Romániai nyugdíjkörkép: egyre súlyosabb teherré válnak a kiváltságos nyugdíjak

Az Állami Nyugdíjpénztár adatai szerint a romániai állami nyugdíjasok összlétszáma 4 693 581 fő. A katonai és belügyi nyugdíjasoknak külön-külön nyugdíjpénztáraik vannak, ahonnan körülbelül 210 000-en kapnak nyugdíjat. Erre még visszatérünk később. A két szám együtt kb. 4,9 millió.

Az állami nyugdíjasokon belül vannak az úgynevezett mezőgazdasági nyugdíjasok (hajdani kollektivisták, tsz-tagok), számuk 554 370 fő, a havi átlagnyugdíj náluk 699 lej. Vannak rokkantnyugdíjasok, számuk 405 570 fő, átlagosan 1119 lejes nyugdíjjal. (Ezek az ún. betegnyugdíjasok két csoportra oszlanak, de ez a lényegen nem változtat.) 2025 júniusában 4130 fő részesült előnyugdíjban (havi átlag 3956 lej), valamint részleges előnyugdíjban 95 111 fő (átlagosan 2786 lej). A legnagyobb létszámban a rendes nyugdíjasok vannak (akik a nyugdíjkorhatárt elérve mentek nyugállományba). Létszámuk 3,75 millió fő, átlagosan 3091 lej nyugdíjjal. (Ezt a 3100 lej körüli összeget vesszük majd a későbbi számítások során 1 egységnek, vagyis 1 e-nek.) Van még 437 846 fő utódnyugdíjas, átlagosan 1491 lejes nyugdíjjal.

Az állami nyugdíjrendszeren belül külön helyet foglalnak el a szolgálati nyugdíjnak is nevezett speciális nyugdíjak. A hatályos törvények szerint volt bírák és ügyészek, pilóták, diplomaták, parlamenti alkalmazottak, számvevőszéki alkalmazottak és törvényszéki írnokok kapnak ilyen speciális nyugdíjat. Ugyancsak a nyugdíjpénztár adatai szerint 2025 júniusában 11 685 ilyen „speciális” nyugdíjas volt. Közülük egykori diplomata 798 fő, 6877 lejes átlagnyugdíjjal, amelyből a költségvetés fizetett 2887 lejt, a többi pedig saját befizetésből származott. (Tehát ha nem lenne költségvetési támogatás, a volt diplomaták nyugdíja 6877 lej helyett csak 3990 lej lenne. A jelenlegi 6877 lejes összeg az állami átlagnyugdíj több mint kétszerese – egész pontosan 2,22-szerese.)

A parlamenti alkalmazottak közül 880-an kapnak speciális nyugdíjat, havi átlagban 6106 lej összegben. Ebből 3421 lej a költségvetésből származik.

A légügyi személyzet esetében 1361 nyugdíjasról van szó, átlagosan 13 015 lejes nyugdíjjal. Ennek több mint fele, 7059 lej, szintén a költségvetésből jön.

A számvevőszéki nyugdíjasok száma 675 fő, átlagnyugdíjuk 10 089 lej, amiből 2148 lejt áll az állam.

A bírósági és törvényszéki írnokok 2291-en vannak, havi átlagban 6691 lejt kapnak, amelyből a költségvetés 3832 lejt fizet – tehát több mint a felét.

És végül a bírák és ügyészek speciális nyugdíja: 5680 fő részesül ebben a juttatásban, az átlagos nyugdíjuk 25 258 lej. Ennek 22 061 lejes részét a költségvetés finanszírozza. Vagyis ők a csúcstartók – egy fő több mint nyolcszorosát kapja az átlagos állami nyugdíjnak! Ez valamivel több mint 5000 eurónak felel meg.

És ez mennyibe kerül az államnak, vagyis nekünk, adófizetőknek? Ha a havi nyugdíjat (5000 euró) megszorozzuk a 5680 fővel, az 28,4 millió eurót jelent havonta, vagyis évente 340,8 millió eurót. Hiába próbálja a kormány ezt mérsékelni, a kedvezményezettek foggal-körömmel ragaszkodnak hozzá. Az igazságügyi alkalmazottak speciális nyugdíjrendszere 1997-ben jött létre, és azóta folyamatosan bővül, egyre költségesebbé válik.

