Megkezdődött a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Csütörtökön délután megnyitották a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet a Bánffy-palota udvarán. Az ünnepségen írók, költők és elöljárók szólaltak fel, és egyben megnyitották a Kolozsvárra elhozott, a Bánffy palota egyik termében berendezett Radnóti kiállítást. A megnyitó után a Kolozsvár Büszkesége díjat is átadták.

Az ünnepségen elsőként Oláh Emese alpolgármester szólalt fel Kolozsvár Polgármesteri Hivatala részéről. Azt mondta, Kolozsvár mindig is a kultúra városa volt, és a könyvek fontosságát hangsúlyozta. Markó Béla költő, az RMDSZ volt elnöke szerint könyvet sosem szabad eltépni, de léteznek rossz könyvek is. Felszólalt a hatalmi érdekek mentén támogatott könyvkiadás ellen, és hangsúlyozta, olvasni mindig kell, és egyedül az olvasónak van joga eldönteni, hogy mit olvas.

Markó Béla arról beszélt, hajlamos azt érezni, amikor a mai vezető politikusokra néz, hogy ők úgy viselkednek, mintha sosem olvastak volna életükben semmit. Markó szerint ez viszont bizonyára nem igaz. Azt mondta, bár léteznek politikusok, akik békéről beszélnek és háborúra uszítanak, mégis biztos benne, hogy ők is rendelkeznek a könyvek adta tudással. Szerinte az olvasó embertől függ, hogy jóra használja-e azt a tudást, amit a könyvek adnak. Markó Béla szövegét teljes terjedelmében közöltük a Transtelexen, itt lehet elolvasni.

Mile Balázs, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának beosztott konzulja a mesterséges intelligencia előtérbe kerüléséről beszélt a mai posztmodern utáni korban. Szerinte napjainkban az esztétikai értékek folyamatosan konstruálódnak és változnak, így a könyvekkel szemben a vizuális kultúra kerül előtérbe.

Szántai János, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke szerint senkit sem érdekel már az írók és művészek „dumája”, a szakma értelmét vesztette. Ma már bárhogyan érvel az ember, az érveit bármilyen szépen és logikusan fogalmazza meg, két dolog történhet: vagy nácinak vagy liberónak nevezik a megszólalásáért, mondta, és ezzel a leegyszerűsítő felsorolással a nácizmust és a liberalizmust egyforma szélsőségnek tűnő egyenlőségbe állította.

Juhász Anna megnyitotta a Radnóti-kiállítást. Arról beszélt, hogy a huszadik századi költők hatással voltak egymásra és támogatták egymást az írói pályán. Beszédében kiemelte, egy irodalmi kiállítás célja, hogy megmutassák: az irodalom nem egy tantárgy, és nem is magányos tevékenység, hanem a gondolkodásunk alapja.

A megnyitó után Szabó Zsolt, a Kolozsvár Társaság elnöke átadta a Kolozsvár Büszkesége díjat. Szabó Zsolt elmondta, már az első könyvhét óta rendszeresen, minden évben átadják a Kolozsvár Büszkesége díjat olyan személyiségeknek, akik életművükkel hozzájárultak Kolozsvár magyar intézményeinek létrehozásához vagy a kultúra népszerűsítéséhez. Idén kivételesen két díjazott is részesült benne, Cseke Péter, a kolozsvári magyar nyelvű újságírói egyetemi képzés megalapítója és Széman Péter tüdőgyógyász, az EMKE volt elnöke, aki idén mondott le a szervezet irányításáról.