Ceaușescu jó vezető volt Románia számára a megkérdezettek kétharmada szerint

Nicolae Ceauşescu jó vezető volt a romániaiak csaknem kétharmada szerint, derül ki egy, a kommunizmus iránti nosztalgiát tematizáló szociológiai kutatás adataiból, amelyet az INSCOP Research készített a Kommunizmus Bűneit Kutató és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézettel (IICCMER) együttműködésben, tájékoztat a News.ro.

Arra a kérdésre, hogy „Tudomása vagy hallomása szerint Nicolae Ceauşescu jó vagy rossz vezető volt Románia számára?” a megkérdezettek:

• 66,2%-a azt válaszolta, hogy jó vezető volt
• 24,1% szerint rossz vezető volt,
• 7,8% nem tudja,
• és 2% nem válaszolt.

A „A lakosság kommunizmussal kapcsolatos percepciója. A nosztalgia mutatói” című kutatás adatait 2025 júliusában gyűjtötték, 1500 fős mintán, ±2,5%-os hibahatárral.

A kutatás eredményei óriási szakadékot jeleznek a romániai lakosság kommunista rezsimmel kapcsolatos észlelése és a valóság között, mondta Remus Ştefureac, az INSCOP Research vezérigazgatója. Hozzátette, az eredmények egy olyan társadalom képét rajzolják ki, amely szinte teljesen védtelenné vált az úgynevezett információs hadviseléssel szemben, azaz ki van téve az álhíreknek és dezinformációknak. Ezeket, elmondása szerint több mint egy évtizede fokozzák különféle hibrid agressziók révén, amelyeket azzal a céllal terjesztenek, hogy súlyos társadalmi törésvonalakat, teljes polarizációt, állandó bizalmatlanságot és bizonytalanságot idézzenek elő a román társadalomban

„Ezek feltárják egy olyan kollektív nosztalgia alapjait, amely súlyosan veszélyeztetheti – ha már nem veszélyeztette – a demokratikus rendszer stabilitását, mivel torzított értékrendi mintákat táplál, amelyek féligazságokra épülő mítoszokból vagy durva hazugságokból erednek” – nyilatkozta.

Ştefureac elismerte, a kommunizmus iránti nosztalgia részben természetes jelenség is lehet, amit akár az elmúlt ifjúság utáni vágyakozás, akár a bizonytalanságérzet, amelyet egy – korábban mindent kontrolláló – rendszer összeomlása is előidézhet. Ami azonban szerinte nehezen értelmezhető, az ennek a nosztalgiaérzésnek az intenzitása, még 35 év távlatából is. A szakember szerint ez egyértelmű következménye annak az információs háborúnak, amiben élünk. „Dezinformációs hullámok, hazugságok és durva manipulációk terjedtek minden információs csatornán keresztül, de különösen a közösségi médiában. Megfigyelhető egy társadalmat destabilizáló és sebezhetővé tevő kampány, amelyet sem az állam, sem a társadalom, sem a közszféra, sem a civil szféra nem ellenzett vagy kezelt megfelelően” – tette hozzá.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a kutatás eredményei rávilágítanak olyan közpolitikai intézkedéseknek sürgősségére, amelyek egyszerre foglalkoznak:

• a jelenlegi strukturális elégedetlenségekkel (szegénység, egyenlőtlenségek, korrupció),
• illetve az információs és oktatási hiányosságokkal (a valós történelem ismerete, alapvető általános műveltség stb.).