Idén áprilisban a hazai igazságszolgáltatásban 4733 bíró és 2780 ügyész dolgozott, összesen tehát 7513 fő. Ugyanakkor, ahogy korábban említettük, jelenleg 5680 nyugalmazott bíró és ügyész van. Kérdés: mikor haladja meg a nyugdíjasok száma az aktív dolgozókét?

A nyugdíjasok között külön csoportot alkotnak a fegyveres testületek tagjai – a katonák, belügyesek és hírszerzők –, akiknek külön nyugdíjpénztáraik vannak. A katonai nyugdíjasokról nehéz naprakész adatot találni; a legfrissebb, 2024 októberéből származó adatok szerint 84 933 fő (vagyis nagyjából 85 ezer) kap katonai nyugdíjat. A legalacsonyabb katonai nyugdíj 1235 lej, amit egy altiszt 17 év szolgálat után, a szükséges korhatár elérésekor kaphat. A legmagasabb összeg egy katonai bíró vagy ügyész nyugdíja – havi 56 160 lej (több mint 11 000 euró!).

A katonai nyugdíjasok a következő csoportokba sorolhatók:

• közkatonák: 3317 lej (nagyjából 1,1-szerese az állami átlagnyugdíjnak),
• altisztek: 4162 lej,
• tisztek: 6649 lej,
• tábornokok: 13 761 lej.

A katonai nyugdíjak átlaga 5300 lej, ami körülbelül 1,7-szerese az állami átlagnyugdíjnak.

A Belügyminisztériumhoz tartozó szervek (például a rendőrség, csendőrség, határőrség) összesen 113 105 nyugdíjassal rendelkeznek. Közülük 14 699 fő kap havi 3000 lejnél kevesebbet, míg 98 406 fő többet.

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 13 254 nyugdíjassal rendelkezik, akik közül 966 fő havi 3000 lejnél kevesebb nyugdíjat kap.

Ez a három nyugdíjpénztár – a katonai, a belügyi és a hírszerző – a Hotnews adatai szerint évente összesen 14 milliárd lejbe kerül az államnak, ami körülbelül 2,8 milliárd eurónak felel meg. Ebből:

• a katonai nyugdíjak 5,5 milliárd lejbe,
• a belügyi nyugdíjak 7,36 milliárd lejbe,
• a hírszerző szolgálat nyugdíjai pedig 1,08 milliárd lejbe kerülnek.

És ha már a nagy számoknál tartunk: az Állami Nyugdíjpénztár költségvetése 2024-ben 135 milliárd lej volt, 2025-re pedig 155 milliárd lejt irányoztak elő.

Igazságszolgáltatási intézmények és testületek – vagy inkább bírói szakszervezetek? Nyilatkozatok háborúja a szolgálati, illetve speciális nyugdíjak ügyében

Miután Ilie Bolojan miniszterelnök július 11-én tartott sajtóértekezletén megemlítette, hogy a bírók általában 48 évesen mennek nyugdíjba, elsőként a bírósági vezetők kapták fel a fejüket. Tiltakozó nyilatkozatot adtak ki, amelyben magyarázták, hogy mennyire felelős, fontos és nélkülözhetetlen munkát végeznek, milyen nehéz körülmények között, és hogy nekik igenis „jár, ami jár”.

Az első két reagálás Bolojan megjegyzésére – amely a bírók és ügyészek korai nyugdíjazására vonatkozott – július 14-én született. A táblabíróságok elnökei tiltakozó közleményt adtak ki, amelyben „határozottan elutasítják a manipuláción és félretájékoztatáson alapuló közbeszédet, amely a bírók ellen irányul...” A korai nyugdíjazásra vonatkozó megjegyzést a bírói testület és az igazságszolgáltatás elleni támadásként értelmezik.

„Egy állam, amelyben a bírói hatalmat folyamatosan támadják, és felelőssé teszik a Kormány és a Parlament közigazgatási és törvényhozási kudarcaiért, már nem olyan állam, ahol a három hatalmi ág egyensúlyát tiszteletben tartják. Ehelyett olyan állam alakul ki, ahol egy gyenge igazságszolgáltatás van kialakulóban, amely függ a végrehajtó hatalomtól. Végül egy ilyen igazságszolgáltatás képtelen lesz megvédeni az állampolgárokat az állam túlkapásaival szemben, valamint nem tudja biztosítani jogaikat és alapvető szabadságaikat...”

