Markó Attila a szórvány jelöltje, Hargita és Kovászna megye osztozkodik a kispártok jelöltjein

Véglegesítette a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) az RMDSZ képviselő- és szenátorjelölti listáját az idei parlamenti választásokra – tájékoztatott az operatív döntéshozó testület hétfői kolozsvári ülése után Csoma Botond. Az RMDSZ szóvivőjének kijelentése nem volt egészen pontos, ugyanis a beszámolójából kiderült, hogy vannak még kérdőjelek a listákkal kapcsolatban. A várakozásoknak megfelelően ugyanis a SZÁT – a márciusban egyenként kötött megállapodások értelmében – befutó helyet biztosított az EMSZ és az MPE egy-egy jelöltjének az RMDSZ Hargita, illetve Kovászna megyei képviselőjelölti listáján, de arról már nem döntött, hogy a két megye miként osztozik a két kispárt politikusain. Csak az ismert, hogy az egyik a Kovászna megyei lista harmadik, a másik a Hargita megyei lista ötödik helyére kerül fel.

Csoma Botond újságírói kérdésre elmondta, hogy a továbbiakban az RMDSZ az EMSZ-szel, az MPE-vel és az érintett területi szervezetekkel is egyeztet majd erről, és a végső döntést várhatóan ismét a SZÁT hozza meg. Arra a felvetésre, hogy a háromszéki szervezet lázadozik az MPE várható jelöltje, Kulcsár-Terza József ellen, a szóvivő kijelentette, nem kizárt, hogy a SZÁT a döntésekor a helyi érzékenységeket is figyelembe veszi. „De szerintem nincs relevanciája az erdélyi magyar közösség szempontjából annak, hogy az MPE és az EMSZ jelöltjei melyik megyében szereznek mandátumot” – jegyezte meg Csoma.

Beszámolója szerint a SZÁT a Kolozs megyei képviselőjelölti listán is módosított: a második – nem biztos befutó – helyre Szilágyi Dóra, a Magyari Ifjúsági Értekezlet (Miért) elnöke került annak a Geréd Imrének a helyére, aki éppen Csoma Botonddal szemben veszített az első – befutó – helyért lezajlott küzdelemben a szeptemberi rangsoroló ülésen. A szóvivő elmondta, hogy kettejük csatájának nem volt semmi köze a SZÁT döntéséhez. Közlése szerint az ülésen három megye – Kolozs, Szilágy és Szatmár – között mérlegelt a testület. A választás azért a Kolozs megyei listára esett, mert ifjúsági szervezetként a Miért jobban kötődik Kolozsvárhoz – magyarázta. Négy évvel ezelőtt egyébként a Miért akkori elnöke, Oltean Csongor a Bihar megyei képviselőjelölti lista harmadik helyére került.

A SZÁT ülése előtt a legnagyobb várakozás a szórvány jelöltjéről szóló döntést előzte meg. Már csak azért is, mert a biztos parlamenti mandátumért heten versenyeztek: Benedek Zakariás (Szeben megye), Bodoczi Annamária (Fehér megye), Décsei Atilla (Beszterce-Naszód megye), Ihász János (Temes megye), Kelemen Attila (Krassó-Szörény megye), Lőrincz Helga nagyenyedi alpolgármester és Markó Attila. Csoma Botond a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az ülésen a SZÁT 28 tagja volt jelen, akiknek volt alkalmuk meghallgatni a jelöltaspiránsok röviden felvázolt programját is. A titkos szavazáson Markó Attila és Bodoczi Annamária került az első két helyre, és kettejük közt egy második fordulót tartottak, amelyet szoros versenyben, 15-13 arányban a korábban magyarországi száműzetésben élő politikus nyert meg. Markó Attila a Maros megyei képviselőjelölti lista harmadik helyéről indul a parlamenti választásokon.

Csoma elmondta, hogy nem volt könnyű a SZÁT döntése, mert mindegyik jelöltaspiráns alkalmas lett volna a képviselői mandátum ellátására. A Transtelex kérdésére ugyanakkor elismerte, hogy ez a döntés nem előre rögzített kritériumok szerint született meg. „Valóban ki kell majd dolgoznunk egy kritériumrendszert. Az előző két parlamenti ciklusban nem volt erre szükség, mert a szórványjelölti mandátumért nem volt verseny, nyolc éven át Benedek Zakariás képviselte a parlamentben a szórványt” – magyarázta. Arra a kérdésre, hogy miért a jelenleg a Sepsiszentgyörgy melletti Rétyen élő, korábban háromszéki képviselőként is tevékenykedő Markó Attilára esett a SZÁT választása, az RMDSZ szóvivője emlékeztetett: a jogász-politikus Brassóban született, és élete egy részét Bukarestben töltötte. „Tehát nem idegen tőle a szórvány, ezt a feladatot el tudja látni. Az idei önkormányzati választások előtt Brassó megyében vitte végig a kampányt” – magyarázta.

A szórvánnyal fenntartott kapcsolatáról korábban Markó Attila is nyilatkozott a Transtelexnek. Elmondta, hogy alapítása óta a brassói RMDSZ-ben tevékenykedett, és ez nem szűnt meg akkor sem, amikor államtitkár lett. „Színházfesztivált vittem Brassóba, rengeteg eseményt támogattam, minden nemzeti ünnepen otthon voltam. Gyakorlatilag a menekülésig Brassóban éltünk, a megyei egyházakkal folyamatos volt a kapcsolatom. Amikor képviselő lettem, brassói irodám is volt, és még jobban megerősítettem a brassói szervezetet, külön figyelve a legszórványabb helyekre is (például Fogaras). Nem szoktam magam soha fényezni, mert nem stílusom, inkább csendben teszem a dolgom” – jelentette ki.

Mindenesetre a SZÁT ülése után Bodoczi Annamária gratulált Markó Attilának, és a szórványképviselői mandátumra pályázó hét jelölt Kelemen Hunor szövetségi elnökkel fotózkodott.