Már a kivitelező is elismeri, hogy nem tudni, mikor kezdődhet a kolozsvári metróalagút ásása

„Földalatti fázisba” lép a kolozsvári metró kivitelezése, jelentette be Emil Boc polgármester hétfőn, a szászfenesi munkatelepen tartott sajtótájékoztatóján, miközben a háttérben épp elkezdték ásni azt az indítóaknát, amin majd leeresztik a fúrópajzsok alkatrészeit. A büszke bejelentés nem nyugtatta meg a projekt kiritikusait és azt a kivitelezők képviselője is elismerte:

bizonytalan, hogy a konkrét alagútfúrás mikor kezdődhet el.

A polgármester rendíthetetlen optimizmussal számolt be arról, hogy milyen fontos előrelépés a 24 méter mélyre tervezett indítóakna ásásának elkezdése, aminek egyébként egy júniusi nyilatkozat szerint már júliusban meg kellett volna történnie. Boc ismét elmagyarázta, hogy a „vakondoknak” becézett fúrópajzsokat majd az indítóaknában szerelik össze, és ezután kezdhetik el az alagútfúrást. „Készen állnak a csapatok és a munkálatok a tervnek megfelelően elkezdődtek” – idézte a polgármestert a Știri de Cluj.

Azt már a metrót kivitelező konzorcium részét képező Alstom képviselője, Șerban Iorga tette hozzá, hogy egyelőre nem tudni, mikor kezdődhet a konkrét alagútfúrás. „Most csak az indítóaknát ássuk. Nehéz megbecsülni, mikor lesz kész, és mikor tudjuk leengedni a vakondokat a föld alá. Csak szeptember végén látjuk ezt majd világosabban, akkor tudjuk megmondani, mikor lehet elkezdeni ezt a munkaszakaszt” – nyilatkozta Iorga a Știri de Clujnak.

A „földalatti fázis” csak újabb retorikai fordulat, írta a sajtótájékoztatót megelőzően a Clujul Civic kolozsvári közügyekkel foglalkozó Facebook-csoportba Szakáts István, aki évek óta követi a kolozsvári metróprojektet. Bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az indítóakna ásása a legoptimistább forgatókönyv szerint is csak 2026 februárjában lehet kész, az alját pedig még ki kell betonozni ahhoz, hogy használható legyen, illetve az áramforrást is biztosítani kell a „vakondok” számára, így azok legfeljebb 2026 augusztusában állhatnak fúrásra készen. Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében lehívható források feltétele pedig hét megálló és az azokat összekötő alagút kiásása 2026 július végéig. Szakáts Istvánnal július elején jártunk a tervezett metróvonal két pontján, akkor a földcsuszamlást és a Vivo bevásárlóközpontnál korábban a földbe helyezett betoncölöpöket említette, mint olyan akadályokat, amelyek miatt a projekt további késése elkerülhetetlen.

A munkálatok nyilvánvaló késésére és a finanszírozás bizonytalanságára a romániai közúti beruházásokat követő Pro Infrastruktúra Egyesület is felhívta a figyelmet, legutóbb egy július 21-i Facebook-bejegyzésben. Ebben azt írják, hogy bár a török Gülermak vezette konzorciumnak 232 millió euró előleget fizettek ki 2024-ben, több mint két évvel később a szászfenesi munkaterületen egy támfalon és az összeszerelésre váró fúrópajzsokon kívül más nem látható. Arra is felhívják a figyelmet, hogy 2024 szeptemberében az akkori miniszterelnök, Marcel Ciolacu elismerte, hogy a kolozsvári metró elvesztette a PNRR-s forrásokat, az Emil Boc említette alternatív források azonban egyáltalán nem biztosak: az ún. Szállítás Programban elérhető forrásoknak már nagyrészt más rendeltetése van, a zöld kötvények kibocsátásából pedig 2024-ben a célösszegnek a felét sem sikerült összegyűjteni.

A kolozsvári metró teljes hossza a tervek szerint 21,3 kilométer, 19 megállóval, költségvetése pedig 2,7 milliárd euró. A kolozsvári önkormányzat 2023 májusában írta alá a 21,3 kilométeres metróvonal tervezésére és kivitelezésére szóló szerződést a török Gülermak, a francia Alstom és a romániai Arcada alkotta konzorciummal, az építési engedélyt 2024 májusában kapta meg a projekt.