Ez a megfogalmazás egyszerre túlzó és hiteltelen: vajon tényleg azok a bírók fogják megvédeni az átlagos állampolgárokat, akik saját kiváltságaik mögé bújva reagálnak minden kritikára? És egyáltalán: a harmadik hatalmi ág, a bírói, nem nőtt már a másik kettő – a törvényhozó és a végrehajtó – fejére?

A második közleményt a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács adta ki, a címe ez volt: „2025. február 12. – május 26. között nyugdíjba vonult bírók életkora.” Ez a miniszterelnök kijelentésére adott válasz, miszerint a bírók többsége 48 évesen megy nyugdíjba. A Tanács szó szerint közölte, hogy a vizsgált időszakban visszavonult 35 bíró átlagéletkora 52 év és 3 hónap, nem pedig 48 év. Egy mondat a közleményből:
„Az ebben az időszakban nyugalomba vonult bírók közül csupán 5 volt 48 éves, több mint 85 százalékuk idősebb, a legidősebb pedig több mint 67 éves volt.”

Megnéztem a 35 fős listát:

• 12 bíró volt 50 év alatti,
• 16-an tartoztak az 50–55 éves korosztályba,
• 5 bíró volt 55–60 év között,
• és mindössze ketten voltak 60 év felett (egyikük 62, másikuk 67 éves).

Vagyis másik nézőpontból: 35 bíróból 28-an 55 év alattiak voltak – ez 80 százalék –, és csak 7-en voltak 55 év felett. Mindezt úgy, hogy a hétköznapi emberek nyugdíjkorhatára 63 év a nőknél, 65 év a férfiaknál. Ők pedig majd be kell érjék 3000 lej körüli nyugdíjjal – nem 25 000 lejes bírói nyugdíjjal.

Egyre hevesebb reagálások

Amint kiderült, hogy nem csak a nyugdíjkorhatár változna, hanem a számítási mód is kedvezőtlenebbé válna, az összes vezető igazságügyi testület – nem csak a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, hanem a Legfelsőbb Bíróság is – gyakorlatilag bírói szakszervezetté alakult, és nyilatkozatokkal támadják a kormány reformcsomagját.

Sőt, egyes vezető bírók külön akciókba kezdtek, főleg július 29-e után, amikor a kormány részletes tervezete nyilvánosságra került. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács július 29-i közleménye is beszédes: „A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács határozottan elutasítja a Románia Kormánya által tervezett intézkedéseket a bírók és ügyészek nyugdíjazási rendszerének módosításáról, amelyeket a miniszterelnök mutatott be...”

Július 30-án újabb közleményt adtak ki, majd augusztus 1-jén egy másikat is, amelynek címe: „Elena Costache bírónő, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács elnökének válasza Nicușor Dan, Románia elnöke kijelentéseire.” Ezek a nyilatkozatok tehát nemcsak Bolojan miniszterelnök ellen irányulnak, hanem az őt támogató államfő ellen is.

Augusztus 1-jén a Legfelsőbb Bíróság is nyilatkozatot adott ki, amelyben méltatják a nyugdíjba vonuló elnöküket, Coria-Alina Corbu bírónőt. Az egyik mondat különösen figyelemre méltó: „A bírónő holnaptól egyszerű állampolgár lesz.” Ez azonban nem igaz: valójában luxusnyugdíjas lesz.

A vagyonnyilatkozatai szerint:

• A 2023 júniusában leadott nyilatkozat szerint éves jövedelme 399 460 lej volt, ami havi átlagban 33 288 lejt jelent.
• A 2024 júniusában beadott legutóbbi nyilatkozata szerint az éves jövedelme már 906 254 lej volt (fizetés és elmaradt kifizetések együtt), ami havi szinten több mint 75 500 lej.

Ha ez alapján számítják ki a nyugdíját, akkor vélhetően ez lesz a legmagasabb nyugdíj Romániában. (Ez több mint 25-szöröse az átlagnyugdíjnak.)

És az sem elhanyagolható, hogy a bírónő mindössze 53 éves. Ha tanár, orvos vagy más foglalkozású lenne, még akár 10 évet is dolgoznia kellene, hogy elérje a nyugdíjkorhatárt. Ők majd 5–9 ezer lejes nyugdíjat kapnak, nem 25 ezer lejt – és nem 25 év, hanem 35 vagy több évnyi munka után.

