Megszépített statisztikával próbálja a CSM megindokolni a bírók és ügyészek magas jövedelmét

A romániai bírók és ügyészek bérezése, illetve különnyugdíja a Bolojan-kormány által meghirdetett reformok és megszorító intézkedések bevezetése óta ismét a közbeszéd vezető témái közé került. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács ennek hatására aktív kommunikációs kampányba kezdett, hogy eloszlassa a „káros mítoszokat”, melyek – szerintük – hamis képet festenek a hazai igazságszolgáltatás tagjainak pénzügyi státuszáról. Ám a statisztikák, amelyekkel érvelnek, nem teljesek, és csak a történet egyik oldalát mutatják meg, írja a Rise Project. A tényfeltáró portál kicsit utánament azoknak a számoknak, amikkel a bírók azt próbálják bizonygatni, hogy az európai átlagot tekintve teljesen okés, átlagos juttatásokkal rendelkeznek.

Jól kommunikálnak, csak nem a teljes igazságot mondják

A CSM a közelmúltban több sajtóközleményt is közzétett, amelyek célja az volt, hogy eloszlassák azokat a tévhiteket, miszerint a bírók és ügyészek kiemelkedően magas fizetést kapnak. Egyik legfrissebb bejegyzésükben egy statisztikára hivatkoztak, amelyet az Európa Tanács egyik bizottsága állított össze: eszerint a kezdő bírók romániai fizetése, beleértve a pótlékokat is, csak a 22. helyen áll az EU 27 tagállama közül. A statisztika szerint a kézhez kapott összeg alig haladja meg a havi 2.000 eurót.

Ez az adat jól mutat a Facebookon, írja a Rise Project, de félrevezető, mert nem veszi figyelembe az ország anyagi helyzetét, a romániai gazdasági kontextust. Ugyanaz a statisztikai forrás ugyanis más típusú listát is közöl: mennyivel keresnek többet a bírók a saját országuk átlagbéréhez képest?

Ebben a rangsorban pedig a romániai kezdő bírók a 4. helyen szerepelnek, fizetésük 2,9-szerese a romániai országos átlagbérnek – ez jóval beszédesebb adat arról, hogy mit jelent ez a jövedelem a hazai életszínvonalhoz viszonyítva.

A Rise Project cikke szerint az ügyészek még előkelőbb helyet foglalnak el: az ő átlagfizetésük szintén 2,9-szerese a romániai átlagnak, amivel az EU első helyén állnak.

Ehhez hasonlítva:

• Máltán ez az arány 2,7
• Dániában csak 1,1
• Írországban pedig mindössze 0,9.

A 2010 és 2022 közötti időszakban pedig a romániai kezdő ügyészek minden évben az EU legjobban fizetettjei közé tartoztak. A kezdő bírók 1-2 év kivételével szintén dobogós helyen végeztek.

És akkor jönnek a speciális nyugdíjak

A közvélemény feszültsége nem is annyira a fizetések, mint inkább a speciális nyugdíjak miatt nőtt meg: ez az a terület, ahol hiába is közölnének statisztikákat a magisztrátusok, mert a társadalmi igazságérzet már rég kimondta az ítéletet. Mi több, most már a román állam is keresi a kiutat a csapdahelyzetből, azonban az alkotmánybíróság rendszeresen alkotmányellenesnek nyilvánít bármilyen törvényhozási próbálkozást, ami gátat szabna a speciális nyugdíjaknak. Arról, hogy

A Rise Project egy másik cikkében foglalkozik a bírák nyugdíjának a témájával, és leírják azt is, hogy milyen érvekkel támasztották alá már kezdetben annak szükségességét. Így foglalják össze a bírók álláspontját: „A bírák szerint a különnyugdíj olyan kompenzáció, amelyet a társadalom tartozik nekik kifizetni, mivel számukra tilos üzleti tevékenységet folytatni.” De jogos-e ez a kárpótlás? – teszi fel a kérdést az oknyomozó anyag. „Valóban hátrányt szenvednek emiatt, vagy ez csak egy kirakatérv, amely arra szolgál, hogy megtévessze azokat az adófizetőket, akik végső soron állják a számlát?”

A cikk rámutat, a magisztrátusok is folytathatnak jövedelemtermelő tevékenységeket (ingatlanbérlés, oktatás, könyvírás stb.), valamint semmi sem tiltja azt, hogy hozzátartozóik nevére bejegyzett vállalkozásokban érdekeltek legyenek. Több ismert esetet is felsorolnak, amivel ezt alátámasztják: Lia Savonea bírónő férje ismert ingatlanvállalkozó, Luciana Aydin bírónő férje sikeres török üzletember, Carmen Vrânceanu ügyész, a Krassó-Szörény megyei DIICOT vezetőjének a férje is vállalkozó, ráadásul jó sok állami szerződést sikerült megnyernie. Marius Voineag, a DNA vezetője maga is kockázatmentes, 30% hozamot termelő ingatlanbefektetésekkel foglalkozik.

Mindezekből kiderül: a bírók és ügyészek nincsenek kiszakítva a gazdasági valóságból, csak az a szabály vonatkozik rájuk, hogy a szabály lényege, hogy ne végezzenek olyan üzleti tevékenységet, amely összeférhetetlenséget okozhatna a munkájukkal. És ezt az életmódbeli kompromisszumot kompenzálja ma egy olyan speciális nyugdíj, amelynek éves átlagos összege 52.000 euró, ami a kétszerese-háromszorosa annak, amit egy átlagos román vállalkozás profitban termel, hívja fel a figyelmet a Rise Project cikke.

A különnyugdíjak költsége egyébként 2025 januárjára elérte a 295 millió eurót évente, és ez még nem a végleges összeg, csak a jelenlegi állapot. Az előző évek számait is közli a Rise Project:

• 2022: 202 millió euró
• 2023: 238 millió euró
• 2024: 261 millió euró

Tehát négy év alatt közel 1 milliárd euró közpénz ment el bírói különnyugdíjakra. A Transtelexen is külön cikkben mutattuk be adatokkal és példákkal alátámasztva, hogyan váltak a bírók és ügyészek a rendszer leggazdagabb nyugdíjasaivá, hogyan reagál az igazságügyi vezetés a reformkísérletekre, és milyen mechanizmusok tartják életben ezt a politikailag védett, társadalmilag egyre kevésbé igazolható kiváltságrendszert.