondott, hogy mielőtt a haza sólymai nyakkendőjére emlékeztető kendőt tesznek a gyermek nyakába a pedagógusok, el kellene mesélniük a gyermekeknek, hogy ez mit jelentett az oktatáson belül, illetve azt is el kellene mondani, hogy felszámolták miatta és integrálták a korszak ifjúsági szervezetébe a cserkészmozgalmat is.