Gergely Balázs lett az EMKE új elnöke, irányváltást, megújulást ígér

Május 31-én rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban. A fő napirendi pont a tisztújítás volt: egyhangú szavazással Gergely Balázs vette át a szervezet vezetését.

A Kincses Kolozsvár Egyesület elnökeként Gergely a Kolozsvári Magyar Napok alapítója és főszervezője, ami az elmúlt évtizedben Erdély legnagyobb magyar kulturális rendezvényévé nőtte ki magát. Hosszú ideje aktív szereplője az erdélyi magyar civil szférának, több kezdeményezés, szervezet és fesztivál létrehozója, vezetője. Közösségi munkájáért több rangos magyar és nemzetközi díjjal is kitüntették. Az EMKE elnökeként most a jó ideje meggyengült intézmény hitelességének és közösségi súlyának visszaállítása vár rá. Az új elnök online jelenléttel, gazdasági konszolidációval és korszerűsítéssel ígéri megerősíteni az egyesületet.

Gergely Balázs világossá tette: az EMKE megújítását egy korszerű, közösségközpontú szervezetként képzeli el, amely nemcsak a múltat őrzi, hanem a jelen kihívásaira is választ ad. Fontosnak tartja az online térben való aktív jelenlétet, a gazdasági stabilitás megteremtését, valamint a tagszervezetekkel és civil partnerekkel való élő kapcsolat kiépítését. Hangsúlyozta, hogy nemcsak szervezetet akar vezetni, hanem közösséget akar építeni – cselekvési tervvel, új programokkal, fiatalokat és vállalkozókat is bevonva.

A közgyűlés formálisan tiszteletbeli tagságot szavazott meg a leköszönő elnöknek, Széman Péternek, aki tizenkét éven keresztül vezette az EMKE-t – de a döntés mögött már jó ideje gyülekeztek az árnyékok.

Kritikák után csendes visszavonulás

Széman Pétert az utóbbi években számos kritika érte az EMKE működésének átláthatóságát, elszürkült programkínálatát és a díjak körüli visszásságokat illetően, írtam 2024-ben. Amint a Transtelex riportjából is kiderül, az EMKE az elmúlt évtizedben fokozatosan veszített súlyából, és egy egykor országos hálózatot működtető, dinamikus civil szervezet kínálata egyre gyengébb lett.

A leépülés jelei látványosak voltak: elavult honlap, elmaradó nemzetközi kapcsolatok, hiányzó vízió, közöny a díjak körüli botrányokra. Az egyik legsúlyosabb eset a 2023-as évhez kötődik, amikor az EMKE egyik életműdíját egy olyan személy kapta, aki korábban együttműködött a Securitatéval. A döntést a vezetés sem magyarázni, sem helyrehozni nem akarta.

A díjazási rendszer átláthatatlansága évek óta visszatérő probléma volt az EMKE működésében. A nyilvánosság számára nem volt világos, milyen szempontok szerint születnek a döntések, kik ülnek a szakmai bizottságokban, és milyen eljárásrend alapján választják ki a kitüntetetteket. Ebben a homályos helyzetben különösen érzékeny ponttá vált, amikor az elnök családtagjai – köztük a felesége és egyik lánya – is EMKE-díjat kaptak.

A belső kritikák ellenére az EMKE-ben senki nem emelte fel nyilvánosan a hangját, senki nem kérte számon a vezetés teljesítményét intézményes keretek között. Ehelyett a tagság újraválasztotta az elnököt 2024-ben – formailag szabályos, de a lényegét tekintve kiüresedett módon. Idén viszont, gyengülő egészségi állapotára hivatkozva, Széman visszavonult.

Szemléletváltást ígér az új elnök

Gergely Balázs bemutatkozó beszédében megköszönte elődei munkáját, külön kiemelve Dávid Gyulát, Kötő Józsefet, Dáné Tibor Kálmánt, de megemlítette a leköszönő elnököt is. Az EMKE jövőjét – szavai szerint – digitális nyitottsággal és gazdasági stabilitással kívánja megalapozni.

Gergely Balázs konkrétabb terveket is megfogalmazott. Hároméves mandátumot vállalt, amelynek első szakaszában bejárná Erdélyt, hogy feltérképezze a helyi igényeket, és közösen dolgozzon ki egy cselekvési tervet az aktív közösségépítőkkel. Hosszabb távon modellprogramokat indítana helyi és regionális szinten, amelyeket siker esetén országos szintre lehetne emelni. Tervben van egy szakmai tanácsadó testület létrehozása, az EMKE-klubok és táborok elindítása, valamint a digitális térben való hangsúlyosabb jelenlét: például népszerűsítő történelmi sorozatokkal, hangosversekkel, közösségi tartalmakkal. Emellett kiemelten fontosnak tartja a magyar vállalkozók bevonását és a román többség felé való kulturális nyitást is.

Az új elnök előtt nem kis feladat áll: vissza kellene állítani az EMKE hitelességét, meg kellene törni a régi reflexeket, és érdemben megújítani a szervezet működését. Nem elég több rendezvényt szervezni, vagy látványosabb díjátadókat tartani – rendszerszintű átláthatóságra, valódi közösségi párbeszédre és minőségi kultúraszervezésre van szükség.

A közgyűlés zárásaként Ács Zsolt ügyvezető elnök megköszönte a tagság és az elnökség munkáját. A valódi munka most kezdődik – ha komolyan vesszük, hogy az EMKE-nél nemcsak elnököt, hanem irányt is váltani akarnak.