Lehallgatások, szerződések, kenőpénzek: a DNA vádirata bemutatja Coldea hálózatának működését

Bíróság elé állította a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Florian Coldeát, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egykori első igazgatóhelyettesét. Az Agerpres hírügynökség ügyészségi forrásokból úgy értesült: a DNA vádiratot nyújtott be a volt tábornok, valamint Dumitru Dumbravă, a SRI egykori jogi főnöke, Doru Trăilă ügyvéd és Dan Tocaci üzletember ellen. A vádak között szerepel szervezett bűnözői csoport létrehozása és irányítása, befolyással üzérkedés, jogosulatlan tevékenység gyakorlása és pénzmosás.

A fejlemény jogi szempontból fordulópont: a DNA lezárta a nyomozást, a vádirat hivatalos benyújtásával pedig megkezdődött a büntetőper. Ami korábban csak gyanú és sajtóértesülés volt, most a DNA által benyújtott részletes vádiratban testet öltött. A dokumentum nemcsak az elkövetett bűncselekményeket sorolja fel, hanem részletesen feltárja azt a belső működési mechanizmust, amely szerint a csoport – a DNA szerint – rendszerszerűen és katonás fegyelemmel működött.

A vádirat szerint, amelyből a G4Media idéz, a bűnszervezetet Coldea vezette, akit minden szereplő „a nagy főnöknek” nevezett. Ő volt az, aki végső döntést hozott minden ügyben, beleértve azt is, hogy milyen szerződést írnak alá, mikor és milyen feltételekkel. A rendszer hierarchikus volt: Coldea hozta a döntéseket, Dumbravă közvetített közte és az ügyvédi iroda között, míg Trăilă ügyvédként kezelte a klienseket, akikkel a pénzügyi részleteket is megbeszélte. A hálózat tevékenysége jogi tanácsadási szerződések mögé volt rejtve, ezeken keresztül mozgatták a pénzeket, amelyek valójában a befolyás megvásárlására szolgáltak.

A vádirat két konkrét ügyfelet emel ki, akik Coldeáék szolgáltatásait igénybe vették. Az első Cătălin Hideg üzletember, aki az Európai Ügyészség (EPPO) által indított perben első fokon négy év letöltendő börtönbüntetést kapott. Hideg szerint Coldea és Dumbravă 600 ezer eurót + ÁFA-t kértek tőle, hogy „optimalizálják” az ügyét, vagyis hogy enyhébb ítéletet kapjon, és szűnjön meg ellene a bírósági felügyelet. Hideg végül 100 ezer eurót fizetett ki – 80 ezret Coldeának és Dumbravának, 20 ezret Trăilának. Amikor az ítélet mégis letöltendő lett, Hideg feljelentést tett, és titokban készített hangfelvételeket bocsátott a hatóságok rendelkezésére. Ezeken Trăilă többek között arról beszél, hogy a döntések központosítottak, „a főnök dönt, a többiek végrehajtanak”, és elismeri, hogy Coldea az, aki „utasításokat ad”.

A másik ügyfél Rovinari polgármestere, Robert Filip, aki szintén büntetőeljárás alatt állt, és a DNA szerint szintén Coldeáékhoz fordult segítségért. Az ügyészek szerint Filip egy rokonán keresztül 234 ezer eurót fizetett ki, amelyet egy ügyvédi iroda számlájára utaltak át, jogi tanácsadás címén. Ez az eset is egy újabb példája annak, hogyan használták fel a látszólag törvényes ügyvédi szerződéseket arra, hogy a pénzmozgást leplezzék.

A DNA által benyújtott vádirat kitér arra is, hogyan működött a csoport napi szinten: rendszeres találkozók, közvetítők, titkos megbeszélések és célzott ügyfélkeresés zajlott. Az ügyészek szerint a tagok olyan embereket céloztak meg, akik hatósági eljárás alá vagy problémás jogi helyzetbe kerültek, és akiket befolyásuk révén pénzért segítettek. A pénzmosást tanácsadó cégeken és ügyvédi irodákon keresztül bonyolították, így hozva létre a törvényesség látszatát.

A vádiratban több tanú is megerősíti a működés hierarchiáját és azt, hogy Coldea volt az, aki mindenről döntött. Egy lehallgatott beszélgetésben Dan Tocaci azt mondja: „25 éve ismerem őket. Életem legnagyobb hibája volt, hogy belekeveredtem ebbe, csak segíteni akartam.” A DNA szerint ez is bizonyítja, hogy a csoport nem alkalmi bűncselekményekre állt össze, hanem hosszú távon és szervezetten működött.

Amint megírtuk, Florian Coldea 2005-ben, mindössze 34 évesen lett a SRI igazgatóhelyettese, majd rövid ideig a szolgálat vezetőjeként is tevékenykedett. Az elmúlt években viszont egyre többször merült fel a neve politikai és üzleti ügyek árnyékában. A mostani ügy azonban az első alkalom, hogy a DNA vádat is emel ellene, és bíróság elé állítja.

A DNA vádirata szerint a bizonyítékok – lehallgatások, vallomások, banki tranzakciók – „kétségtelenül bizonyítják, hogy a csoport működése hierarchikus volt, előre meghatározott terv szerint történt, és célja egyértelműen a pénzügyi előnyök megszerzése volt”. Most a bukaresti bíróság előtt dől el, hogy ez a titkosszolgálati múlttal rendelkező elitcsapat valóban törvénysértő módon hasznosította-e befolyását – vagy, ahogy korábban állították, politikai lejáratókampány áldozatai lettek.