Újraindulhat a kommunizmus alatt elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása Romániában

A román kormány pénteken elfogadott egy sürgősségi rendeletet, amivel újraindítják a kommunista rendszer idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának és kárpótlásának folyamatát, írja az Agerpres. Ez azért állt le, mert az alkotmánybíróság idén februárban kimondta: alkotmányellenes volt a kárpótlás számításának jogi alapja, ha az ingatlant már nem lehetett természetben visszaadni.

A pénzügyminiszter, Alexandru Nazare szerint az új szabályok méltányosabbá teszik a kárpótlást: a számításnál mostantól a közjegyzői értékbecslést és korrekciós tényezőket (például elhelyezkedés, állapot, jogi státusz) vesznek figyelembe, és mindegy, hogy az elkobzás előtt mire használták az ingatlant.

Lesz választási lehetőség a kifizetésnél is: hét év alatt részletekben, vagy egyszeri kifizetésként az összeg 40 százaléka, ha valaki lemond a részletfizetésről. A kormány szerint ezzel csökkenthetik a perek számát és visszafoghatják a spekulációt a kártérítési jogok adásvételével.

Nazare számokat is mondott: 2013 és 2025 között a román állam 23,2 milliárd lej kártérítést állapított meg 67 500 ügyben, ebből 16,1 milliárdot már kifizettek, a maradékot 2029-ig fogják. A részletfizetési idő növelése enyhíti a költségvetési terheket, és a kormány becslése szerint csak a spekulatív pontvásárlások kifizetésén több mint 50 százalékot spórolhat az állam.

A miniszter szerint a cél az, hogy lezárják ezt a „fájdalmas fejezetet” a román történelemben, méltányosan és az európai emberi jogi normák szerint.

A kommunista időszakban államosított ingatlanok visszaszolgáltatása a rendszerváltás után indult meg, de a folyamat lassú, bürokratikus és visszaélésekkel terhelt. Kialakult egy „kárpótlási piac”, ahol közvetítők és befektetők nyomott áron vásárolták fel a jogosultak kártérítési jogait, majd jóval magasabb összegért érvényesítették az államnál.

A rendszerhez évtizedek óta súlyos korrupciós ügyek kapcsolódnak. Egy 2024-es riport szerint tízezrek várnak akár húsz éve a kifizetésre, miközben „cápák” — befolyásos ügyvédek, közvetítők — busás hasznot húznak a késlekedésből. 2023-ban a restitúciós hivatal alelnöke ellen is eljárás indult, miután kiderült, hogy több millió lejt szerzett jogosulatlanul. Korábban, 2011-ben az ANRP egyik alelnökét vesztegetés gyanújával tartóztatták le, mert pénzért gyorsított ügyeket.

A romániai magyar közösséget is megrázta több ilyen botrány. A legismertebb a Székely Mikó Kollégium ügye, amelyben az RMDSZ-es politikust Markó Attilát, aki a visszaszolgáltatási bizottság tagja volt, három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, miközben öt más restitúciós és kártérítési ügyben is vádat emelt ellene a korrupcióellenes ügyészség. Markó Magyarországra távozott, a pereket évekig tárgyalták, és végül a legfelsőbb bíróság 2023-ban jogerősen felmentette az utolsó ellene fennmaradt korrupciós vád alól is. Markó ezt követően tért vissza Romániába, és jelenleg újra az RMDSZ parlamenti képviselője, miután a szövetség befutó helyet adott neki a szórvány jelöltjeként a 2024-es parlamenti listán.