A közleményben a bírók ismét a demokrácia védelmezőiként jelennek meg, és elítélik, hogy a média „a nép ellenségeinek” kiáltotta ki őket.

A jelenlegi bírói nyugdíjakat az utolsó bruttó fizetés 80 százaléka alapján számolják ki – ez sok esetben magasabb összeget eredményez, mint amennyi a bíró nettó fizetése volt. A kormány javaslata szerint ezentúl a nyugdíjszámítás alapja a nettó fizetés maximum 70 százaléka lenne.

Egy egyszerű példával: ha valakinek a bruttó fizetése 10 000 lej, akkor – figyelembe véve az adóterheket (kb. 45%) – nettóban 5500 lejt visz haza. A jelenlegi rendszer alapján a nyugdíja 10 000 x 0,8 = 8000 lej lenne, ami jóval magasabb, mint a nettó fizetése volt. A javasolt új számítás szerint: 5500 x 0,7 = 3850 lej – vagyis kevesebb mint fele az eddigi 8000 lejes összegnek.

És ez még nem minden. Több olyan tényező is van, ami miatt a speciális nyugdíjas bírók egyre kevésbé szimpatikusak az adófizetők szemében: nemcsak a nyugdíjuk kiemelkedő, hanem a fizetésük is. Ráadásul sok esetben a bírák egymás javára ítélnek bíróságon: az egyik bíró beperli az államot fizetési pótlékért, kollégája helyt ad a keresetnek, az állam fizet. Legközelebb az ítélkező bíró perel, és most ő kapja meg a pótlékot – ugyanattól a kollégától.

2008 és 2022 között összesen 20 000 ilyen pert indítottak bírósági alkalmazottak, és 16,1 milliárd lejt – azaz 3,2 milliárd eurót – nyertek az államtól. (Az összeg a pénzügyminisztérium egyik jelentéséből származik.)

A kiemelt fizetések természetesen kiemelt nyugdíjhoz vezetnek – a bírói kaszt tehát kettős előnyben van.

A bírák saját kiváltságaikat védelmező érvei gyakran sántítanak. Néhány példa:

1. „Hosszú a bírók képzése.” Valóban: 4 év egyetem és 3 év a Magisztrátusi Intézet – összesen 7 év. De egy orvos képzése 6 év egyetem + 4–6 év rezidensi időszak – vagyis akár 12 év is lehet. (A 12 év mégiscsak több, mint a 7.)
2. „Nem lehet vállalkozásuk vagy másodállásuk.” Ez igaz. De ha valaki olyan sokat, olyan nehéz körülmények között, és olyan felelősségteljes munkát végez, mint ahogyan ők maguk állítják, akkor sem ideje, sem energiája nem maradna másodállásra. Akkor meg mi értelme lenne az engedélyezésének?
3. „A bírók átlagos életszínvonalon élnek.” Ez már nehezen hihető, főleg akkor, amikor arról panaszkodnak, hogy 11 000 lejes nyugdíjból nem lehet megélni. Ezt maga a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács elnöke mondta! Holott több millió romániai nyugdíjas ennek a töredékéből kénytelen megélni.

Ráadásul, ha megnézzük a bírák vagyonnyilatkozatait, elég jelentős ingó- és ingatlanvagyonokkal rendelkeznek – legalábbis azokkal, amiket bevallanak.
Erre jó példa egy korábbi szomszéd: aktív korában bíró, majd megyei törvényszék alelnöke, később elnöke volt. Akkor még tömbházban lakott és Daciával járt. Miután nyugdíjba ment, házat épített, és jó minőségű terepjáróval kezdett közlekedni.

A bírói védőbeszédekben egyetlen szó sem esik a bírói tévedésekről, halogatott perekről, megkésett ítéletekről, elévülésekről, korrupcióról vagy az igazságszolgáltatás által okozott károkról.

Ha lenne bennük jóérzés vagy empátia, talán felfognák: ha bekövetkezik egy államcsőd, akkor nem lesz sem nyugdíj, sem jövőkép – senkinek. De ők úgy gondolják, ez mind jár nekik. Mert megérdemlik. És ha valami jár, akkor az jár – punktum. Akkor is, ha az ország beledöglik.